Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-01 / 51. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Az életellenes bűncselekmények „harmadik szereplője” gyakran az alkohol A gyilkossági ügyek a sokat látott rendőrt is megviselik Máté Dezső pályafutása során a Büntető Törvénykönyvben felsorolt élet elleni bűncselekmények mindegyikére volt példa Fotó: Mártonfai D. Sok szörnyűséggel, tragédi­ával találkozik egy rendőr­tiszt az élete során, különö­sen, ha életellenes ügyek­kel is foglalkozik. Mint gyakran mondjuk, Tolna me­gye a béke szigete, de azért itt is történt már darabo­­lós gyilkosság. A rendőrtiszt szerint jó egészség, meg­felelő családi háttér és sok kollegialitás kell ehhez a munkához. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Máté Dezső alezre­des rendőri pályafutása során több mint ötszáz életellenes ügyet vizsgált. A rendszervál­tás előtt megyei hatáskörben voltak a súlyos, csonkolásos, vagy halállal végződő üzemi balesetek is, amelyekből ren­geteg volt. Ezeknek a vizsgá­lata hasonlít az emberöléshez, mondta a rendőrtiszt. A legutóbbi megyei ember­ölési ügyben egy nő szúrta le a férjét. A kérdésre, hogy mi­lyen a nemek aránya az elkö­vetők között, a rendőrtiszt el­mondta, hogy a családon belüli erőszak keretében bekövetke­ző emberölések, halált okozó testi sértések esetében nagy számban nő az elkövető. Rend­szerint ugyanaz a történet, a férj, vagy élettárs éveken át bántalmazza a nőt, akinél egy adott pillanatban elszakad a cérna. Ezt a pillanatot mindig hosszan tartó konfliktus előz­te meg. Egyik, vagy mindét fél esetében közrejátszik az al­kohol, illetve a fiatalabb kor­osztály esetében a kábítószer, vagy pszichotróp anyag hasz­nálata. Ezek elősegítik a tra­gédia bekövetkezését. Az elő­re kitervelt, nyereségvágyból elkövetett életellenes bűncse­lekmények esetében többnyi­re férfiak a tettesek. Az alezredes pályafutá­sa során a Büntető Törvény­­könyvben felsorolt élet elleni bűncselekmények minden faj­tájára volt példa. Még darabo­lós gyilkosságra is. A legemlé­kezetesebb esete az első volt. Dombóváron történt, hogy az utcán, fényes nappal leszúr­tak valakit. A helyszíni szem­létől kezdve a vádemelésig vit­te végig az ügyet. A bűncselekmények elévü­lési ideje a törvény szerint a büntetési tétel felső hatá­ra. Az életfogytig tartó sza­badságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények pedig so­ha nem évülnek el. Van olyan gyilkosság, amelynek a tette­sét még nem találták meg, és itt a hangsúly a még szócskán van. Mint annak idején beszá­moltunk róla, egy férfi eltűnt Szekszárdról, az autóját Pé­csett találták meg, a holttestét pedig a Duna vetette ki. Isme­retei szerint ez az egy ember­ölési ügy van, amelynek nincs meg a tettese, s ezért időnkét előveszik, leporolják. Arra a felvetésre, hogy mi lett például a bonyhádi ósze­res esetével, elmondta, hogy ismeretei szerint az nagy va­lószínűséggel nem gyilkos­ság, hanem baleset lehetett. Több más ügyről is kiderült, hogy valójában nem történt bűncselekmény. A legmegrá­zóbb eset pedig az éppen 25 éve történt pörbölyi vonatbal­eset volt, amelyen együtt dol­gozott a megyei és a városi rendőrkapitányság szinte tel­jes személyi állománya. A gyilkossági ügyek termé­szetesen pszichésen megvise­lik az ezekkel foglalkozó rend-Évtizedek óta jóformán alig vál­tozott a megyei főkapitányság hatáskörébe tartozó ügyek szá­ma. Mióta Máté Dezső rendőr lett, évente 80-100 bűnügy nyo­mozását, vizsgálatát végzik el. A rendszerváltást követő néhány évben ez a szám felment körül­belül százharmincra. Az életel­őröket. Éppen ezért ehhez a munkához jó egészség, jó csa­ládi háttér és nagyfokú kolle­gialitás szükséges, mondta az alezredes. Ugyanakkor meg­van a kis megyének, kis te­lenes ügyek közül hozzájuk tar­tozik minden, amit a Szekszárdi Törvényszéken tárgyalnak, ilyen az emberölés, a halált, valamint az életveszélyt okozó testi sér­tés. Hozzájuk tartozik még a ha­lált okozó segítségnyújtás elmu­lasztása, a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyez-Névjegy Máté Dezső 1959-ben szü­letett Dombóváron. Pécsett érettségizett a Széchenyi Gim­názium matematika-fizika szakán. Kecskeméten szerzett üzemmérnöki diplomát, majd a szekszárdi Mezőgépnél dol­gozott. Már a honvédségnél szerzett rendőrségi képzettsé­get, leszerelés után hívták a rendőrséghez dolgozni. 1983. május 1. óta dolgozik a megyei főkapitányság állományában. A vizsgálati osztályon kezdett, ahol aztán megbízott osztály­­vezető lett. Majd kinevezték az akkor megalakuló gazdaság­­védelmi osztály vezetőjének. Három évvel később ismét át­szervezés volt a rendőrségen, bűnügyi osztályvezetőként hoz­zá tartoztak az értékelő-elem­zők, vizsgálók, nyomozók, a gazdaságvédelmisek. 2013-tól a bűnügyi osztályon dolgozik mint rendőrségi főtanácsos, ki­emelt fővizsgálói beosztásban. Pályafutása során többször ré­szesült elismerésben. Nős, három lánya van, az egyik közülük szintén rendőr. Hobbi­ja a megye hadiútjainak a ku­tatása. Ehhez térképeket és a szakirodalmat tanulmányoz­za a római utaktól a középko­ron át a török időkön keresztül napjainkig. lepüléseknek is a maguk elő­nye. A rendőr itt együtt él, napi kapcsolatban van a lakosság­gal, sokkal nagyobb ember- és helyismerettel rendelkezik, mint egy nagyvárosban. tetés, de ezeknek a felügyele­tét a járási ügyészségek végzik, illetve a helyi bíróságok hatás­körébe tartoznak. A megye sa­játossága az is, hogy stagnál az életellenes bűncselekmények száma is. Tíz-tizenöt ilyen bűn­­cselekmény történik évente, és ezek közül 1-3 az emberölés. Stagnál a megyében a bűncselekmények száma Hucker Ferenc festményeiből nyílt kiállítás a CIC-ben Képek régről és nem régről SZEKSZÁRD „Képek régről és nem régről” címmel nyílt meg Hucker Ferenc festő kiállítá­sa szerdán a Civil Informáci­ós Centrumban. A Bárka Mű­vészeti Szalon alkotója főként tájképeket fest, kedvelt témája szülőhelye, Nagymányok, és a környékbeli erdő. Nyugalmat sugárzó képeinek meghatáro­zó színe a barna. Emellett erős­sége a portréfestés és abszt­rakt képei is vannak. A március 21-ig látogatha­tó tárlat megnyitóján többek között az alkotótársak vettek részt, és kötetlen, baráti be­szélgetéssel telt a késő délutá­ni esemény. H. E. Hucker Ferend alkotásait március 21-ig láthatják az érdeklődők Fotó: Mártonfai Dénes Bogyiszlóiak jártak a böllértalálkozón BOGYISZLÓ-CSÍKCSICSO Szí­vélyes fogadtatásban volt ré­szük a Csíkcsicsói Böllérta­lálkozón részt vett meghívot­taknak, ahol a tizenegy csa­pat között Bogyiszló is képvi­seltette magát. Mint arról a Bogyiszlói Hír­lap beszámol, az immár ti­zedik alkalommal megren­dezett esemény szimbolikus disznóvásárlással vette kez­detét, amely után lovaskocsin szállították a pavilonokhoz a megvásárolt jószágokat. A va­csora elkészítéséhez szüksé­ges alapanyagok ezek után a böllércsapatok kései alól ke­rültek ki. Minden csoport sa­ját szokása szerint perzsel­te, forrázta, és dolgozta fel a húst. A bogyiszlóiak májpör­költet, kolbászt, hurkát, disz­nósajtot készítettek. Az ünnepi vacsorán Csík­­csicsó polgármestere, Péter Lukács bejelentette, hogy a következő esztendőben Bo­gyiszló ad otthont a rendez­vénynek, Tóth István polgár­­mester pedig 2019. február 2-ára hívta meg a testvérte­lepülések képviselőit. A disz­nótorost hajnalig tartó bál és tartalmas hétvége követte. A találkozó jó alkalom volt a di­ákcsere-kapcsolatok áttekin­tésére is. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents