Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-27 / 72. szám
2018. MÁRCIUS 27., KEDD A régi, zöld egyenruháról kékre váltanak TOLNA Elismerően szólt a tolnai polgárőrség munkájáról dr. Pilisi Gábor r. ezredes a Tolnai Polgárőrség Közhasznú Egyesület éves közgyűlésén. A szekszárdi rendőrkapitány jelezte, a polgárőrség, mint a rendőrség szövetségesének munkája nélkül a hivatásos rendfenntartó szerv nem tudná biztosítani a megfelelő közbiztonságot. Úgy vélte, harmonikus az együttműködés a tolnai rendőri erők és a polgárőrök között, ez a bűncselekmények csökkenő számában is megmutatkozik. Dr. Szilák Mihály, a polgárőrség elnöke is eredményesnek ítélte a civil szervezet tavalyi működését. Szerinte a legnagyobb előrelépés a rendőrséggel való együttműködés, közös szolgálatteljesítés terén történt, de ugyanez igaz a közterület-felügyelővel való közös munkára is. Fontos eredményként értékelte a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) felélesztésére tett sikeres erőfeszítéseiket is. Az elnök beszámolt róla, hogy a tolnai polgárőrség tavaly 240 napon, 2365 órányi (átlag 132 óra/fő) szolgálatot adott. A szervezet legnagyobb Tavaly 240 napon 2365 órányi szolgálatot adtak problémája a csökkenő-stagnáló létszám. Jelenleg 18 aktív polgárőr van Tolnán. A polgárőrség pénzügyi helyzete megfelelő, tavaly kb. kétmillió forintból gazdálkodhattak, ebből 160 ezer forint maradt is. Ez utóbbi összeget - remélt pályázati támogatással kiegészítve - a ruházat cseréjére szeretnék fordítani: a régi, kifakult zöld színű egyenruha helyett az országos szövetség által bevezetett egységes kék ruhával szeretnék ellátni az állományt. Dr. Szilák Mihály megköszönte az anyagi támogatást a helyi önkormányzatnak és gazdálkodó szervezeteknek, a családtagoknak pedig a megértést, türelmet. A közgyűlésen idén is elismeréseket adtak át a polgárőröknek. Ezúttal Bánhegyi Tamást, Rikker Józsefnét, Schuck Dezsőt, Schuck-Orbán Erikát, Szászi Zsoltot és Szilák Henriettét jutalmazták. S. K. 4 MEGYEI KÖRKÉP Eddig 30-40 egyéni és több mint száz csoportos kiállítása volt Varrott és festett képeit is bemutatja Dombóváron Munka mellett csipketerítőket horgolt, nyugdíjba vonulása után gobelineket készített, aztán festeni kezdett Pribenszky Alajosné. Már mintegy harminc-negyven egyéni és több mint száz csoportos kiállításon mutatta be varrott és festett képeit. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD Édesanyja és nagyanyja is kézimunkázott: hímzéseik, kézi perzsaszőnyegeik sok otthont díszítettek Csongrád megyében. Makóról került Szekszárdra Pribenszky Alajosné, 1972-ben, házasságkötése révén. A KISZÖV-nél, a Festő Ktsz-nél valamint a Húsipari Vállalatnál dolgozott, személyzeti és munkaügyi területen. Nyugdíjba vonulása után, a kilencvenes évek elején kezdett gobelinezni. Azt megelőzően főként csipkéket készített. Időigényes munka az is - egy szép, horgolt terítő -, de össze se lehet hasonlítani egy varrott képpel. Egy kisebb, A4-es méretű gobelin tízezer öltés, és ha mindennap foglalkozik vele valaki, akkor is eltart egy hónapig az elkészítése. A nagyobbak, a negyven-ötvenezer öltésesek fél év alatt születnek meg. A képalkotó, egy idő után, a tűt ecsetre cserélte. Belépett 2002-ben a megye képzőművészeinek egyesületébe, a Bárka szalonba, és 2004-től festeni kezdett, a kézimunkafonal-forgalmazók bánatára, az akrilfesték-forgalmazók örömére. Főként tájképek és csendéletek kerültek ki a kezei közül; a portrékészítés terén - azt mondja - még van mit tanulnia. Sok alkotótáborban volt az évek során, ahol hivatásos művészek segítették a látásmód, a kompozíciótervezés, az ecsetkezelés, a színhasználat tökéletesítésében. Most Pribenszky Alajosné a nyolcvanas években csipkehorgolással kezdte az alkotói munkát Fotók: a szerző felvételei Egy kis gobelintörténet A gobelin, mint szőtt falikárpit készítésének technikája keletről származik, de nevét az 1662-ben Jean és Philibert Gobelin kelmefestők telkén álló francia királyi kárpitszövő műhelyről kapta. Először Párizs, majd Brüsszel volt a go-Biszák László szekszárdi önképző körébe jár, kéthetente. S kikapcsolódásképpen olykor varrogat is. Van két megkezdett, nagy gobelinje. Eddig mintegy harmincnegyven egyéni és több mint száz csoportos kiállításon láthatta a közönség Pribenszky Alajosné (alkotói nevén Pribenszky Mária) varrott valamint festett képeit. Öt évig volt jelen, folyamatosan cserélődő anyaggal Hévízen, a belinkészítés legjelentősebb európai központja. A XIX. századtól egyre elterjedtebbé vált a gépi gobelinszövés és a kézi gobelinhímzés. A legismertebb magyar gobelinművész Frenczy Noémi volt (1890- 1957). pénzügyőr üdülőben. (Férje, aki 2004-ben hunyt el, pénzügyőr volt.) Most már kevés kiállítást vállal. Nehézkes a képek szállítása, autója nincs, gyereke, aki segíthetné, szintén nincs. Tavaly a palánki iskolában volt egy tárlata, az idén Dombóváron lesz, jövőre Bonyhádon. De mindezek dacára aktív, termékeny alkotó. Nincs olyan nap, hogy ne tenne hozzá valamit a világhoz. Egy harmincöt-negyvenezer öltéssel készített gobelin Rendhagyó óra RENDHAGYÓ irodalomórát tartott a múlt hét végén a Szekszárdi SZC Vendéglátó Szakképző Iskolájának 12. A osztályában Darvas Ferenc. A megyeszékhelyen élő és alkotó író-költő, akit Herczigné Márvány Beáta pedagógus mutatott be a közönségnek, beszélt életútjáról, illetve műveivel is megismertette a diákokat. Sz. Á. Fotó: Mártonfai Dénes Keresztutat jártak, csoportszobát díszítettek, tojást festettek Húsvétváró kert az óvodában SZEKSZÁRD A kiscsoportosok tojást festettek, a középsősök és a nagycsoportosok húsvétváró kertet építettek, melyben a gólyától a nyusziig, a barkaágtól Krisztus keresztjéig mindennek jutott hely. így várják az ünnepet a katolikus óvodások. A Szent Rita nevét viselő szekszárdi intézmény vezetője, Szilyné Simon Ágnes elmondta azt is, hogy a nagyböjt ideje alatt, minden pénteken végigjárták a gyerekekkel Jézus keresztútját. A saját készítésű stációké-Sleket a folyosón helyezték el. gy ismerhették meg a szenvedéstörténetet a kicsik. Az óvónők törekvése, hogy segítsék őket a keresztény értékek felismerésében, hogy meg tudják különböztetni a jót a rossztól. Foglalkoztak tojásfestéssel is az óvodások. A bonyolult mintákat - korukból adódóan - még mellőzik. Vagy egyszínűeket készítenek, vagy olyanokat, melyeknél a tojáshéjra rögzített levél vagy virág adja a díszítést, miután egy nejlonharisnyába helyezve, hagymalében megfőzik. (A tojás sötétbarnás árnyalatot kap, a levél alatt világos marad a héj.) Egyedi ajándékok születhetnek így. W. G. Közös munkával készült el a húsvétváró kert A szerző felvétele
