Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-18 / 89. szám
2018. ÁPRILIS 18., SZERDA SPORT 15 Termékenységének nem csak a debreceni szurkolók örülnek Bőkezűen bánik a gólokkal Könyves Norbert csatár * ; * ' • Ováció fogadta Könyves Norbert Fradinak lőtt gólját Fotó: MTI Tizenegy nap leforgása alatt hat gólt termelt Könyves Norbert, a Debrecen délvidéki származású csatára: hármat a Honvédnak (ezzel a négy közé juttatta csapatát a Magyar Kupában), kettőt a Paksnak a bajnokságban (5-2-es Loki-siker), egyet pedig a Ferencvárosnak szombaton (1-1 a Nagyerdei Stadionban). Még az sem zavarja a centert, hogy az egyiket el akarják venni tőle, csak jól menjen a csapatnak... Ch. Gáli András szerkesztoseg@mediaworks.hu- Kicsit ki is bővíthetjük a kört: március tizediké óta öt bajnoki és két kupameccsen összesen nyolc gólt és két gólpasszt jegyzett, azaz élete legszenzációsabb sorozatát teljesíti. S ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy július 21-re várja felesége a második gyermeküket, akkor egyáltalán nem panaszkodhat a termékenységére...- Való igaz, ilyen jól még talán sohasem ment a játék, mint mostanában, bár a 2014- 2015-ös idényben Pakson tíz találatommal házi gólkirály voltam. Nem igazán tudom, mi ennek az oka, meglehet, a második gyerekünk érkezése is feldobott, meg aztán én olyan vagyok, hogy idő kell a beilleszkedéshez. 2016 nyarán kerültem a Vasastól Debrecenbe, az elmúlt idényben még csak négy gólra futotta, most viszont belelendültem - mondta lapunknak a 28 éves csatár.- Van, ahol Topolyát, megint máshol Adát adják meg születési helyéül, csak az a biztos, hogy a Vajdaságban látta meg a napvilágot. De hol is?- Ki kell ábrándítanom, egy harmadik városban, Zentán. Viszont az is igaz, hogy az egész gyerekkoromat Adán töltöttem, szüleim egyetlen gyermekeként, édesapám, édesanyám ma is ott él, a Tisza partján. Ott rúgtam a bőrt reggeltől estig az utcán, az én akadémiám a grund volt, s ezt nem is bánom, mert a szükséges csibészséget, a technikát, s - ahogy az engem ismerők mondják - a harcos „balkáni mentalitást” ott sajátítottam el. Ennek manapság is koi moly hasznát veszem.- Milyen közegben nőtt fel, magyar vagy szerb barátai voltak?- Ada lakosságának a 83 százaléka még ma is magyar, a környéken'csak magyar falvak vannak, én is magyar közegben nőttem fel, de aztán, amikor elkerültem onnan, rengeteg szerb barátom is lett. Engem sohasem érdekelt, hogy az illető milyen nyelven beszél, csak az a fontos, hogy jó ember legyen.- Aki látta a szombati, Ferencváros elleni bajnokijukat, az a három kapufás bombagóljáról beszél. De előtte a kupában egymaga ejtette ki a Honvédőt a mesterhármasával; bár lehet, hogy az csak két gól volt?- Igen, mert a harmadik gólomat Tabakovicnak akarják adni, dacára annak, hogy az utolsó labdaérintés, mielőtt a labda átment volna a gólvonalon, az enyém volt. De őszintén szólva nem is érdekel, az a lényeg, hogy bejutottunk a négy közé.- Aztán két góllal és két gólpasszal vette ki a részét a paksi 5-2-es bajnoki diadalból. Nem volt különös, hogy éppen korábbi csapatát „szórta meg”?- Azt nem állítom, hogy bántam volna a góljaimat, de nagyon visszafogottan ünnepeltem, s a meccs után még elnézést is kértem a paksi szurkolóktól, mert annak idején nagyon szép éveket töltöttem a városban. Pakssal, a vezetőkkel, Haraszti Zsolt klubigazgatóval, a játékosokkal a mai napig bensőséges a kapcsolatom.- Fel tudná idézni a Fradinak lőtt gólját, ami akár a Puskás-díjra is esélyes lehet?- Csak részben. Azt ugyanis csak utólag tudtam meg, hogy a két kapufát s közben a lécet is érintette a labda, merthogy amikor elhagyta a lábam, s a bal kapufa éléről tovább pattant, már elfordultam, és ünnepelni kezdtem, tudtam, hogy be kell mennie. S ahogy újra meg újra megnézem a felvételt, kévésén múlt, hogy nem lett négy kapufás gól, hiszen a labda visszapattant a jobb kapufa felé, mielőtt az oldalháló belsejében kötött ki.- Milyen céljai vannak az idény hátralévő részére?- Jó lenne bejutni a Magyar Kupa döntőjébe, s ott nyerni, mert szerintem az talán könynyebb lesz, mint megtartani a harmadik helyünket az NB I-ben. Vagy így, vagy úgy, jussunk ki a nemzetközi porondra! A válogatottságra nem gondolok, bár még odahaza, jó tíz éve voltam vajdasági korosztályos válogatott, de semmi egyéb. Ha továbbra is jönnek a gólok, felfigyelhetnek rám... Amúgy mindenki azt mondja, későn érő típus vagyok. Dániel Ricciardo jobbnál jobb lehetőségek közül választhat a jövőjét illetően Győzelmekkel javítja az esélyeit Ricciardo egyre értékesebb portéka a pilótapiacon Fotó: MTI FORMA-1 Remek sanghaji győzelme után mindenki dicshimnuszokat zeng Daniel Ricciardóról, aki egyre értékesebb portékának számít a pilótapiacon. A Red Bulit irányító Christian Homer azt szeretné, ha náluk maradna az ausztrál. Mi szükség menedzserre, ha valaki saját erőből is ilyen hatékonyan javítja tárgyalási pozícióját? A Kínai Nagydíj győztese, Daniel Ricciardo még mindig nem döntötte el, hol folytatja 2019-ben, mindenesetre, ha továbbra is ilyen teljesítményt nyújt, valóban jobbnál jobb lehetőségek közül választhat. Az ausztrál csupán azért küzdhet dilemmával, mert noha a Mercedes és a Ferrari nagyobb eséllyel kínál neki bajnokságra esélyes autót, ezeknél a csapatoknál könnyen a másodhegedűs szerepébe szorulhat Lewis Hamilton, illetve Sebastian Vettel mellett. A Red Bull többek között épp ezzel próbál lobbizni versenyzőjénél. Amikor például a Kínai Nagydíj után a csapatfőnök Christian Hornért faggatták Ricciardo jövőjéről, sokatmondóan a Ferrari versenystratégiájáról kezdett beszélni, amely Kimi Räikkönen szempontjából egyszerűen értelmezhetetlen volt. A brit vezető ezzel utalt rá, hogy a maranellóiaknál könnyen hasonló sorsra juthat bárki, aki csatlakozik Vettel mellé, így szerinte Ricciardónak a Red Bulinál kell maradnia: „Nézzék csak meg Kimi versenyét - nem értettem a stratégiáját. Ráadásul Daniel boldog ott, ahol van, és ha továbbra is olyan autót biztosítunk neki, mint a hétvégén, miért is akarna elmenni?” Érdekesség, hogy a Mercedes 2016-os világbajnoka, a szakkommentátorként dolgozó Nico Rosberg a távozást látná üdvözítőnek, ám nem saját egykori csapatát ajánlja az ausztrálnak: „Remek formában versenyez, emlékszem, én is utáltam, amikor ő szorongatott hátulról a versenyeken. Ha a helyében lennék, a Ferrarihoz igazolnék, mert jelenleg övék a legjobb autó, ráadásul már bizonyította, hogy képes legyőzni Sebastiant.” Teljesen nyilvánvaló, hogy nagyszerű diadala után Ricciardo feje is hasonló gondolatokkal van tele, viszont kristálygömb híján ő sem képes megjósolni, mi lenne a kedvező lépés jövőjével kapcsolatban. Annyit viszont elárult, kezd egyre türelmetlenebb lenni: „Csak adja meg valaki a lehetőséget, hogy részt vehessek a bajnoki harcban, mert tényleg hiszek benne, hogy megragadnám. A versenyen ezt meg is mutattam. Jó, hogy nyertem, de a terv még mindig az, hogy kivárok. A győzelem biztosan nem rontotta a tárgyalási pozíciómat.” A kérdés már csak az, hogy távozási szándék esetén a Mercedes vagy a Ferrari hajlandó lenne-e felrúgni a csapaton belüli hierarchiát Ricciardo kedvéért, akit valószínűleg sem Hamilton, sem Vettel nem látna szívesen házon belül. Ha nagyon akarták volna, a németek már Fernando Alonsóra is lecsaphattak volna, mégis Valtteri Bottas mellett döntöttek, és ha a finn hasonlóan stabil teljesítményt nyújt, mint az elmúlt két futamon, lehet, hogy a békesség kedvéért kitartanak mellette. Ahogy Hamilton már korábban megfogalmazta, az FI olyan mint egy sakkjátszma, amelyben mindig előre meg kell érezni, mi lehet a következő helyes lépés, ám a lehetőségek sokszor így is korlátozottak. Ricciardo most csak annyit tehet, hogy továbbra is a sanghajihoz hasonló produkciókkal kápráztatja el a topcsapatokat, és bízik benne, hogy ezután ő lesz majd jókor, jó helyen. Zsoldos Barna/Nemzeti Sport JEGYZET A helyzet fokozódik K. Mayer András jegyzet@mediaworks.hu Hajrájukhoz érkeztek a nemzeti futballbajnokságok és a nemzetközi sorozatok is. Élesedik a harc a helyezésekért, a döntőbe kerülésért, s üyenkor élesednek az érzékszervek is: jobb a szurkolók szeme, füle, élesebb a nyelve - hamarabb észrevesz, kiszúr mindenki egy-egy kétes szituációt, hogy aztán utána órákig, napokig vesézze a történteket, s vitázzon a szomszéddal arról, hogy mi is történt valójában. így történt múltkor a Real Madrid-Juventus BL-viszszavágó kapcsán is. Szinte be sem vágódott még a labda a hálóba Cristiano Ronaldo tizenegyesénél, már megjelentek az első hozzászólások a Facebookon, hogy aztán napokig téma legyen, meg kellett-e adni a büntetőt, avagy sem. Tolják-e a Reált, vagy sem. Bevallom, a Juventusnak szorítottam, de tudtam ettől függetleníteni magam: ez bizony büntető volt. Arra hivatkozva pedig nem lehet nem megadni, hogy a Juve megérdemelte volna a hoszszabbítást (megérdemelte volna), mert fogjuk meg fordítva a dolgot: a Real megérdemelte a tizenegyest, mert ebben a forró szituációban (0-3) megdolgozott érte. Buffont viszont a pályán kellett volna hagynia a játékvezetőnek, hátha megfogja... Ugorjunk egy kicsit lejjebb. Illetve: sokkal lejjebb. A hazai NB IlI-ban is elértünk a hajrához, s mi, pécsiek, baranyaiak egyre jobban izgulunk azért, hogy feljusson a kedvencünk, a PMFC a másodosztályba. Ugyanolyan ez itt, mint Somogybán a Kaposvári Rákóczi, Szabolcs-Szatmárban a Nyíregyháza, Bács-Kiskunban a Kecskemét, vagy Győr-Moson-Sopronban a Győri ETO feljebb lépegetésével kapcsolatos vágy. Néhány fordulóval a zárás előtt folyamatos téma a szurkolók körében a Pamacs, a Munkás, a Dózsa, ki hogy hívja, sokat beszélnek az emberek az aktuális áUásról, az előző meccsen történtekről és a következő forduló esélyeiről. S jönnek az ilyenkor elmaradhatatlan pletykák is: miszerint a nagy rivális Tiszakécske egymilliót dob fel a PMFC aktuális ellenfelének győzelem esetére amolyan pluszmotivációként, s hogy a bírók is rászálltak a pécsiekre, nem véletlenül maradnak el megadhatónak tűnő tizenegyesek. Amondó vagyok, plusz egymilliótól egy csapat biztosan nem táltosodik meg, nem lesz varázsütésre bajnokesélyes egy kiesőjelöltből, ergo az elsőségre törőnek így is, úgy is meg kell vernie. A büntetők és a vitatható szituációk pedig hosszabb távon kiegyenlítik egymást - csak éppen azt a szituációt is észre kell venni, amikor az ellenfél kárára téved a játékvezető s ennek mi vagyunk a haszonélvezői. A helyzet fokozódik á pályákon, nő az izgalom. Ez kell nekünk!
