Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Megalakult ez év januárjában a Heidelbergi Magyar Egyetemisták Egyesülete Arra az egyetemre Jár, melyről ötvenhat Nobel-díjas került ki BONYHÁD-HEIDELBERG Kilenc­­száz jelentkező közül hu­szonötöt vettek fel a Hei­delbergi Egyetem biokémia szakára. Köztük van Takács Péter is - egyedüli magyar­ként aki tavaly érettségi­zett Bonyhádon. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Sok tehetséges fiatal jár a Bonyhádi Petőfi Sándor Evan­gélikus Gimnáziumba, de azt hallottam, hogy Takács Péter a jók közül is kiemelkedett. Ta­valy érettségizett, majd felvé­telt nyert a Heidelbergi Egye­tem biokémia szakára. Nehéz volt bejutni?- Kétfordulós a kiválasztá­si rendszer, s a számok magu­kért beszélnek - válaszolta Ta­kács Péter. - Első körben ki­­lencszázan adták be jelentke­zésüket, s közülük hetvenötöt hívtak be a második fordulós elbeszélgetésre, majd huszon­ötünket vettek fel.- Mekkora ez az egyetem, és miben jó?- A Heidelbergi Egyetem négy k'ampusszal és tizenkét karral rendelkezik, amelyek lefedik a teljes tudományos spektrumot. Van például ké­miai és földtudományi kar, or­vostudományi, jogi és filozófi­ai kar is. Öt kontinens körül­belül 32 ezer diákja jár ide, persze a legtöbbjük, körülbe­lül a nyolcvan százalékuk né­met. A szakomon az elsősök között én vagyok az egyetlen magyar, de érdekességképpen megemlítem, hogy van két kí­nai származású, de Német­országban élő, és egy német származású, de Brazíliában élő hallgatótársam is.- Hogyan kezd valaki a bioké­mia iránt érdeklődni? Mi vonz­hat egy fiatalembert erre a pá­lyára?- Középiskolás koromban ismerkedtem meg a biokémi­ával, mint szakterülettel. Egy Takács Péter, aki jelenleg a Heidelbergi Egyetem elsőéves biokémia szakos hallgatója Beküldött kép hetet a Magyar Tudományos Akadémia kutatótáborában töltöttem, a szerves kémiához kapcsolódó téma tanulmányo­zásával. A tábor után döntöt­tem úgy, hogy mindenképpen a kutatásban képzelem el a jö­­vőmet. Azért esett a választá­som Heidelbergre, mert itt az orvosi és biokémiai jellegű ku­tatások magas színvonalúak, és a biokémia szak is erőtel­jesen kutatásorientált és gya­korlati jellegű. Tanáraimnak és mentoraimnak köszönöm, hogy segítettek eljutni ide. A heidelbergi diplomát az egész világon elismerik. Ez Német­ország legjobb, a világ 42. leg­jobb egyeteme.- Vannak-e hírességek az ott végzettek, illetve a tanárok kö­zött?- Az egyetem büszke arra, hogy eddig ötvenhat Nobel-dí­jas kutatót adott a világnak, közülük kettő volt magyar származású. Lénárd Fülöp (fi­zikai Nobel-díjat kapott 1905- ben) és Bárány Róbert (orvos­­tudományi Nobel-díjat kapott 1914-ben). Megemlítek még egy személyt, Bert Sakmann professzort (Orvostudományi Nobel-díjat kapott 1991-ben), akivel volt szerencsém még középiskolás koromban Sze­geden, egy molekuláris bioló­giai témájú konferencián ta­lálkozni. Ö jelenleg is Heidel-Minden évben összeállítják a vi­lág legjobb egyetemeinek rang­sorát. A lista élén főként ame­rikai felsőoktatási intézmé­nyek állnak, itt-ott egy-egy an­gol és svájci is előfordul. A leg­jobb német, a Heidelbergi Egye­tem, a 42.1. Harvard University, 2. Stanford University, 3. Uni­bergben, a Max Planck Kuta­tóintézetben dolgozik.- Okoz-e nehézséget a nyelv, a sok szakkifejezés?- A bonyhádi gimnázi­um DSD-tagiskola, vagyis Deutsches Sprachdiplom, fel­sőfokú német nyelvvizsga-bi­zonyítvány kiadására jogo­sult intézmény. Én le is tettem a Cl-es minősítésű nyelvvizs­gát. Kikerülve persze nehezen indult a nyelvhasználat, de az-versity of Cambridge, 4. Massa­chusetts Institute of Technology (MIT), 5. University of California, Berkeley, 6. Princeton University, 7. University of Oxford, 8. Colum­bia University, 9. California Ins­titute of Technology, 10. Univer­sity of Chicago, 11. Yale Univer­sity, 12. University of California, tán sokat haladtam, köszönhe­tően az anyanyelvi környezet­nek. Azonban, mint minden természettudománynak, a bio­kémiának is az angol a szak­mai nyelve. Rengeteg kifeje­zésnek nincs is német megfe­lelője, így elengedhetetlen az angol szakirodalom olvasása, és a tudományos angol gya­korlása. Szépen haladok. Egy szemináriumon már én tar­tottam előadást az évfolyam­­társaimnak kronobiológia té-Los Angeles, 13. University of Washington, 14. Cornell Univer­sity, 15. University of California, San Diego, 16. University College London, 17. University of Penn­sylvania, 18. Johns Hopkins Uni­versity, 19. Swiss Federal Institu­te of Technology Zurich, 20. Wa­shington University in St. Louis A világ jelenlegi legjobb egyetemeinek rangsora mában. Az ehhez szükséges segítséget Michael Brunner professzortól kaptam, aki a ta­valyi orvostudományi Nobel­­díjat elnyerő három amerikai kutató munkatársa volt.- Összetartanak a magyar diá­kok Heidelbergben?- Ez egy Pécs méretű egye­temváros. Az intézményt 1386-ban alapították, és a te­lepülés konkrétan köré épült. A városi rendezvényeket jó­részt a hallgatók szervezik, például az Őszköszöntő fesz­tivált vagy a farsangi felvo­nulást. Aktívak vagyunk mi is: az Erasmus-programban résztvevőkkel együtt körülbe­lül ötven magyar hallgató ta­nul az egyetemen. Most janu­árban jött létre a Heidelbergi Magyar Egyetemisták Egye­sülete, amelynek én is alapító tagja vagyok.- Merre tovább?- Szeretnék diplomát, aztán doktori fokozatot szerezni. A biokémián belül még nincs konkrét szakterületem, sok része van, ami lenyűgöz. El­helyezkedés tekintetében ren­geteg a lehetőség. Elképezhe­­tőnek tartok egy kutatói ál­lást az egyetemen, esetleg a környéken található kutató­­központok valamelyikében. Mondjuk a Német Rákkutató Központban vagy nagyválla­latoknál, például a BASF-nél.- Gondolkodhat-e úgy egy kül­földön diplomát szerző fiatal, hogy hazajön dolgozni Magyar­­országra?- Igen, amennyiben megfe­lelőek a feltételek. De jelenleg nem látok ezen a téren előre­lépést. Egy külföldi diploma, főleg egy magasan rangsorolt egyetemé nagy értéket kép­visel, és versenyképes tudást feltételez. S hogy ennek hoza­­déka legyen, ahhoz a kutató számára már pályakezdő ko­rában is korszerű munkakör­nyezetet és biztos anyagi hát­tér szükséges. Jókedvűen búcsúztatták a telet a szakályi intézményben Farsangi hangulat az oviban Paks élővilága legyen a téma SZAKÁLY A közelmúltban tartot­ta hagyományos farsangi mulat­ságát a Százszorszép Óvoda. A program jelmezes felvonulással kezdődött - tájékoztatta lapun­kat Feuerbach Szabolcs, a műve­lődési ház igazgatója. A nagyon jó hangulatú eseményen termé­szetesen szendvics és zene várta vendégeket, de volt zsákbamacs­ka és tombola is, utóbbin hét tor­tát sorsoltak ki a szerencsések között. A szülők közül sokan fo­tóztak, megörökítve a kicsik tán­cos-dalos műsorát, amelybe alig kellett besegíteni az óvónénik­nek. Az intézmény köszönetét mond azoknak, akik támogat­ták a rendezvényt. B. L. Az ovis farsang nagy kihívás és egyben sikerélmény a kreatív anyukák számára Beküldött kép PAKS Utazást, ellátást, prog­ramot tartalmazó osztályki­rándulásért versenghetnek a gyerekek, fiatalok a paksi ön­­kormányzat legújabb játékán, amely a város élővilágának megismerését szol­gálja. Czink Dóra turisztikai, város­marketing és kom­munikációs cso­portvezető számolt be arról, hogy tablókészítésre buzdítják a paksi óvodásokat, általános és középiskolásokat. A téma Paks élővilága, tech­nikai megkötés nincs, nevez­ni csoportosan lehet. A Játssz cseresznyési kirándulásért mottó mindent elárul: a leg­jobb tablót készítő csoportot a Cseresznyéskert Erdei Is­kolában egy korosztályhoz il­lő egész napos program várja. Az április 13-ig beérkező tab­lókra a város Face­­book-oldalán lehet szavazni. A nyertes az az osztály vagy cso­port lesz, amelyik­nek a rajzát a legtöbben ked­velik. A játék célja, hogy mi­nél több követője legyen a vá­ros közösségi oldalának, azaz minél több emberhez, széle­sebb korosztályhoz tudják el­juttatni a város híreit. V. T. Ovisoknak és iskolásoknak egyaránt szól

Next

/
Thumbnails
Contents