Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-10 / 82. szám
2018. ÁPRILIS 10., KEDD GAZDASÁG y Nem csak a nyugati bér tartaná itthon a dolgozókat Az elvándorlás ellen A rugalmas munkaidő és a családbarát intézkedések is fontosak Fotó: Shutterstock Magyarországon is egyre fontosabb a munkavállalóknak, hogy megfelelő bér mellett családbarát intézkedésekkel és több szabadidővel honorálja tevékenységüket a munkaadó. Szakemberek szerint a dolgozók irányába tett egyes szimbolikus intézkedések fontosabbak lehetnek a fizetésnél. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MUNKAERŐ Nyugat-Európában egy bizonyos havi keresetet elérve - a határhaszon elv alapján - a szabadidő jellemzően már fontosabb a pénznél - közölte a Világgazdasággal Ács László, a Mercedes Benz Hungary volt HR-igazgatója. Franciaországban már 2000 óta számos ágazatban 35 órás a munkahét, Németországban pedig az idén vívtak kemény csatákat a szakszervezetek a munkáltatókkal, több hétig sztrájkoltak is, végül februárra kiharcolták, hogy az eddigi 35 óra helyett egyes régiókban már ennél kevesebb órát is lehessen dolgozni. A kieső időre jutó fizetés egy részét a vállalat kompenzálja. Ács László szerint Magyarországon külön kell választani a családbarát támogatások szempontjából a fehérgalléros (szellemi) munkavállalókat a kékgalléros (fizikai) dolgozóktól. Előbbieknél már általános a rugalmas munkaidő, a home office (otthoni munkavégzés), és egyre gyakoribb a négynapos munkahét is. Ez a munkarend a munkaadóknak is érdekük, mert a munkaerőhiány miatt egyre nehezebben jutnak magasan képzett alkalmazotthoz, azaz a már meglévő, értékes munkaerőt meg kell tartani. Ezért dolgozhatnak részmunkaidőben a kisgyermekes anyák a multiknál. A rugalmas vagy családbarát intézkedéseket már jóval nehezebb megvalósítani a három műszakos munkarendben dolgozó kékgallérosoknál, de például orvosi vizsgálat vagy magánéleti probléma esetén őket is elengedik a munkahelyről úgy, hogy nem kell szabadságot kivenniük. Lehet nekik kedvezni családi napi programokkal, cafeteriajuttatásokkal, illetve a gyermekeiknek kínált munkahelyi bölcsődével, óvodával. Nemcsak a munkaerő megtartása kihívás ma Magyarországon, hanem a motiválása is. Ä HR-szakember úgy véli: a munkavállaló itthon tartása érdekében nem kell nyugat-európai béreket fizetni. Elég annyit, amennyiért még megéri neki a magyarországi munkavégzés, ugyanis a maradása mellett szól az is, hogy ekkor továbbra is a családjával, a barátaival lehet, a megszokott környezetében élhet, nem kell új munkahelyen beilleszkednie, nincsenek új kihívások, új kapcsolatok. Ez a fizetési határ munkakörönként, ágazatonként eltérő, de már a nyugat-európainál 20-30 százalékkal alacsonyabb keresettel is megtartható a munkavállaló. Itt nem szabad elfelejteni, hogy nyugaton például a lakhatás vagy a közlekedés árai borsosabbak a hazaiaknál, ráadásul egy magyar munkavállalónak számolnia kell a hazautazás költségével is, miközben Magyarországon olcsóbb a megélhetése és a munkába járása. Megmaradt forrást osztanak szét TÁMOGATÁS Új pályázatot írhatnak ki az eddig fel nem használt vidékfejlesztési uniós forrásokból élelmiszeripari és borászati beruházások támogatására az év második felében - tudta meg a Világgazdaság. A Miniszterelnökség folyamatosan figyeli a vidékfejlesztési pályázatok alakulását, így született döntés arról, hogy a fel nem használt források terhére újabb, több mint 45 milliárd forintos keretű pályázatot hirdetnek - tudatta még az országgyűlési választások előtt a tárca sajtóirodája a lappal. Az előkészítés még tart, a pályázat célja hasonló lesz a korábbi élelmiszeripari és borászati felhívásokéhoz, de részletesebb információ az év második felében várható, ahogyan maga a pályázat is. A Vidékfejlesztési Programban (VP) ezen kívül két uniós felhívás is kínál támogatást a bővítésben, fejlesztésben gondolkodó borászatoknak, amelyek a 300 milliárd forintos Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióban is pályázhattak panziófejlesztésre 2030-ig. Noha a mezőgazdasági és feldolgozóüzemek energiahatékonyságának javításánál a 35 milliárd forintos keretből 30 milliárd a kertészetekre és állattartó gazdaságokra jut, a fennmaradó ötmilliárdért borászatok és élelmiszer-feldolgozók is indulhatnak, sőt borszőlőültetvény telepítésére is rendelkezésre áll négymilliárd. Aki ezek mellett a hazai forrású panziópályázattal is szerencsét próbált, a három lehetőség kiaknázásával elvüeg akár 900 millió forintot is nyerhetett volna, de a gyakorlati tapasztalatok alapján jellemzően 180-200 millióban gondolkodtak. Egy-egy új felhívás azért kiemelt jelentőségű a 2014- 2020-as uniós ciklus e szakaszában, mert a kormány a támogatások döntő többségét már odaítélte az önkormányzatoknak, cégeknek. MW Támogatják a borászati beruházásokat is Fotó: MTI A tavaszi fagy főleg a kajszit sújtotta Gyengébb terméssel számolnak az idén Fotó: Shutterstock GYÜMÖLCS A tavaszi fagy leginkább a kajszibarackot károsította, a becslések szerint a rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani - közölte a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs főbizottságának elnöke. Apáti Ferenc elmondta, hogy a korábbi években volt, amikor 40 ezer tonnát is elért a kajszitermés, de például 2012-ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett. Pontosabb becslésre a virágzás, illetve a fagyveszélyes időszak lezárulta után, május közepén lesz lehetőség, mivel kiszámíthatatlan a kinyíló virágok életképessége és a későbbi tisztuló gyümölcshullás mértéke. Az őszibarackkal is hasonló a helyzet, de valamivel jobbak a kilátások. Egy kedvező időjárású évben 60 ezer tonna őszibarack terem az országban, a legroszszabb évben, szintén 2012-ben, 10-12 ezer tonna volt a termés, az idén pedig 15-30 ezer tonna lehet. A márciusi fagyok nem okoztak érdemi rügykárt az almában és körtében, ezek akár nagyon jó termést is hozhatnak. A meggy, a cseresznye és a szilva korai fajtáinál 10-40 százalék közötti rügykárt mértek. MW Emelkedő értékesítés Magyarországon az átlagos gyümölcstermés évente 850-900 ezer tonna, amiből 80-85 milliárd forint árbevételük származik a termelőknek. A szövetség előzetes számai alapján a tavalyi gyümölcstermés 750 ezer tonna volt, 2016-ban pedig 830 ezer tonna. A KSH adatai szerint a termelési érték 2016-ban 79 milliárd forint volt, ez a múlt évben tíz százalékkal lehetett magasabb a megemelkedett értékesítési árak miatt. A HELYZET Mindannyiunk győzelme Gajdics Ottó jegyzet@mediaworks.hu Magyarország hatalmas győzelmet aratott vasárnap. Csaknem hetvenszázalékos részvétel mellett a választópolgárok közel fele úgy döntött, nem kíván kevert népességű, multikulturális, nyitott társadalomban élni, hanem meg kívánja őrizni hazáját magyar országnak. Joggal nevezte sorsdöntőnek ezt az eredményt Orbán Viktor, aki negyedik kormánya összetételén gondolkodhat. Óriási eufória tapasztalható most a nemzeti oldalon, hiszen lehetőség nyűt a folytatásra. Legalább Uyen nagy az elkeseredettség az ellenzéki pártok háza táján, mert tévedésen alapult a kormányváltó hangulatról szóló minden állításuk. Kell még egy kis idő, hogy a soha nem látott mélységekbe süllyedt kampány okozta sérüléseket mindannyian feldolgozzuk, de máris érdemes a jövőre koncentrálni. Hiszen a győztesek hite szerint minden hazáját szerető, gyermekei jövőjéért felelősséget érző magyar ember abban érdekelt, hogy ez a jövő sikeres legyen. Eljött az idő, hogy igazi tartalommal töltsük föl azt a jól hangzó vélekedést, miszerint alapvető nemzeti sorskérdések esetében nem azt kell néznünk, mi választ el bennünket, hanem azt, mi köt össze. A szilárd többség birtokában a kormányoldal rendre bizonyíthatja, hogy tizenötmillió magyar sorsáért érez felelősséget. Az ellenzéki szavazók pedig átélhetik, az ő teljesítményük ugyanúgy része a nemzet felemelkedésének. Talán egyszer megérjük, hogy ezt sem a balliberális média, sem tehetségtelen globalista politikusok nem akarják majd elhazudni. Tovább bővülhet idén a magyar ipar Máris érdemes a jövőre koncentrálni TELJESÍTMÉNY Idén hét százalékkal bővülhet a magyar ipar, ez pedig jelentősen hozzájárulhat a négy és fél százalékos GDP-növekedéshez - mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője. Az idei termelést az átadott beruházások, több autómodell magyarországi gyártásának megindulása nyomhatja fel a szakember szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentéséből már kiderült, hogy februárban több mint négy százalékkal nőtt az ipari termelés a múlt év azonos időszakához képest. A következő egy-két évben Magyarországon kiépülő - főként járműipari - kapacitások pozitívan hatnak a hazai ipar teljesítményére - mondta a lapnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Szerinte a magyar ipari termelés idén öt százalék körüli mértékben emelkedhet, az ipar teljesítményét pedig a gyenge februári németországi adatok is befolyásolták. Németországban ugyanis az éves növekedés kevesebb, mint három százalékra lassult a januári mintegy hat százalékról - mutatott rá. MW Összeírják a fülesbaglyokat UHU A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében. Az akció májusban a füleskuvikok megfigyelésével folytatódik. A közlemény szerint az éj szakai életmódot folytató, az emberek számára láthatatlanul mozgó madarak rejtett költőhelyeinek megkereséséhez elég csak a hangjukat meghallani. Az esti szürkülettől megfigyelhető a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangja, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolása, májusban és júniusban pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangja is. Az adatok a későbbiekben részét képezik majd az MME által évente öszszeállított fajmegőrzési beszámolóknak. Az MME ragadozómadár-védelmi szakosztálya éves jelentései alapján ké-Feltérképezik a fajt Fotó: MTI szült áilománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a- magyar állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez. MW
