Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-17 / 88. szám
2018. ÁPRILIS 17., KEDD MEGYEI KÖRKÉP ^ Ne kész tudást adjunk, hanem megoldásra ösztönözzük Szivacs a gyerek agya Dr. Molnár Csilla egyetemi docens a hermeneutikai aktivitások a mesékben címmel tartott előadást (hermeneutika: az értelmezés, megértés tudománya) Fotó: Makovics K. Az idegrendszer fejlődésére vonatkozó kutatások rámutatnak, küzdeni kell az oktatási rendszer mechanikus jellege ellen. Nem kész tudást kell átadni a gyermeknek, sokkal inkább problémamegoldásra ösztönözni. Egyebek mellett ez is elhangzott a pedagógusképzés fejlesztésének lehetőségeit feltáró konferencián. Mácz Katalin katalin.macz@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A Pécsi Tudományegyetem szekszárdi kara nemzetközi konferenciát szervezett annak érdekében, hogy megvizsgálják, a partnerintézmények kutatási eredményei miként hasznosíthatóak a pedagógusképzés fejlesztésében. Az előadások a gyermek- és játékkultúra valamint az irodalom téma köré szerveződtek. Dr. habil Varga László, a debreceni egyetem docense például arról beszélt, hogy a gyermeki idegrendszerre vonatkozó legújabb vizsgálatok számos, a szakma szempontjából fontos eredményre mutatnak rá. Az egyik, hogy a gyerek születésével megnyílik a lehetőségek ablaka, azaz a gyermek élete első nyolc évében olyan, mint egy mágikus szivacs. Ilyenkor képes az agy a legintenzívebben fej-Emlékműsort rendeztek Bátaszéken a roma világnap alkalmából BÁTASZÉK Világszerte a Roma Nemzetközi Napot ünnepük áprilisban annak emlékére, hogy 1971-ben Londonban ekkor tartották az első cigány világkongresszust, ahol többek között a nemzeti szimbólumokról és a nemzetiség himnuszáról döntöttek. Ehhez az évfordulóhoz csatlakozott a Bátaszéki Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Keresztély Gyula Városi Könyvtár közös rendezvénye is az elmúlt hét végén. Elsőként Bihari László, a Bátaszéki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke ismertette az elmúlt időszak cigány kisebbséggel kapcsolatos történéseit, majd megkezdődött az óvodás rajzpályázat díjkiosztója. Horváth Elekné, a rendezvény szervezője elmondta, huszonöt rajz közül választották ki a legkifejezőbbeket. Hatan kaptak oklevelet és ajándékokat. Nagy Gusztáv író, költő, műfordító tartott előadást a roma világnap előzményeiről, majd Horváth Elekné és Sági Lajósné, a könyvtár igazgatója mondott el néhány verset. A délután folyamán Milaskity Vanessza gitárjátékával nyűgözte le a közönséget, muzsikált a Bátai Tamburazenekar, a Bátai Vadvirág Tánccsoport és a Mohácsi Tambura Zenekar. M. l. lődni, és ez a lehetőség a későbbiekben már nem tér viszsza. Varga László rámutatott, a gyermek tudását nem a pedagógus alakítja ki, hanem ő maga. Azonban elsősorban attól tanul, akit szeret. A kutatási eredmények szerint ugyanis az agy nemcsak társas, de sokkal inkább emocionális, mint ahogy azt korábban feltételezték. Egy sikeres életút lehetőségét a magas érzelmi intelligencia, a megfelelő társas kapcsolatok kialakítására való képesség jobban előrevetíti, mint a magas intelligenciahányados. A mai oktatási rendszer mégis inkább utóbbira, illetve a tárgyi tudásra koncentrál. Varga László azt is hangsúlyozta, tapasztalatai szerint a hazai bölcsődei és óvodai neveléssel alapvetően nincs probléma, hiszen a fejlesztés eszköze elsősorban a játék és a mese. Az óvoda és az iskola között azonban hatalmas, szinte átjárhatatlan szakadék tátong. Arra is felhívta a figyelmet, sokkal hatékonyabb, ha a gyermeknek nem kész tudást adunk, hanem problémákat vetünk fel, amelyeket nekik kell megválaszolniuk. Eközben olyan anyagok szabadulnak fel az agyban, amelyek például a kreativitásért felelősek. Az agyonfejlesztett gyereknek üres a belső világa. Az egyetemi docensnek az a véleménye, hogy küzdeni kell az oktatási rendszer mechanikus jellege ellen. Szeretni kell a gyermeket, stimulálni az idegrendszerét, és egészséges környezetet biztosítani számára. Test és elme Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Találtam egy nekem való hírt az egyik újságban: elég ha a tornára csak gondolunk, már attól erősödünk, izmosodunk, állítja egy amerikai klinika orvosa. A menetrend a következő: nem kell mást tenni, csak lefeküdni egy nyugodt helyre, és arra kell gondolni, hogy mázsás súlyokat emelünk, vagy éppen megmásszuk a Himaláját, vagy aki még nem járt ott, egy jó nagy hegyet képzeljen maga elé. Amikor felkelünk az ágyról, érezhetjük is - állítja az orvos -, hogy kicombosodtunk, és a háj helyén izmok nőttek a hasunkra. A tudós orvos azt is hozzáteszi, a módszer lényege, hogy az agyunkat rá tudjuk kényszeríteni arra, hogy erős parancsot küldjön az izmaink közelében lévő idegsejteknek. A hírrel egyidőben a módszer ellenzői és támogatói is nyilatkoztak. A támogatók szerint már csak azért is lehet igazság az állításban, mert köztudott, milyen nagy hatással van egymásra a test és az elme. Az ellenzők pedig attól félnek, hogy aki hisz benne, az is előbb-utóbb rájön, átverés az egész, mert minden változásba munkát kell fektetni. Az ember hajlamos arra, hogy a könnyebbik megoldásnak higgyen. Valóban, milyen jó is volna hanyatt fekve, heverészve arra gondolni erősen, hogy több órát futok egy sportpályán, és ezt követően csak úgy ugrálnak le rólam a fölös kilók. Én azt sem gondolom, hogy az amerikai orvos nem mondott igazat, csak attól félek, hogy „átnevelni” az agyunkat nehezebb feladat lenne, mint nekiállni egy kéthetes fogyókúrának. Az ember hajlamos a számára könnyebb megoldásban hinni A sárközi kultúrába is belekóstolhattak BONYHÁD-DECS A Gymnasion sportrendezvénynek adott otthont a múlt hét végén a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. Az országos versenyen tizenkilenc középiskola közel kétszázharminc diákja mérkőzött meg egymással. Andorka Gábor, az intézmény igazgatója lapunknak elmondta, hogy a fiatalok asztalitenisz, labdarúgás, lövészet, kosárlabda, röplabda és sakk sportágakban bizonyították felkészültségüket. A házigazdák lövészetben magasan a mezőny fölé emelkedtek, hiszen a dobogó mindhárom fokára bonyhádi tanuló állhatott fel. Labdarúgásban pedig a fiúk a bronzérmet szerezték meg. A sport mellett az ország különböző vidékeiről érkezett fiatalok belekóstolhattak a Sárköz kultúrájába is. Vasárnap délelőtt a különbuszok Decsre szállították a középiskolásokat. A vendégeket a bátai Pántlika zenekar fogadta, a tájház udvarán felállított színpadon a Csillagrózsa Hagyományőrző Egyesület adott műsort. A szervezők nevében Bognár Cecil, a Magyar Kultúra Lovagja mondott köszöntőt, illetve tartott átfogó ismertetést a Sárközről. Visszatekintett a kezdetekre, amikor a honfoglalók megtelepedtek a vidéken, majd évszázadok alatt egyedülálló kultúrát alakítottak ki ezen a néprajzi tájon. A török megszállás ugyan pusztító hatású volt errefelé is, ennek ellenére a hódoltság idején Decs a protestantizmus egyik fellegvárává nőtte ki magát. Az itt élők viselete az egyik legszebb, legdíszesebb nemcsak az országban, hanem a Kárpát-medencében is. A meszsziről érkezett fiatalok nagy érdeklődéssel tekintették meg a tájház berendezési tárgyait, a korhű használati eszközöket, a tisztaszobát, a füstös konyhát és a dolgozó nappalit. A kézműves szobákban betekintést nyerhettek a szőttes hímzés és a gyöngyfűzés műhelytitkaiba. Éhét pedig mindenki hagyományos lakodalmi tejfölös kerekkaláccsal enyhítette. Egy vendégpár sárközi ruhába is beöltözött, mindketten emléklapot kaptak tiszteletbeli tag mivoltukról. A műsor végén a decsi kirándulás közös táncházzal zárult. Sz. Á. A fél ország diákjai együtt ropták Decsen Fotó: Román Ildikó
