Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-05 / 54. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ Jó lenne, ha az osztatlan közös földek kimérése minél előbb befejeződne Folytatódik az áfacsökkentés, védik a hazai méhészeteket Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár egy agrárfórumon vett részt Szekszárdon, a megyei agrárgazdasági kamara meghívására. Többek között beszélt a 2020 utáni uniós támogatási lehetőségekről, az élelmiszerek áfa-csökkentéséről, valamint az osztatlan közös földek sorsáról. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Két év múlva, 2020 után változhat az agrárium támogatása, de fontos hangsúlyozni, hogy a jövőben is egy megfelelő forrásokkal támogatott közös agrárpolitikára van szükség, mondta Kis Miklós Zsolt államtitkár a szekszárdi fórumon. A versenyképesség megőrzése és erősítése érdekében hazánk számára elengedhetetlen, hogy az uniós támogatások, és ezen belül is a mezőgazdaságra közvetlenül fordítható normatív és beruházási támogatások összege ne csökkenjen 2020 után se. Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a 2020 és 2027 közötti hétéves költségvetési ciklusban, mivel az 9K Egyesült Királyság tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre. Az államtitkár elmondta, az előttünk álló időszakban elengedhetetlen lesz az együttműködés a kormány, a szakmai szervezetek, valamint a gazdálkodók között, hogy a magyar érdekek megjelenjenek az uniós agrárpolitikában. A magyar érdek az erős, kétpilléres, megfelelő közösségi forrásokkal támogatott Közös Agrárpolitika fenntartása 2020 után is. A rendVendégh Edit, a kamara elnöke, Kis Miklós Zsolt államtitkár (középen) és Horváth István államtitkár a szekszárdi tájékoztatón Tárgyalták a magyar kezdeményezésre született mézjelentést szer gyökeres átalakítása nem szükséges. Valódi egyszerűsítésre van szükség, ami csökkenti a gazdák adminisztratív terheit, és a közigazgatás számára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást. Ezenfelül pedig meg kell akadályozni, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokat más, például a migrációs válság kezelésére fordítsák, mondta az államtitkár. Kérdésként elhangzott az is, hogy mi az oka annak, hogy folyamatosan csökken az élelmiszerek áfája, ennek ellenére a fogyasztó nem érzi ezt a vásárlásoknál. Kis Miklós Zsolt elmondta, az áfa mérséklésére átfogó igény volt, ebből adódóan érdemes azt is megnézni, hogy a termelő mennyit kapott az áfacsökkentés előtt, illetve az után. Fontos továbbá, hogy a magas áfa - amellyel az élelmiszerek többsége forgalomba kerül - jelentős csábítást jelent a csalásra, rontja a tisztességes szereplők versenyképességét, emellett az adónem megfizetésének elkerülése nagy költségvetésibevétel-kiesést okoz. A kormány célkitűzéseinek megfelelően az áfacsökkentés visszaszorítja a feketegazdaságot, mert egy kisebb adómértéknél már nem éri meg a kockázatot az áfabefizetés elkerülése. Emellett folyamatosan nyomon kell azonban követni, hogy a kiskereskedelmi üzletláncok ne éljenek vissza az erőfölényükkel, ne „nyeljék be” az áfacsökkentést, és abból a fogyasztó és a termelő legyen a legnagyobb haszonélvező, mondta az államtitkár. A kormány célja, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legkisebb áfa terhelje, ezért idén is tovább folytatódik a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése. A magyar kormány évek óta folyamatosan szorgalmazza uniós szinten a mézpiac szigorítását. Ennek egyik nagy eredménye, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az úgynevezett mézjelentést, ami az európai méz, a méhészek és a méhek, valamint a fogyasztók védelmében tanúsított európai egységet mutatja, válaszolta a méhészeknek az államtitkár. A mézjelentésről az európai bizottság február 28-i ülésén tárgyalt, a dokumentumról később szavaznak. Magyarországnak kiemelten fontos ez a kérdés, hiszen Spanyolország Osztatlan közös tulajdon: minél előbb be kell fejezni Az osztatlan közös földek, területek időről időre szóba kerülnek. Kis Miklós Zsolt államtitkár elmondta, folyamatban vannak a kimérések, ami sajnos igen lassan halad, hiszen nagyon munkaigényes. Bíznak benne, hogy ez a munka mihamarabb eredményesen befejeződik, mert komoly fejlesztéseket akadályoz meg például az öntözés esetében. Sajnos sok pályázó nem jogosult a támogatásra, miután a közös földnél a beruházáshoz minden tulajdonos hozzájárulása szükséges. Máig tulajdonosként vannak bejegyezve olyan személyek, akik már az előző évszázadban elhunytak, ráadásul még a hagyatéki, póthagyatéki eljárás sem zajlott le. Az ilyen földterületekre nem lehet támogatást adni, mondta az államtitkár. Fotó: Mártonfai Dénes és Románia után a harmadik legnagyobb mézelőáflítók vagyunk az unióban. A hazánkban készült méz hetvenöt százaléka az unió piacára kerül, fel kell azonban vennie a versenyt a kontinensen kívülről, például Kínából behozott mézekkel. A kínai méz mintegy húsz százaléka bizonyítottan hamisított, ezért a jelentésben hazánk kezdeményezte, hogy a csomagolás címkéjén legyen feltüntetve, hogy a végtermékben felhasznált unión kívüli méz melyik országból származik. Továbbá az, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan hány százalékos arányban van jelen. Egyebek mellett Magyarország szeretné betiltatni a gyantaszűrés alkalmazását is, amellyel a hamisítók jelenleg a kimutathatóság szintje alá csökkenthetik a mézet szenynyező anyagok maradványait, például az antibiotikumok és a cukorszirup nyomait. Huszonöt éves lett idén a Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar Kiváló koncerttel ünnepeltek A svábság története a kötetek témája SZEKSZÁRD Fennállása huszonötödik évfordulóját ünnepli idén a Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar, amely ebből az alkalomból jubileumi koncertet adott szombaton a vármegyeháza dísztermében. A műsorban felcsendülő dalok térben és időben széles skálán mozogtak a reneszánsztól napjainkig, Andalúziától New Jersey-ig. Az együttes számos alkalommal lépett fel Szekszárdon és máshol az országban, illetve külföldön, például Németországban, Hollandiában és Ausztriában is hallhatta őket a közönség. A zenekar jelenlegi vezetője Molnár Márta. H. E. A Vármegyeháza dísztermében adott hangversenyt az együttes Fotó: Makovics Kornél DOMBÓVÁR A „Sváb örökségünk” és „A svábok az új hazában” című könyvek bemutatóját tartották a napokban Dombóváron, a Tinódi Könyvtárban. A köteteket Lóczy István, a Imedias Kiadó vezetője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A „Sváb örökségünk” című könyv szerzője Ella Triebnigg, aki fiatalsága meghatározó éveit töltötte a család Tolna megyei birtokán. Ott szerzett életre szóló élményeket a „Schwäbische Türkei” német nemzetiségű lakóinak világáról és gondolkodásáról. Az először 1916-ban megjelentetett írás az első világégést közvetlenül megelőző időszakban, illetve a háború kitörésekor játszódik. A kötet három, a felnőtté válás küszöbén álló, német nemzetiségű fiatal történetét meséli el, akik a helyüket keresik szülőhazájukban. A második könyv Hans Faul történelmi regénye, mely a németek 18. századi bevándorlásról szól. Azt beszéli el, hogy a betelepülőknek minden erejére, hozzáértésére és szorgalmára szükség volt ahhoz, hogy a puszta terület új hazájukká, otthonos, gondozott, termékeny vidékké válhasson. H. E.
