Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-07 / 56. szám
2018. MÁRCIUS 7., SZERDA KITEKINTŐ g Kossuth Lajos mellszobrát június 4-én avatják Történelmi emlékeket idéz a csárdaudvar A Nagy Lajos által megrendelt szobor elkészült, három hónap múlva avatják A szerző fotója Hamarosan Kossuth-mellszobrot avatnak a harci Diófa csárda udvarán. Számos történelmi eseménynek és személyiségnek van már ott emlékhelye. A tulajdonos, Nagy Lajos jeles hagyományápoló, a vitézi rend tagja. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu HARC Egy Kossuth-mellszobrot készíttetett Nagy Lajos, a harci Diófa csárda tulajdonosa. A vendéglátóegység udvarán állítják avatják majd fel az alkotást június 4-én. Nem lesz egyedül ott Kossuth apánk, mert a csárda udvara egy igazi emlékpark. Van trianoni, recski, ’56-os, Wass Albert, Kovács Béla és Horthy emléktábla illetve szobor is. Azok közé az emberek közé tartozik Nagy Lajos, akik szeretik megmondani a véleményüket. így aztán a rendszerváltás előtt állandóan párttitkárokba, tanácselnökökbe botlott. S mivel nem ő volt az „erősebb kutya”, gyakran kellett módosítgatnia a pályáját. Aztán önállósodott, s ma már maga dönt arról, hogyan szervezi az életét, hogyan működteti a vállalkozását, milyen dizájnt alakít ki. Gyűjti a régi festményeket, cserépedényeket, és eredeti szakmájából adódóan a mezőgazdasági gépeket, eszközöket. Ezek díszítik a harci Diófa csárdát és annak udvarát. Csakúgy, mint a szekszárdit, amely a siófoki körforgalomnál található. Ugyanaz a neve mindkettőnek, hogy érzékelhető legyen az összetartozás és a hasonló ízvilág. A tulajdonos ugyanis az Alföldről került ide, s igyekszik megkedvelteim a tolnaiakkal a túlparti, gazdagon fűszerezett, főként köménymagozott ételeket. Többnyire maga főz. A hatvanhat éves Nagy Lajos a Békés megyei Csorváson született. Hódmezővásárhelyen szerzett állattenyésztési mérnök diplomát, aztán Balástyán, Szajkón és Orosházán dolgozott, mezőgazdasági nagyüzemekben. Hat évig, 1979-től 1985-ig az állatforgalmi vállalat felvásárlója volt, aztán a szocialista érában meglepő lépésre szánta el magát: megnyitotta Békés megye első magánéttermét Orosházán, a Vándor fogadót. Shell-kutat is akart létesíteni a fogadó mellett, de ekkora szabadságot már nem biztosítottak neki. Odébbállt egy várossal, és Csongrádon nyitott éttermet, természetesen Vándor néven. A kilencvenes évekről azt mondja, hogy a mindent akadályozó pártfunkcionáriusok után, megérkeztek a mindent akaró fehéringes bűnözők. „Egy bizonyos befektetői kör” miatt nem volt nyugta Csongrádon. Próbálkozott ezzel-azzal: pulykákat tartott, éttermeket bérelt, egy évet még külföldön is dolgozott. Aztán hazatért, és 2008- ban megnyitotta a harci, majd 2016-ban a szekszárdi Diófa csárdát. Hagyománytisztelő családból származik, maga is a vitézi rend tagja. Nagyapját Horthy Miklós személyesen avatta fel. A harci csárdaudvaron - magánterületen - létesített emlékhelyek közül ez az egy a „necces”: a Horthy-szobor. A többivel senkinek semmi baja, de a kormányzó történelmi szerepének megítélése finoman szólva is vitatott. Ám Nagy Lajos úgy véli, hogy amikor a sehogy se jó közéleti helyzetekben döntéseket kell hozni, akkor mindig vannak vesztesek. Horthy, amíg csak lehetett, elodázta a zsidók deportálását. És sokukon segített, különféle kapcsolatait megmozgatva. Vagyis, így nézve zsidómentőnek tekinthető. De volt egy másik kormányzója is ennek az országnak: Kossuth Lajos. Ez a felismerés szülte a szoborkészítés ötletét. Nagy Lajos sajnálja, hogy Tolna megyében nem erős a Kossuth-kultusz. Az Alföldön minden város főterén áll egy őt ábrázoló szobor, itt még a megyeszékhelyen sincs. Csak Kölesden van. Most lesz még egy, Harcon, s ismeretei szerint a kajdacsiak is készülnek Kossuth-szobrot állítani. Három dolog élteti a harci vendéglőst Nagy Lajos, a harci Diófa csárda tulajdonosa küzdelmes éveken, évtizedeken van túl. Mezőgazdasági és vendéglátóipari ismeretekkel rendelkezik. Mindig, mindennek nagy lendülettel kezdett neki, s máig megőrizte vitalitását, tenni akarását. Ezt vallja: „Három dolog éltet, a szenvedély, a hobbi és a szórakozás. Szenvedélyem a magyarságtudat megőrzése, kimutatása, továbbadása a fiataloknak. Hobbim a régiségek, főként a mezőgazdasági eszközök gyűjtése. A szórakozás pedig a vendéglátás, ami nekem nem munka.” PROGRAMSOROK) SZERDA SZEKSZÁRD Szólíts a neveden (olasz-francia-brazil-amerikai romantikus dráma), 17 óra. A szabadság ötven árnyalata (amerikai romantikus dráma), 19.30. KIÁLLÍTÁS BONYHÁD Solymá r Imre Városi Könyvtár: Mártonfai Dénes fotóriporter Vidéki foci című kiállítását Móricz-Sabján Simon fotográfus, a Pictorial Collective fotográfiai egyesület elnöke, 17.30. KONCERT SZEKSZÁRD Művészetek Háza: Népdalok a kornak - irodalmi kuriózum, amely Arany János, a nép ajkán továbbélő verseit mutatja be. A Hungarian FolkEmbassy előadása, közreműködik Rácz József, a Nemzeti Színház társulatának Jászai Mari-díjas színművésze, 19 óra. ELŐADÁS SZEKSZÁRD PTE KPVK aulája: Borkultúra Szabadegyetem. NŐ és a BOR. Szabó Edit „Gyengébb? Nem!" című könyvének bemutatója. Vendég: Szabó Edit szerkesztő, TRAFFIPAX 04:0007:00 61-esfőút71.km 07:3040:30 60s főút 113. km 08:45-11:45 Bátaszék, Budai u. 86. 099611:00 60s főút 127. km 09:0611:00 61-es főút 84. km 09:0612:00 Paks, Tolnai út 48 10:0612:00 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 12:0615:00 S6os főút 5. km 12:5615:20 56-os főút 30. km 13961530 60s főút 113. km 13:3615:30 60s főút 133. km 14:361630 63« út 3. km 15:0617:00 Dombóvár, Köztársaság u. 27. 15361830 Szekszárd. Rákóczi utca 126. 16:0617:30 6-os főút 136. km 16:15-17:15 55ösföútl20.km 17:0620:00 60s főút 100. km 20962390 631« út 2. km 21:0623:00 Kapospula, Rákóczi u. 52. Gera Andrea és Heimanné Kelemen Ágota borász, 18 óra. MÚZEUM SZEKSZÁRD Wosinsky Mór Megyei Múzeum: Népszerű történelem Dáviddal. Hendrik Dávid: Az Európa-fogalom kialakulása és változása, 15 óra. CSÜTÖRTÖK MOZI SZEKSZÁRD Nőnapi kavalkád. Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? (amerikai romantikus vígjáték), 17 óra. Az ördög Pradát visel (amerikai vígjáték), 19.30 óra. Bölcske: A víz érintése (amerikai romantikus film), 20.30 óra. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Szekszárdi SZC Ady Endre Szakképző Iskola Székely Galéria: Vargáné Ledneczky Anna györei alkotó „Derengés” című kiállításának megnyitója. Köszöntőt mond: Juhász Gábor igazgató. Megnyitja: Kovács Ferenc művésztanár, 15 óra. KONCERT SZEKSZÁRD Babits Mihály Kulturális Központ: Oda vagyok magáért...! - Gergely Róbert nőnapi koncertshowja, 19 óra. SZERDA Tamási Gimnázium 9.30-11.30 Iregszemcse, művelődési ház 12.30- 14.30 CSÜTÖRTÖK Dunaszentgyörgy, teleház 10.30- 15.30 Dunaföldvár -84 cm, Paks 52 cm, Dombori 98 cm, Árvízkapu 488 cm, Baja 216 cm, a Sió Palánknál 260 cm. A legjobb film Oscar-díját A víz érintése című alkotás nyerte Fotó: MW Hazai festőzsenik a XIX. század végéről a Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetemen Európai tájak és emberek magyar ecsettel SZEKSZÁRD Barabás Miklós volt az első magyar festő, aki meg tudott élni alkotásaiból; Szinyei Merse Pál Münchenben megbukott a Majális című képével; Munkácsy Mihály bitument is használt festményei alapozásához; két magyar festőművész is rendelkezett gyógyszerész oklevéllel: Csontváry Kosztka Tivadar és Rippl-Rónai József, akik kortársak voltak; Gulácsy Lajos jó fél évtizeddel megelőzte a szürrealizmus stílusirányzatát úgy, hogy ennek nem is volt tudatában. Mindezen érdekességekről is szó lesz az idei Szekszárdi Művészettörténeti Szabadegyetem ingyenesen látogatható előadásain. De az érdeklődők nemcsak kuriózumokat, hanem átfogó képet is kapnak a XIX. század közepétől a XX. század első harmadáig tartó magyar piktúráról. A tudnivalókat régi ismerős, dr. Aknai Tamás osztja meg a közönséggel a Művészetek Házában március 6. és június 12. között. A Németh Lajos-díjas, Baranya megyei Prima-díjas művészettörténész 1984 és 1991 között a pécsi JPTE rektorhelyettese, a BTK Újkori Történelem Tanszékének tanára volt. 2000 és 2005 között Ugyan-Dr. Aknai Tamás egy korábbi előadáson Fotó: Mártonfai Dénes csak ebben a városban a PTE Művészeti Karának dékáni tisztét töltötte be.- Szabadegyetemi kurzusunk tíz foglalkozásán a hazai és nemzetközi művészélet érdekes életű szereplői villannak fel egymás mellett - adott tájékoztatást a tematikáról dr. Aknai Tamás. - Éspedig eltérő szemléletek képviselőiként, készségek birtokosaiként, kulturális szükségletek megfogalmazóiként és mindezek színes világainak megteremtőiként. A Magyar Művészek Európában címet viselő sorozat első állomásaként tegnap délután Barabás Miklós és Gustave Courbet művészetéről esett szó. A két meghatározó formátumú egyéniség ugyan kortársa volt egymásnak, de más-más iskolát képviseltek. Míg Barabás Miklós a biedermeier kispolgári miliőt, békét, nyugalmat árasztó világában alkotott, addig Courbet a realizmus irányzatát képviselte. „A valóság szemléletének megszépítő és leleplező formáival az .életnek’ a művészetekben megjelenő, örökéletű végletességét segíti érzékelhetővé tenni a magyar és francia mester” - érzékeltette a semmiképpen sem értékítéletet jelentő különbséget dr. Aknai Tamás. Szeri Á.
