Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-23 / 93. szám

2018. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Könnyebb munkát találni, többet lehet keresni Felnőtt fejjel is érdemes tanulni » A kedvezőbb karrierkilátások miatt vesznek részt legtöbben felnőtt fejjel is a képzéseken Fotó: MW Az elmúlt évben a felnőtt korú lakosság - 24 és 64 év közöttiek - több mint har­minc százaléka vett részt valamilyen jellegű képzés­ben. Mind a nők, mind pe­dig a férfiak körében emel­kedett ez az arány a korábbi évekhez képest. Már nem­csak szlogen az élethosszig tartó tanulás. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Központi Sta­tisztikai Hivatal tavaly készí­tett felmérése szerint, abban, hogy ki tanul tovább felnőtt fejjel, a legmeghatározóbb sze­repe annak van, hogy az adott személynek milyen a már meg­szerzett iskolai végzettsége. Míg a legfeljebb a nyolc álta­lános iskolai osztállyal rendel­kezőknek csak valamivel több mint 17 százaléka, az érettsé­givel rendelkezőknek már több mint egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 55 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában. Móricz Péter 12 éve dolgozik az egyik szekszárdi cégnél, egyszerű munkásként kezd­te, csak érettségije volt. Hama­rosan beiratkozott- egy OKJ-s tanfolyamra, mely a szakmájá­hoz kapcsolódott, rá két évre a ranglétrán is feljebb léphetett, a fejlesztő osztályra került. Sa­ját költségén német nyelvtanfo­lyam ra járt, mivel a cégüknek ilyen nyelvterülethez köthető üzleti kapcsolataik is voltak, majd a munkahelye egy szá­mítógépes tanfolyamra Írat­ta be. Ma már osztályvezető a vállalatnál, és gyakran megy külföldi utakra is, ahol az üz­leti megbeszélések mellett jut idő arra is, hogy megismerje az adott várost, országot. Ahogy ő fogalmazott, nem régiben múlt harminc éves, és elégedett az életével, már a családalapítás is szóba került a menyasszo­nyával. Ugyanakkor a tanulás­sal sem áll le, szeretné megsze­rezni a mérlegképes könyvelői képesítést is. A statisztikai hivatal ada­tai szerint, megyénkben a ta­nulás az 5 évvel ezelőtti idő­szakhoz hasonlóan ismét a fi­atal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: a 25-34 évesek 41,6, az 55 éven felüli­ek 20,4 százaléka vett részt va­lamilyen képzésben a kérde­zést megelőző 12 hónapban. A képzés továbbra is az aktív népességhez - ezen belül is a foglalkoztatottakhoz - tar-Tavaly a felnőtt népesség is­kolarendszeren kívüli kép­zésben való részvételi aránya 30,5 százalékra nőtt, ami 5,3 százalékponttal magasabb volt az öt évvel korábbinál. A nők 31,7, a férfiak 29,3 szá­zaléka tanult ily módon. Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgál­va - az öt évvel ezelőtti felmé­réshez hasonlóan - a résztve­vők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. tozók körében volt a legnép­szerűbb. Míg a foglalkoztatot­tak csoportjában a részvételi arány 38,7, ez az érték a mun­kanélküliek esetén 1§,2 száza­lék volt. Ami azért is meglepő, mert pont a munka nélkül lévő felnőtteknek kellene magukat képezniük, átképezniük ah­hoz, hogy könnyebben tudja­nak ismét elhelyezkedni. Tolna megyében magasabb az agrár jellegű továbbképzé­sek száma, ebben segít a Föld­művelésügyi Minisztérium és A kedvezőbb karrierkilátások, a képesítés megszerzése, va­lamint a jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős ará­nyú volt a személyes érdeklő­dési körbe tartozó területeken való továbbképzés, illetve a mindennapi életben hasznos ismeretek megszerzése is. Számottevő vonzerő volt még az új emberekkel való meg­ismerkedés lehetősége és a magasabb színvonalú munka­végzés is. a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara közötti együttműködési megállapodás is. Megyei szin­ten jelenleg 250 tanulószerző­dést, 45 együttműködési meg­állapodást és több mint 160 gazdálkodó szervezetet tarta­nak nyilván, akik tanulókat fo­gadnak, mint gyakorlati kép­zőhely. Mindezek mellett fon­tos feladatnak tartják azoknak a problémáknak a kezelését, mely a gazdaság szereplői felől érkeznek. Ilyen volt több mint 2 évvel ezelőtt, amikor a sütőipar képviselői keresték fel a kama­rát a szakember-utánpótlás hi­ánya kapcsán, melynek apro­póján az országban elsőként kezdték el a szakiskolával, a kormányhivatallal, a tankerü­letekkel és a sütőipar képvise­lőivel közösen a szakmanép­szerűsítő programjukat. Mára ez több szakmával kiegészült, például tejipari szakmunkás, mezőgazdasági gépész és gép­technikus. Tolna megye agrá­­riuma fejlődik, a technika is fejlődik, 50-100 millió forintos gépek járják a határt. Ezek mű­ködtetéséhez jól képzett szak­emberekre van szükség. Kedvezőbb karrierkilátások A mentsvár Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Nyugtalanító rendszerességgel olvashatjuk, hogy bru­tális bűnözők részegségükre hivatkozva igyekeznek bűncselekményeik súlyát kisebbíteni. A kelenföldi erő­szakoló, akinek ügyködése nyomán áldozata kórházba került, és hosszas ápolásra szorult, nemes egyszerűséggel azt állít­ja: gyakorlatilag semmire sem emlékszik, annyira részeg volt. Tudomásom szerint egykoron az alkoholos állapot sok eset­ben súlyosbító tényezőnek számított, azaz a részeg mivoltot to­vábbi hónapokkal honorálták a bíróságok. Ebből következően nemhogy nem volt értelme ittasságra hivatkozni, de aki ezt tette, egyenesen maga alatt vágta a fát. Nagyjából úgy, mintha egy közúti baleset okozója ar­ra hivatkozna: kérem a tisztelt bíróságot, enyhítő körülmény­ként vegyék figyelembe, hogy részegen vezettem. Ekkora ba­lekot azonban nem lehet talál­ni az úrvezetők között, mert­hogy a legnagyobb tökfilkó is tisztában van az ilyen magyarázat öngyilkos mivoltával. A köztörvényes bűnözők, finoman szólva, nem professzo­rok: de annyi magukhoz való eszük azért nekik is van, hogy saját, jól felfogott érdekükben mit célszerű és mit nem han­goztatni kegyetlen bűncselekményük után. Nem is beszélve ügyvédjeik tanácsáról. Miképp a visszatérő példák sejtetik, ebben a kategóriában - ellentétben a közlekedési vétségek­kel - valamit bizonyára lehet keresni az ittasságra, mint vég­ső érvre való hivatkozással. Ha mást nem is, legalább a köz­véleményt lehet vele manipulálni. A legősibb tőkéről származó oltványt ültették el tegnap SZEKSZÁRD Elültették vasár­nap, a római katolikus plébánia udvarán a világ legősibb szőlő­­jeként számon tartott maribori tőke egy oltványát. A több mint 450 éves szőlőtőke hajtását Milan Brglez, a szlovén parla­ment elnöke adományozta Kö­vér Lászlónak. A magyar ház­elnök pedig a Szekszárdi bor­vidéknek ajándékozta azt. Ács Rezső polgármester megkö­szönte a gesztust, és megígér­te, hogy nagy gonddal ápolják a növényt. Dr. Robert Kokalj, a Szlovén Köztársaság nagykö­vete szerint jó döntés eredmé­nye, hogy Szekszárdra került a hajtás, hiszen itt a tudás és a szorgalom is adott ahhoz, hogy a tőke termőre forduljon. Egy­úttal meginvitálta az ünnepség résztvevőit Mariborba az ősz­re, ott akkor az eredeti tőkéről szüretelnek. Horváth István ál­lamtitkár, a térség országgyű­lési képviselője szerint nem is kerülhetett volna jobb helyre a növény, és úgy véli, a Jóisten in­tézte el, hogy Szekszárdra esett a választás. A tőke eredetiségét okirat bizonyítja, és a szekszár­di borászok vállalták a gondo­zását. B. K. Elültették az oltványt Fotó: NI. D. A Vándordíját a budapesti Piarista Gimnázium, a Tanári Delfin-díjat Chikán Éva kapta Rekordszámú résztvevő a fizikaversenyen PAKS Marx György kezdemé­nyezésére a Paksi Atomerőmű támogatásával rendezték meg a nukleáris témakört is magába foglaló modern fizika témakö­rére épülő Szilárd Leó Fizika­­versenyt. Az idei már a 21. volt, és az elmúlt öt évet tekintve a legnépszerűbb, 342 diák jelent­kezett. Az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat, a Szilárd Leó Te­hetséggondozó Alapítvány és a paksi Energetikai Szakgimná­zium és Kollégium közös tudás­próbájának döntőjében, amit hagyományosan a versenyt út­jára indító iskolában rendeztek meg, közel harmincán láttak hozzá az elméleti, számítógé­pes, illetve kísérleti feladatok­nak, két korosztályban. Az I. kategóriában, azaz 11- 12. osztályban holtverseny szü­letett az első és a harmadik he­lyen. Az előbbin Makovsky Mi­hály (Baár-Madas Református Gimnázium) és Krasznai Anna (Keszthelyi Vajda János Gim­názium) osztozott. A harma­dik helyezett lett Boldis Bércéi (Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium) és Csi­­re Roland (DRK Dóczy Gimná­ziuma, Debrecen). A fiatalabb korosztályban szintén azonos pontszámot ért el a két legjob­ban szereplő diák, Fajszi Bul­csú (Budapesti Fazekas Mi-A Szilárd Leó Fizikaverseny résztvevői Fotó: Vida Tünde hály Gyakorló Általános Isko­la és Gimnázium) valamint Pá­­csonyi Péter (Zalaegerszegi Zrí­nyi Miklós Gimnázium), a har­madik díjat pedig Lipovics Ta­más Dániel tudhatja magáénak a budapesti Piarista Gimnázi­umból. A döntőbe jutott összes diák értékes könyvcsomagot, a leg­jobbak Szilárd Leó érmet, Fi­zika Szemle egyéves előfizeté­sét kapták. A Magyar Nukle­áris Társaság jóvoltából az el­sők díjmentesen, a második, három helyezettek kedvez­ménnyel vehetnek rész a nyá­ri nukleáris táborban. Az MNT WIN csoportja hagyományo­san egynapos erőmű-látogatá­son látja vendégül a verseny legjobb hölgyversenyzőjét, aki idén Krasznai Anna lett. Csaj­ági Sándor, a verseny főszer­vezője, a Szilárd Leó Tehetség­­gondozó Alapítvány elnöke azt mondta, nagyon komoly szere­pe van a felkészítő tanároknak a diákok sikerében, hiszen ak­kor tudnak jól szerepelni, ha az iskolában jó szakkör működik, ha tanáruk jól tudja motivál­ni őket. E munka elismerésére alapították a Szilárd Leó Taná­ri Delfin-díjat. Ezt idén Chikán Éva kapta, iskolája, a budapes­ti Piarista Gimnázium pedig a Marx György Vándordíját. V. T. A közvéleményt legalábbis lehet manipulálni vele

Next

/
Thumbnails
Contents