Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-05 / 54. szám
2018. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ GAZDASÁG y Vidéken gyorsabban kelnek el az új lakások Lankadatlan kereslet Új építésű ingatlanok hirdetési trendjei (milliárd forint) - * *a 2017. és 2018. februárban lekerült icuiudiuem icftciuu hirdetések alapjj*^^ Többlet' 63 nap Változás Többlet idl (százalék) 53 Városok Hirdetésenként! átlagos érdeklődések száma 15,8 27,1 72 Átlagos értékesítési idő (nap) 126 166 32 40 nap Hirdetésenként! átlagos érdeklődések száma 11,1 24,1 117 h §L „M Átlagos értékesítési idő (nap) 126 165 28 36 nap Hirdetésenként! átlagos érdeklődések száma 11,1 18,2 33 11 |H I j MW-gráfika, forrás; ingatlan.com, fotó: Móricz-Sabján Simon Fél évre nőtt az új építésű lakások átlagos értékesítési ideje Budapesten, ezzel megfordultak az értékesítési mutatók, most vidéken lehet gyorsabban eladni a lakásokat. A fővárosban is tovább élénkült a kereslet, de a kínálatot már kimazsolázták a vevők. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu INGATLAN Három-négy hónappal, de egyre többször már akár fél évvel is módosul egy-egy lakónegyedprojekt ütemezésének tervezett határideje. Miközben a fejlesztők a kivitelezőkre várnak, és egyre többet kell várni a vevőkre is, az újlakás-piaci időszámítás egyelőre nem terjed tovább a kedvezményes áfa lejáratának 2019. év végi határidejénél - most már mindenki a meghosszabbításról szóló döntésben bízik. Ezt jelzi, hogy teljes egészében hiányoznak a kínálatból a 2020-ra vagy későbbre ütemezett új lakások - mondta az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Rámutatott: tavaly ilyenkor már javában hirdették a fejlesztők a 2019-es átadású ingatlanokat, vagyis időarányosan már ott kellene lennie a kínálatban Az építőipari konjunktúra új munkahelyek megteremtéséhez is hozzájárul - derült ki a hideg- és melegburkoló-piac meghatározó szereplőjének számító Murexin Kft. felméréséből. A válaszadó kereskedők 42 százaléka tíz százalék feletti, mintegy egyharmaduk pedig húsz százalék feletti általános növekedést több száz, két év múlva használatba vehető lakásnak. Az érdeklődés továbbra is óriási. A portál által a Világgazdaság számára kigyűjtött adatokból kiolvasható, Budapesten 72 százalékkal, a megyei jogú városokban pedig átlagosan 117 százalékkal többen reagálnak egy-egy hirdetésre. A csúcsra járatott kereslet és a kínálat azonban valahol elcsúszik egymás mellett, ezt jelzi a minden településtípuson növekvő értékesítési idő. Budapesten egyetlen év alatt 120 napról 183 napra, a ' regisztrált 2017-ben. A kedvező tendencia a burkolóanyagok piacát is érintette: a megkérdezettek 42 százaléka jelzett tíz százalék feletti növekedést ezen a területen. A válaszadók több mint a fele erőteljes, tíz százalék feletti növekedést vár az építőanyag-kereskedelemben az idei évben is. megyei jogú városokban pedig 126-ról 166 napra nőtt egy-egy lakás eladási ideje. A legkisebb növekedés a többi városban mutatkozik, ahol idén 36 nappal kell több egy-egy tranzakció létrejöttéhez, és 165 nap alatt kelnek el most az új építésű lakások. A vidéki lakásépítési piac élénkülését, az építkezések beindulását már a KSH múlt heti gyorsjelentése is tükrözte: a lakásépítések a városokban és a községekben (69, illetve 65 százalékkal) növekedtek a legnagyobb mérték-A vásárlók többsége már inkább a jobb minőségű termékeket keresi, ezt a válaszadók 83 százaléka igazolta vissza. Többségük pedig a burkolóanyagoknál is erőteljes elmozdulást tapasztalt a prémiumtermékek iránt. Az energiahatékonyabb termékek iránt is érezhetően megnőtt a kereslet. ben, a megyei jogú városokban 50 százalékos volt a növekedés, Budapesten viszont kevesebb lakás épült tavaly, mint 2016-ban, noha több az aktív projekt, és több a vevő is. Balogh László szerint ez figyelmeztetőjel, s a munkaerőhiány lehet az oka, ami egyre nagyobb probléma. A szakértő elővigyázatosságra inti a vásárlókat, hiszen ilyen gondok miatt nemcsak a költözés határideje csúszhat, hanem fennáll a veszélye, hogy nem úgy és nem az épül meg, mint amit várnak. Mindeközben sokan szembesültek átmeneti áruhiánnyal, amelyre a termelés bővítése és a logisztikai háttér korszerűsítése lehet a válasz. Jó jel viszont, hogy a forgalomnövekedés hatására stabilizálódott a szektor gazdasági helyzete, és sok cégnél nőtt az alkalmazotti létszám is. Építőanyag-ipari növekedés, munkahelyteremtéssel A kéményeket sem ártana ellenőriztetni Emelik Félnek a mérgezéstől praxispénzét A szabálytalan bekötések is okoznak tragédiát Fotó: MTI SZÉN-MONOXID Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint tavaly 13 százalékkal több szén-monoxid-mérgezéses esetet regisztráltak, mindazonáltal a halálos kimenetelű esetek száma csökkent 2017-ben. A Szerelvénybolt Kft. legfrissebb kutatásából kiderült, a magyarok 80 százaléka tart a mérgezéstől, és csak tízből ketten gondolják úgy, hogy időben felismernék, ha CO-szivárgás lenne otthonukban. Minden tizedik megkérdezett azt hiszi, hogy szúrós szagáról ismerné fel az egyébként színtelen, szagtalan gázt. A szén-monoxid-mérgezéses esetek elsősorban a nyűt lánggal működő fűtőeszközök hibájára, valamint a levegőellátásuk hiányára, máskor pedig a kémények állapotára vezethetők vissza. Csaknem minden második esetben a fürdőszobában használatos nyílt égésterű fűtőberendezés a szén-monoxid-mérgezés előidézője, minden tizedik alkalommal pedig a konyhában alakul ki mérgezés. A válaszadók csupán 24 százalékának van az otthonában veszélyt érzékelő készülék. Azok közül, akiknek nincs ilyen műszerük, 85 százaléknyian mondták azt, hogy korábban már fontolgatták a beszerzését, 44 százalékuk túl drágának tartja ezeket a készülékeket. Sokan nem értenek egyet azzal, hogy idéntől eltörölték a családi házaknál a kötelező kéményellenőrzést. Ennek ellenére csak alig több mint kétharmaduk gondolja ma úgy, hogy minden fűtésszezon előtt ki fogja hívni továbbra is a kéményseprőket, minden tizedik válaszadó már most eldöntötte, hogy ezentúl ritkábban fog ellenőriztetni. A Fővárosi Kéményseprőipari Kft. munkatársai csak Budapesten 1300 életveszélyes helyzetet tártak fel 2017-ben, és 29 ezer olyan szabálytalanságot regisztráltak, melyet már korábban jeleztek, de a tulajdonosok nem hárították el. Sokszor a kéménybekötés hibája vagy a kémény állapota vezet tragédiához. MW BUDAPEST Az alapellátásban dolgozó háziorvosok és fogorvosok praxispénze, azaz a rezsijükre fordítható összeg 130 ezer forinttal emelkedik idén márciustól - mondta az Emmi államtitkára az MTI-nek. Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, a háziorvosok praxispénzének emeléséről már tavaly döntött a kormány, így az erre szánt 8,3 milliárd forintot tartalmazta az idei költségvetés. Az emelésnek köszönhetően 2018-ban 520 ezer forintra nő a háziorvosok rezsitámogatása - fűzte hozzá. A héten pedig arról is döntött a kormány, hogy a 130 ezer forintos emelést az alapellátásban dolgozó fogorvosokra is kiterjesztik, erre 3,3 milliárd forint pluszforrást biztosítanak - mondta el az államtitkár. Hozzátette, hogy így idén összesen mintegy 12 milliárd forinttal nő az alapellátásra fordított összeg. Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra is, hogy további 833 millió forintot biztosítanak a fogászati szakellátás finanszírozásának emelésére, így például fogszabályozásra, parodontológiára. MTI A HELYZET Tíz forintra negyvenhét Pauska Zsolt jegyzet@mediaworks.hu Szárnyal a hazai reklámpiac - jelentették be néhány napja egy budapesti konferencián. A világszerte csökkenő példányszámok miatt (ez persze nem teljesen igaz, mert Keleten, főleg Kínában és Indiában, éppenséggel nőnek a lapeladások) le-Magyarországon végre összeálltak a feltételek sajnált nyomtatott sajtóban tavaly 18 százalékkal, míg az internetes felületeken 16 százalékkal többet költöttek el a cégek, mint az előző esztendőben. Ahhoz, hogy reklámra költse valaki a pénzét, több feltételnek teljesülnie kell. A legfontosabb azonban talán az, hogy úgy ítélje meg, többet ad el, ha hirdeti termékeit, mint ha nem - azaz az erre szánt pénz kevesebb, mint amennyi pluszbevételt eredményez. Közhely, hogy a reklámra költött összeg fele - a hirdető szemszögéből - kidobott pénz, csak soha nem tudhatja, melyik fele az. A kockázat tehát létezik. Ha viszont ehhez hozzátesszük, hogy egy néhány éve készített kutatás legfontosabb megállapítása szerint minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, akkor nyilvánvaló, hogy az iparág helyzete végső soron mindannyiunk életminőségére vonatkozólag fontos mutató. Magyarországon végre összeálltak a feltételek ahhoz, hogy a pozitív várakozások további fejlődést eredményezzenek. Évek óta minimális az infláció és emelkednek a bérek, a családok így többet költhetnek, ez pedig a vállalatok, vállalkozások helyzetét javítja. Az a kampányüzenet tehát, hogy az ország folyamatosan szegényedik, egész egyszerűen nem igaz. Pont az ellenkezője a helyzet. Eltörölné a DK a földvédelmet KAMPÁNY Nagymértékben átrajzolnák a magyar mezőgazdaság kereteit az ellenzéki pártok agrárpolitikai elképzelései. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) egyik legfontosabb törekvése megsemmisíteni a jelenlegi földforgalmi törvényt - írja a Magyar Idők. Az ellenzéki párt választási programjában szögezte le, hogy a magyar termőföldvagyon védelme érdekében született jogszabály helyett egy „új, modernebb, minden bizonnyal liberálisabb” rendelkezést fogadnának el, holott a 2013-ban életbe lépett földtörvény szigorú keretek közé szorította a földszerzést. Az Európa-szerte az egyik legkövetkezetesebb jogszabálynak köszönhetően a termőterületeket csak belföldi magánszemélyek, közülük is csak a bejegyzett földművesek vásárolhatják meg. A helyi földbizottságok pedig - amelyek feladatait a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei látják el - minden adásvételt egyenként megvizsgálnak. így teljeskörűen biztosított, hogy a földterületek magyar kézben maradjanak és lehetőleg a helyben gazdálkodó termelőkhöz kerüljenek. A földügyek mellett más ötlettel is előállt Gyurcsány Ferenc kampánystábja. A Sokak Magyarországa program egyik elemeként szorgalmaznák az új termesztési technológiák terjedését, köztük a génmódosított növényekét is, hiszen Gyurcsányék szerint megfelelő ellenőrzési és jogi környezet mellett az új technológiák befogadására a magyar mezőgazdaságnak is fel kell készülnie. Emellett megszüntetnék a kötelező kamarai tagságot, zárolnák az „oligarchák” vagyonát, felmondanák a megkötött földbérleti szerződéseket, és visszavennék azokat a földterületeket is, amelyeket a „jogszabályok kicsavarásával” szereztek meg a gazdálkodók. Ez utóbbi vállalás vélhetően a Földet a gazdáknak! programra vonatkozik, amelynek köszönhetően csaknem harmincezer földműves jutott piaci áron termőterülethez az elmúlt néhány évben. Karácsony Gergelynek, az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjének a nemrégiben a hazai termőfölddel kapcsolatos programjából kiderült, hogy a földek einstandolása mellett úgynevezett oligarchaadót és progresszív földadót vezetnének be hatalomra jutásuk után a baloldali politikusok. Ezzel kapcsolatban később Győrffy Balázs NAK-elnök azt mondta, hogy ezzel a lépéssel a szocialisták a 21. század kulákprogramját indítanák el. MW Veszélyben harmincezer gazda termőterülete Fotó: Lang Róber
