Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-05 / 30. szám
2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ BELFÖLD y A várakozási időt is csökkenti a korszerűsítés Milliárdok onkológiai fejlesztésekre Sugárterápiás eszközt adott át Balog Zoltán Szívdiagnosztika otthon Fotó: MTI A HELYZET Maradjunk különbek A ke A Lá mJL JLhc A többség feladata, hogy különb tudjon maradni. Néző László jegyzet@mediaworks.hu kevesebb joga az élethez az, hogy különb.” Németh László gondolatai annak kapcsán jutottak eszembe, yyjL Jk-hogy nemrég egy szocialista politikus Orbán Viktor kivégzésével viccelődött. A jelenlegi politikai kisebbség nem tud, de soha nem is tudott különb lenni. Az ellenfél fizikai megsemmisítése a baloldalnak történelmileg kedves módszere volt, s ha meghatározó tényezői ma már - talán jobb híján - el is tekintenek ettől, azért időnként csak felbukkan kommentekben, véletlen politikusi, értelmiségi elszólásokban az erre irányuló olthatatlan vágy. Lásd Konrád György íróhoz méltatlan hasonló szellemiségű szavait. Most a jobboldali, konzervatív közösség, a mostani többség feladata maradt, hogy különb tudjon maradni. Épp a minap hallottam az egyik rádióban egy hozzászóló kirohanását egyes ellenzéki közszereplők ellen, akik, szerinte, hazaárulók, s mint ilyeneket halálra kellene ítélni, már ha lehetne. Azt hiszem, a kormányoldalnak van éppen elég ereje ahhoz, hogy elviselje ezeket a sokszor tényleg hazaárulást súroló megnyilvánulásokat is. Keresztény-konzervatív emberként kifejezetten örülnünk kell annak, hogy ma olyan világban élünk, ahol például a Gulyás Marci-félék is nyugodtan elmondhatják a véleményüket, tüntizgethetnek, sikongathatnak kedvükre. Nem lövi ki gumilövedékkel a szemüket a rendőr, nem indul ellenük lovasroham. Mert nem is oly rég, hozzánk nem volt ilyen kegyes az akkori balliberális hatalom. Simon kilepett Megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő onkodiagnosztikai komplexum jön létre az Országos Onkológiai Intézetben. A következő években több mint 15 milliárd forintot szánt erre a kormány. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EGÉSZSÉGÜGY Idén több mint 5 milliárd, a következő években pedig 10,3 milliárd forint jut az Országos Onkológiai Intézet fejlesztésére - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, amikor átadták az intézmény 1,7 milliárd forintból beszerzett, kiemelkedően pontos és eredményes sugárterápiás eszközét. Balog elmondta, egy olyan - megújult gép- és informatikai parkkal felszerelt, új tömbbel kiegészülő - onkodiagnosztikai komplexum jön létre, amely jelentősen csökkenti a várakozási időt, és megfelel a 21. századi elvárásoknak. A most átadott berendezés nemcsak Magyarországon, de az egész régióban az első ilyen eszköz állami intézményben. Új egészségügyi szolgáltatással bővül az Idősügyi infokommunikációs program, februártól a rászorulók között 110 hordozható szívdiagnosztikai eszközt osztanak ki. A magyar fejlesztésű, névjegykártya méretű eszköz intelligens algoritmus segítségével mutatja ki a szív működésének rendellenességeit, a stroke és a hirtelen szívmegállás kockázatát. Klinikai szintű EKG-t mér, melyet orvosi segítség nélkül kiértékel. A jelentések okoskészüléken, egészségügyi naplóban tárolódnak. Balog Zoltán a rákellenes világnapon tartott eseményen hangsúlyozta, hogy a rák miatti elhalálozások visszaszorításának legfontosabb eszköze a szűrés, és a résztvevők számának emelése - mondta Balog. E téren nem jók a számok, hiszen az emlőszűrésen az érintettek 40-50, a méhnyakszűrésen 30 százaléka vesz részt. A kormányzat célja e mutatók 70 százalékig emelése. A korábbi évek kormányzati intézkedéseiről szólva emlékeztetett arra, hogy bevezették a méhnyakrák kialakulásáért felelős vírus (HPV) elleni ingyenes, önkéntes oltást, a „14 napos szabályt” - ez azt jelenti, hogy a közfinanszírozott ellátásban daganat gyanúja esetén 14 napon belül el kell végezni a képalkotó vizsgálatokat. Emellett 15 nagy értékű innovatív gyógyszert vettek fel a támogatási listára. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt: 2010 óta kicserélték a besugárzó eszközök kétharmadát-háromnegyedét, így a korábbinál sokkal pontosabb eszközökkel gyógyíthatnak a szakemberek. PÉCS Kilép az MSZP-ből Simon József, miután olyan fotomontázst osztott meg, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök főbe lőve szerepelt. Simon a Facebook-oldalán azt írta: „Meggondolatlan voltam, és ennek következménye van. A párttagságomról a mai nappal lemondok.” A gyalázatos fotó megjelenése után, még pénteken Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője felszólította az MSZP-t, hogy zárja ki soraiból a politikust. MW Nyugdíjaskorra takarékoskodunk TARTALÉK A megtakarítással rendelkezők körében a biztonságitartalék-képzés mellett nyugdíj célra takarékoskodnak leginkább az emberek. Nagyot ugrott ugyanakkor a lakásfelújításra és a gyermekek taníttatására félretevők aránya - mondta el Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítási és saját értékesítési csatornákért felelős divízióvezetője a Biztos Jövő nevű kutatás eredményeit ismertetve. Átlagosan 151 ezer forintos nyugdíjat tartanak szükségesnek a felmérésben részt vevők a nyugodt időskorhoz. A nyugdíjfolyósító adatai szerint az átlagnyugdíj 124 278 forint volt tavaly. A két szám közötti, durván 20 ezer forintos eltérés már láthatóvá teszi a nyugdíjproblémákat, és figyelmeztető az is, hogy a fiatal válaszadók körében a legnagyobb - 78 százalék - azok aránya, akik úgy vélik, semmilyen állami nyugdíjat nem kapnak, s érdekes, hogy a mai ötvenesek jelentős része is azt várja, hogy az állami nyugdíjrendszer összeomlik. A megkérdezettek 24 százalékának semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása nincs, ám a harminc év felettiek 57 százalékának is csak maximum három hónapra elegendő tartaléka van, s csak 27 százalék az, akinek a félretett pénze hat hónapnál hoszszabb ideig biztosítaná a megélhetést. A válaszadók általában 31 éves korban tartják fontosnak, hogy elkezdjenek nyugdíjcélra takarékoskodni, miközben a valóság az, hogy az emberek 43 éves kor felett kezdenek erre félretenni. A megkérdezettek 26 százaléka szerint a jövedelem 6-10, ötödük szerint 11-15 százalékát kellene nyugdíj célra tartalékolni. Az érintettek 78 százaléka szerint havonta 10-20 ezer forintot kellene félretenni. MW A DK elnöke tévedésből rossz helyre címezte a kérelmét Vizsgálnák Gyurcsány vagyonát BEADVÁNY Az Országgyűlés mentelmi bizottságának tájékoztatása szerint Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője vagyonnyilatkozaü eljárást kezdeményezett Gyurcsány Ferenccel szemben. Nem sokkal később a DK elnöke is kezdeményezte a vizsgálatot önmaga ellen. A mentelmi bizottság elnöke, Hargitai János (KDNP) közölte: Gajdics Ottó erről szóló elektronikus levele péntek délután érkezett meg hozzájuk, míg a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének szintén e-mailen küldött beadványát szombat reggel kapták meg. A Magyar Idők szombati számában közölte, főszerkesztőjük azt kérte a mentelmi bizottságGyurcsány Ferenc Fotó: MTI tói, ellenőrizzék a Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozatában foglaltak valóságtartalmát, kérjék be tőle a vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló dokumentumokat. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselői kötelezettségét Gyurcsány Ferenc szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor mondja ki az összeférhetetlenséget. A lap korábban arról írt, hogy a DK elnöke valótlan tartalmú vagyonnyilatkozatot adott le, ugyanis nem tüntette fel azt a több mint 150 millió forintot, amelyet Bécsben egy elitbankban, a Schoellerbank AG-nál helyezett el. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője ezzel ellentétben felcserélte a sorrendet: közleménye szerint a Magyar Idők főszerkesztője húsz perccel Gyurcsány szombat reggeli Facebook-posztját követően kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, vagyis a jobbító szándék először a DK elnökében fogalmazódott meg. A feledékeny pártelnök azonban hibát vétett, ugyanis „Dr. Vejkey Imre úrnak, a Mentelmi bizottság elnökének” címezte a levelet, miközben a mentelmi bizottság elnöke dr. Hargitai János. MW A legveszélyesebb ágazat az építőipar és a feldolgozóipar Kevesebb lett a munkabaleset Nyugdíjigények a választók arányában (százalék) J 100 ezer alatt S100~124 ü125-149 ■j 150-174 ■! 175-199 !§ 200-249 ■P 250 ezer felett MW-grafika, forrás: K&H MUNKAVÉDELEM Tavaly az első háromnegyed évben 16 172 munkabaleset történt, mintegy négyszázzal kevesebb, mint 2016 azonos időszakában - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium adatsorából. Az elmúlt év első kilenc hónapjában 62-en haltak meg munkabalesetben, súlyosnak minősülő baleset összesen 126 történt szeptember végéig. Ebből csonkulásos kimenetelű 18 volt, egyéb súlyos baleset pedig 126. A legtöbb munkabaleset - több mint 2700 - Budapesten történt, majd Pest megye következik 1200-at meghaladó esettel, Fejérben és Győr-Moson-Sopron megyében is több mint ezer ember szenvedett sérülést, Nógrádban 313. Külföldön hat magyar állampolgár lelte halálát tavaly az első háromnegyed évben munkabalesetben. A legtöbb baleset, több mint 5500 az 50-249 dolgozót foglalkoztató munkahelyeken történt, az 1-9 munkavállalót alkalmazó helyeken mintegy 1600. Korcsoport szerint a 35-44 évesek közül sérültek meg a legtöbben. A 17 évesek vagy annál fiatalabbak közül 86 embert ért munkabaleset a vizsgált időszakban, a 65 év feletti korosztályban 71 főt. A férfiakat több baleset érte a munkahelyen, mint a nőket. A fémfeldolgozásban nyolcszor, a mezőgazdaságban hatszor annyi férfi szenvedett balesetet, mint nő. A legveszélyesebb ágazat az építőipar, az itt dolgozók közül 15 ember lelte halálát munka közben, a feldolgozóiparban 12 haláleset történt. Ä szárazföldi, csővezetékes szállításban dolgozók közül nyolcán nem tértek haza a munkahelyükről. Erdőgazdálkodási munkálatokban öten, mezőgazdasági tevékenység közben bekövetkezett balesetben négyen hunytak el. MW
