Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-19 / 90. szám
SPORT 15 2018. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK Imre Géza 43 évesen is helytállt az olaszországi versenyen Megállította az időt Az olimpiai ezüstérmes Imre Géza még nem mondta le a válogatottságot Fotó: Koncz György „Beugróként újra a páston. Nem volt könnyű, de ez a védés egész jól sikerült” - írta a Facebookon megosztott fotója alá Imre Géza a múlt hét végén az olaszországi Vercelliben megrendezett párbajtőr csapatverseny után. Riói olimpiai ezüstérmesünk 43 évesen már a Honvéd vívószakosztályának sportigazgatója, hivatalosan azonban még nem vonult vissza, s ki tudja, talán még a jövő évi budapesti vb-t is megcélozza. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu- Április elején a legnépszerűbb közösségi oldalon már azt posztolta, hogy másfél év után újra vívott itthon egy éles asszót edzésen. Feltehetően Vercellibe sem azért ment ki, hogy vezesse a buszt, mert jól ismeri az utat.- Majdnem. Eredetileg csapatvezetőként készültem, de megfogyatkoztunk. Olyan vívókkal mentünk volna, akiknek év közben kevesebb lehetőségük van külföldön csapatversenyen indulni, de az utazásra jelöltek közül volt, aki megsérült, egy másik srác pedig végül az U23-as Eb-t választotta. Edzőtáborból nem akartunk senkit sem elrángatni, így elvállaltam, hogy ha már úgyis ott leszek, akkor beszállok. Szóval a hónap elején ez már eldőlt, azért kezdtem el edzeni, mert a versenyen nem akartam hülyét csinálni magamból.- No és hogy ment a vívás?- Négy csapat indult, a házigazda olaszok, a németek, a svájciak és mi. Mindenki vívott mindenkivel. A németeket és a svájciakat legyőztük, az olaszoktól kikaptunk. Ők természetesen nagyon komolyan vették a versenyt, ketten ott voltak az olimpiai ezüstérmes csapatukból, és még két feltörekvő fiatal. Ami engem illet, nem akartam, hogy ez a verseny rólam szóljon. A svájciak ellen nem is vívtam, a németek ellen hoztam két dönteüent, az olaszok ellen pedig én voltam a befejező ember. Ott a végén már nem volt esélyünk nyerni, jelentős hátrányba kerültünk, és én is kikaptam 12-11-re Ficherától.- Azért a világranglista harmadik helyezettjével szemben néhány edzés után ez nem rossz eredmény. Mit szóltak a külföldiek, amikor meglátták, hogy vívni fog?- ló néhányan voltak, akik nem akartak hinni a szemüknek. Amikor elkezdtem melegíteni, egy pillanatra megállt az élet a teremben; legalábbis az idősebb versenyzők, akik tudták, hogy ki vagyok, azok megálltak mellettünk. Pedig közben a másik páston ment az olaszok meccse.- Láttam az olasz lapokban, hogy valamiféle díjat is kapott.- Erre én azt mondtam, hogy biztos a verseny legöregebb vívójának járó díjat, de valójában egy fair play életműdíjat. Az olaszokra jellemző, hogy szeretnek mindenféle kupákat átadni. Rengetegszer indultam már náluk ezen a versenyen, és amikor megtudták, hogy most is jövök, a jelek szerint készültek.- Márciusban a budapesti Grand Prix-n még csak kívülről szemlélte az eseményeket, de jó hírekkel szolgált. Az őszi műtétje után a gerincsérve már a múlté, semmi gond a derekával. S ha azt nézzük, hogy a Honvéd sportigazgatójaként edzéseket tart gyerekeknek, emellett rendszeresen fut, akkor a kondijával sem lehet nagy gond. Most pedig tulajdonképpen versenyzőként is visszatért. Mi jöhet még ki ebből?- Remélem, hogy egyre többet tudok majd futni...- Mivel nem mondta le a válogatottságot, résnyire nyitva hagyott egy kiskaput. Ez most egy kicsivel jobban kinyílt?- Persze, a múlt hét végén. Ezen a héten viszont kicsit visszahajtom, mert most éppen nem nagyon van időm edzeni. S a jelenlegi állapotomban még bőven vannak hiányosságaim. Ezeket először pótolni kellene, és ha sikerülne, akkor lenne értelme beszélni a folytatásról. Addig nem igazán van.- Arra hány százalék az esély, hogy elindul a következő hazai válogatón?- Erre nagyon pontos válaszom van: ötven. Vagy igen, vagy nem.- Az, hogy jövőre Budapesten lesz a világbajnokság, azért valamivel jobban megmozgatja a fantáziáját, mint ha Cseljabinszkban lenne, ugye?- Hogyne, hazai közönség előtt szerepelni mindig különleges, főleg nyerni, és örök élmény, hogy öt éve nekünk itthon sikerült a csapattal. Az biztos, hogy jövőre is ott leszek a világbajnokságon. Hogy a páston vagy a pást mellett, azt majd az élet eldönti. Bizarr mérkőzésen győzte le a Mainz a Freiburgot a Bundesligában Még a lefújás után is jöhet büntető > ■ca» sai^: HÍ ;» .<..... > P** SMS* MM Ü -■ i mmmm í'qMHMMMM I*»» A játékosok az öltözőből jöttek vissza, hogy el lehessen végezni a tizenegyesrúgást Fotó: AFP LABDARÚGÁS Ritkán esik meg az a csúfság, hogy a nézők gólról maradnak le a televízió képernyője előtt ülve. Ám hétfő este a Mainz-Freiburg német első osztályú bajnoki mérkőzés alatt számos csatorna már a szünetekben szokásos reklámblokkját sugározta, amikor Pablo de Blasis,, a hazaiak játékosa értékesített egy tizenegyest. Hogyan történhetett ez meg? Nem a műsorsáv szerkesztőit kell hibáztatni a kínos technikai malőr miatt, hanem Guido Winkmann játékvezetőt, aki előbb lefújta az első félidőt, majd a kölni központban dolgozó kollégák hívó szavára visszanézte az esetet. Többperces várakozás után a bíró a tizenegyespontra mutatott Marc-Oliver Kempf kezezése miatt, és ismét a pályára szólította a futballistákat. Utolsóként a Freiburg kapusa, Alexander Schwolow ballagott ki komótosan az öltözőből, de nem tudta megzavarni De Blasist, aki bevágta-a labdát. (A kiesés ellen küzdő csapatok meccsén az argentin játékos fordulás után is betalált a 79. percben, így a Mainz 2-0- ra győzött.) A Bild szerint egyértelmű szabálysértés történt: a bíró már nem módosíthat a döntésén, miután lefújja az első félidőt. Noha a freiburgi játékosok először tüntettek az ítélet ellen, végül beletörődtek sorsukba. A gól után aztán már valóban véget ért az első félidő, majd késve kezdődött a második is, mert a 26 ezer néző előtt lejátszott mérkőzésen a szurkolók kétszer is vécépapír-gurigákat dobáltak pályára. A drukkerek a Németországban rendkívül népszerűtlen hétfői játéknap ellen tiltakoztak, ám hiába a szimpatizánsok erőfeszítése, a következő idénytől is rendeznek hét eleji meccseket. De most nem ez volt a beszédtéma. „Már kiválasztottam a szituációkat, amelyeket a szünetben szerettem volna megmutatni a játékosaimnak. Végül Pablo de Blasis szólt nekem, hadd rúghassa a büntetőt. Először nem is értettem, miről beszél. Nem örültem, hogy ilyen körülmények között nyertük meg a találkozót, noha végig mi játszottunk jobban. Megdolgoztunk a sikerért, mégis mindenki a vitatott szituációról beszél” - mondta el Sandro Schwarz, a Mainz vezetőedzője. Aligha meglepő, hogy Christian Streich, a vendégek trénere frusztráltan nyilatkozott a vereséget követően. „Hazamehetek már most, vagy esetleg várjak még egy órát a mérkőzés lefújása után?! Ki tudja, hátha kap az ellenfelünk egy újabb büntetőt - mondta feldúltan az 52 éves szakvezető. - Bizarr mérkőzést játszottunk, ám a játékosaimat csak dicséret illeti, hogy a féüdei közjáték sem zavarta meg őket. Vereségünkkel nehéz helyzetbe kerültünk, óriási küzdelemre számítok a bennmaradásért. A videobíró-technológiát nem szeretném minősíteni, megteszik helyettem mások.” A mostani idényben bevezetett rendszert eddig számos kritika érte, és ezek a hangok ismét felerősödtek. A videobíró (VAR) ellen megfogalmazott legfőbb vád, hogy körülményes a használata. Árulkodó adat: Pablo de Blasis a félidő lefújása után csaknem hét perccel végezhetett el büntetőrúgást és szerezte meg a mérkőzés első gólját. Mi szól mégis a VAR mellett? A Német Labdarúgó-szövetség (DFB) és a Német Labdarúgóliga (DFL) továbbra is a bírókat segítené. A számok mindenesetre a rendszert igazolják: a német bajnokság őszi szezonjának 153 mérkőzésén 1041 játékvezetői döntést vizsgáltak felül, s a videobíró alkalmazásával 37 rossz ítéletet sikerült kiküszöbölni - igaz, 11 esetben helytelen volt a módosítás. Úgy tűnik, a csapatok egyelőre elégedettek, a vezetők ugyanis egybehangzóan arról döntöttek márciusban, hogy a következő idényben is segítheti a videobíró a játékvezetők munkáját. A Bundesligában a 30. forduló után - négy körrel a zárás előtt - a Mainz a 15., a Freiburg az osztályozós 16. helyen áll, mindkét együttes harminc ponttal rendelkezik. MW JEGYZET Szedd magad! Bódi Csaba jegyzet@mediaworks.hu A vodkásüveg formája (vagy mérete, esetleg mindkettő) rejtőzhet a probléma gyökerénél. Ámbátor a címke is hibás lehet, annak színe, elhelyezése, netán a tapintása. Szorosan ott lohol a második helyen az energiaitalt - már nem - tartalmazó fémdoboz. Érdekes, hogy ebben abszolút fölény rajzolódik ki az immár a népszerű amerikai színész által hirdetett élvezeti cikk javára. Igaz, drágábban is mérhetik az életet (lásd még a Formula-l-es bikákat), de úgy tűnik, azon a tájon erre van igény, no meg pénz. A meglepetés erejével is hathatna a gumi óvszerek dobogós pozíciója, ha a biztonságos védekezés eszközét új elemként nem tolta volna le a képzeletbeli emelvényről a tízliteres befőttesüvegek sora. Hogy miért pont ez? Hiba lenne elhanyagolni azt a tényt, hogy utóbbi tárgyakat illetően a tudatos elhelyezés tipikus esete állhat fenn. Ez persze nem is csoda akkor, ha tudjuk, milyen kiváló tárolási forma az elhanyagolt árok mélye, ahol „vígan” megfér egymás mellett a kutyatetem, a hipós doboz és a használaton kívülre került öblösüveg. Autóban ülve, autóbuszon zötykölődve vagy teherautóból szemlélve kevésbé hívják fel magukra a figyelmet az említett, és - számos eldobott társukkal együtt - nem említett tárgyak. Kerékpáron vagy az út mentén futva azonban a látvány megdöbbentő erővel tolul a felfrissülésre vágyó szürkeállományba. Az etap nem több három kilométernél, így az oda-vissza hat kilométeres szakaszon kocogva könnyedén elkönyvelhető a tizenkét vodkásüveg, a tíz energiaitalos fémdoboz és a nyolc befőttesüveg, hogy csak a top hármat említsük. A két települést öszszekötő alsórendű utat szegélyező árok persze egyéb tükröt is tart a sík vidéki táj szépségei helyett holmi kacatokra fókuszáló műkedvelő futó számára. Tudjuk, a szemétügyek megoldása nem zárul le azzal, ha begyűjtjük mindazt, ami az utak mentén hever. Azt kellene valahogy megértetni a felelőtlenül dobálózókkal, hogy az aszfaltcsík menti terület nem ürítési hely, ahol a felesleg végső nyugvóhelyre lel. Mielőtt azonban naiv módon kezdenénk azt hinni, hogy az iménti gondolatok bárkit is kesztyűhúzásra és nejlonzsák kézbevételére ösztönöznek, hozakodjunk elő a svéd példával! A skandinávoknál divatba jött őrület lényege a futás közbeni szemétszedés. Jelentem, az eddigi legnemesebb testmozgásként említett plogging tábora egy taggal bővült. Áz ennek örömére kinyitott vodkásüveget azonban kéretik a kukába becélozni.
