Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-28 / 50. szám

2018. FEBRUÁR 28., SZERDA SPORT 15 A játékosok is többet szeretnének együtt edzeni Építkezés tétmeccseken Perl Zoltán szerint a csapat küzdőszelleme kifogástalan volt Fotó: MTI Négy világbajnoki selejte­zőn van túl a magyar férfi­­kosárlabda-válogatott, és a helyzete igen biztató az első csoportkö'rben. A len­gyelek elleni hétfő esti győzelem után komoly az esély a továbbjutásra. Pajor-Gyulai László szerkesztoseg@mediaworks.hu KOSÁRLABDA Ha valaki nem tudva az eredményt, a lefújás után tíz perccel toppant volna be a szombathelyi sportcsar­nok öltözőfolyosójára, aligha tudta volna megmondani, me­lyik csapat győzött. Az egyéb­ként vesztes lengyelek nem­igen lógatták az orrukat, en­nek az okát Mike Taylor szö­vetségi kapitány magyaráz­ta meg: „Nagyon jól felkészül­tünk, tudtuk, miért jöttünk, sikerült a tízpontos különbsé­gen belül maradni.” Ez volt az, amiért a győz­tes magyar válogatott - 64-57 volt a végeredmény - öltözőjét nem vetette szét a boldogság. A két csapat első találkozóján a lengyelek tíz ponttal nyer­tek, mi most héttel, tehát ha körbeverések lesznek esetleg később, a második csoportkör­ben, egyenlő pontszám esetén ők előttünk végeznek majd. Többen kissé fanyalogva fo-. gadták a győzelemért járó gra­tulációt azért is, mert a selej­tezők során talán most játszott a leggyengébben a csapat, több kulcsember is adós maradt a jó teljesítménnyel, tulajdonkép­pen csak Perl Zoltán és a ho­nosított, a válogatottban máso­dik mérkőzését játszó Darren Govens kosárlabdázott az iga­zi tudásának megfelelően - a Falco játékosaiként szemláto­mást otthon voltak a szombat­­helyi csarnokban.- Litvániában még minden szokatlan volt - mondta la­punknak az amerikai. - Nem ismertem a többiek mozgását, most azonban ismerős közeg­ben játszottunk, jobban érez­tem a csapat stílusát, ha töb­bet készülhetnénk együtt, sokkal gördülékenyebb lenne a játékunk. Perl Zoltán elismerte, a csa­pat gyakran idegesen, kap­kodva támadott - tizenöt el­adott labda ezen a szinten nemigen elfogadható -, de a védekezése és a küzdőszelle­me kifogástalan volt, és ezzel sikerült kicsikarni a sikert.- A nyári Európa-bajnok­­ság óta többen visszavonultak a válogatottságtól, több fiatal érkezett a keretbe, azaz egy­szerre kell csapatot építeni és eredményesen szerepelni -tette hozzá a játékos. - Az épí­téshez több közös edzésre len­ne szükség, de erre alig nyílik lehetőség. Ahogy Darren Govens is mondta: többet kellene együtt készülni. Aligha meglepő, ha Ivkovics Sztojan szövetsé­gi kapitány is ide lyukadt ki, amikor a válogatott jövőjéről kérdeztük.- Tulajdonképpen csak tét­meccseket játszunk, az Eb óta kizárólag a négy vb-selej­­tező szerepelt a programunk­ban - mondta. - A visszavonu­lók helyén olyan fiatalok kap­hatnak lehetőséget, mint Ros­­co Allan, Perl Zoltán, Váradi Benedek, Benki Szilárd, Hor­­ti Bálint, de komoly felkészü­lési lehetőség, edzések nélkül nemigen lehet előbbre lépni. Sajnos ilyen a versenyidőszak rendszere, muszáj alkalmaz­kodnunk hozzá, de nem köny­­nyű így a dolgunk. Okvetlenül meg kell említenem, hogy ez a csapat a teljesítményével és a mentalitásával már elnyerte a szurkolók bizalmát, novem­berben Debrecenben, most pe­dig Szombathelyen is telt ház fogadott bennünket, várják tő­lünk a győzelmeket, és ez jó a sportágnak. Két selejtező van még hátra az első csoportkörből: június 28-án a még nyeretlen Koszo­vó otthonában, majd július 1-jén itthon Litvánia ellen. Ahhoz, hogy ne jussunk to­vább a harmadik helyen, Ko­szovónak ellenünk, majd Len­gyelországban is nyernie kel­lene - ez a csoda kategóriájá­ba tartozna. Sopronban a Final Fourért Óriási lehetőség kapujában áll a női Euroligában a Sop­ron: a török Fenerbah$e ellen a négyes döntőbe jutásért vív­hat párharcot, ráadásul pálya­előnnyel, azaz ha harmadik mérkőzésre kerül sor - a to­vábbjutáshoz két győzelem­re van szükség -, akkor azon ő játszhat hazai pályán. A ma 18 órakor kezdődő találkozón - érthetetlen módon egyetlen sportcsatorna sem közvetíti! - ezzel együtt a Fener az esélye­sebb. A légiósai klasszisok, Giorgia Sottana, Lynetta Kizer, Anastasiya Verameyenka, Kia Vaughn, Ana Dabovic, Aerial Powers, Jonquel Jones és Kel­sey Plum egyaránt veretes ne­vek a sportágban, és a török játékosok is kiválóak. Persze kiváló kosarasokból Sopron­ban sincs hiány, és a csapat Roberto Iniguez vezetőedző szerint egységesebb, így csep­pet sem számít lefutottnak a párharc. Csatig Csing álmodott a férfiváltó olimpiai aranyérméről Egyszer azért a vezetőedző is megijedt OLIMPIA Feladta korábbi életét, s bár az első időszak rendkí­vül nehéz volt számára, Csang Csing vezetőedző elfogadtatta magát és elképzeléseit a short trackesekkel.- Nagy és nehéz döntést ho­zott, amikor feladott mindent, és Kínából Magyarországra költözött. Egy pillanatig sem hezitált?- Nem volt előzmények nél­küli a döntés, hiszen a Liu test­véreket már 2006-ban meg­ismertem - válaszolta Csang . Csing, a téli olimpián szenzá­ciósan szerepelt rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott ve­zetőedzője, akit mindenki csak Linának szólít. - Akkor az édesapjuk felvette a kapcsola­tot a kínai szövetséggel, mert szerette volna, hogy a fiai jó ala­pokat kapjanak, és tudta, hogy a short track egyik hazája Kí­nában van. A kínai szövetség engem ajánlott, azt mondták, nálam jó kezekben lesz a két fiú. Először egy évet és három hónapot dolgoztunk együtt, és rohamosan fejlődtek. Aztán vi­szont visszajöttek Budapestre, de tartottuk a kapcsolatot, sőt minden évben három hónapot velem voltak Kínában.- De hogy jött ebből az, hogy ön jön hozzánk? Csang Csing otthagyta Kínát- Úgy, hogy a magyar szövet­ség edzőt keresett, és engem hívtak. Látták, hogy Shaolinék fejlődnek, és gondolom, ők is jókat mondtak rólam. így ide­költöztem. Otthagytam Kíná­ban mindent: a lányomat, az édesanyámat, mindent...- Rettenetesen kemény lehetett.- Az volt. Az első hónapok­ban egyedül éreztem magam. Csak a jégpályán és a lakásom­ban tartózkodtam, nem voltak barátaim - csak a versenyzők és a kollégáim. Élveztem az edzéseket, utána viszont min­dig egyedül maradtam.- Mi jelentett gondot?- Ázsiai vagyok, a mi men­talitásunk teljesen más, mint Fotó: MOKSZ/Derencsényi István az európai embereké - az el­ső két évben azt éreztem, hiá­ba próbálkozom, senki sem érti meg, mit is akarok. Hét­nyolc órát edzettünk naponta, mindenki csak annyit kérdez­getett, erre miért van szük­ség. Állandóan panaszkodtak a versenyzők, hogy kemény a jég; de arra is, ha puha volt... Próbáltam velük megértetni, hogy ez sosem jó kifogás, hi­szen egy versenyen minden­ki számára ugyanazok a fel­tételek és körülmények, úgy­hogy inkább dolgozzunk. Meg kellett érteniük, hogy a töb­biek is ennyit dolgoznak, és hogy másként nem érünk cél­ba, de jó ideig nehéz volt el­fogadtatnom velük az elkép­zeléseimet. És aztán egyszer csak megtört a jég - az áttö­rést 2015 hozta meg, azóta pe­dig évről évre mindannyian képesek a fejlődésre, ezt az eredmények is mutatják.- Az olimpia előtt gondolt rá, hogy Phjongcshangban jön az első hely?- Azért élt az álmaimban egy ilyen kép... De ez egy ösz­­szetett sportág, az olimpiai arany kapcsán csupán azt szeretném megerősíteni, hogy az elsőséget nem a szerencsé­nek köszönhetjük. Hihetet­lenül keményen dolgoztunk, technikailag rengeteget fej­lődtünk, a csapatot körbevevő stábnak köszönhetően min­den téren előreléptünk.- Ha az elsőségről álmodott, szinte biztos, hogy ennek szel­lemében küldte jégre a fiú­kat is.- Négy tanácsot adtam ne­kik, négy pontban vázol­tam fel nekik a finálét. Elő­ször is azt kértem Ádótól (Liu Shaoang), hogy a rajt után rög­tön álljon az élre, és amíg csak lehet, ezt a pozíciót őrizzük is meg. A következő az volt, hogy figyelmeztettem őket, valószí­nűleg Viktornál és Csábinál (Knoch Viktor, Burján Csa­ba) próbálnak majd megelőz­ni minket, de megijednünk nem szabad, ha így történik, csak követni kell az ellenfe­leket - hiba nélkül, és semmi veszélyeset nem szabad csi­nálni. Aztán megbeszéltük, hogy a végén Ádó egy fél kör­rel hamarabb leváltja Csabit, ez a húzásunk tökéletesen be­jött, hiszen Ádó ekkor előzte meg a kínai fiút. Végül pedig azt mondtam Shaolinnak: ha a legvégén a kanadai Girard lesz előtted, csak a pályáját fogja védeni, de nem olyan jó és gyors, mint te - képes vagy megelőzni!- Tökéletesen vizionálta, mi fog történni a pályán...- Büszke vagyok a fiúkra, hiszen tökéletesen megoldot­ták a feladatukat, hiba nélkül korcsolyáztak, mindent meg­csináltak, amit kértem tőlük. Egyetlenegyszer ijedtem meg egy kicsit, amikor a dél-ko­reaiak kicsúsztak, akkor azt láttam Shaolinon, hogy na­gyon menne előre, de még nem tud. Magyarul kiabáltam be neki, hogy „Nyugi”!, azt meg már kínaiul tettem hozzá, hogy van még húsz körünk. Jó döntés volt ez is, hiszen kellett az energia és az erő az utolsó három körre. Büszke vagyok rájuk - meg meglehetősen fá­radt is, néha úgy érzem, eldő­lök. Kovács Erika/NS JEGYZET Pihentető sportágak Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu A sport és a pihenés jelentő­sen befolyásolja az életminő­ségünket. Talán ezért lehet ki­válóan szunyáim a közvetíté­sek idején a tévé előtt. Érde­kes, hogy a testszövetek rege­nerálódását elősegítő vasár­nap délutáni szundikálásnak az autóverseny éppúgy ked­vez, mint a Tour de France­­közvetítés. A Forma-1 meg­rögzött szurkolói is bevallják, hogy kiválóakat alszanak a futamok alatt, elringatja őket a motorzúgás. Az igazán iz­galmas pillanatokban a kom­mentátor felerősödő hangjára úgyis felriad a szurkoló, így nem marad le semmiről. Leg­följebb azt kutatja felébredve az álomittas néző, hogy hová tűnt Damon Hill. A másik pél­dában emlegetett kerékpár­verseny-közvetítés esetében az álomba merülő sportbarát még jobb helyzetben van, hi­szen több órát is békésen hor­­tyogva tölthet anélkül, hogy lemaradna a szakaszgyőzele­mért zajló sprintről. Egy két­száz kilométeres szundi - né­hány ügyesen közbeiktatott frissítőállomással - rendkí­vül egészséges. Szerencsére a téli álomnak is kedvez a sport és a média. Például az egyenkénti indítá­sú síversenyek delejes hatása aligha vitatható. Biztosak le­hetünk benne, hogy egy-egy hosszabb szemhunyás során sem történik más, mint amit ébren is megfigyeltünk: vala­kik derekasan igyekeznek va­lahová sível, síbottal. Fontos, hogy szendergéssel fenyege­tő időszakban csakis olyan sportesemény megtekintését engedélyezzük magunknak, amelyikben a lényeges törté­nések hosszabb időt vesznek igénybe, mint az elbólintás. Ellenkező esetben csalódot­tan térünk magunkhoz, így stresszhelyzetbe kerülünk, ami különösen vasárnap dél­után ellenjavallt. Tönkreteszi a sport és a pihenés egységé­nek jótékony hatását A téli olimpia jó alkalom volt arra is, hogy elbóbiskolás szempontjából osztályozhas­suk a sportágakat Az nagy szerencse, hogy a magyar arany olyan számban szüle­tett, amin lehetetlen aludni. A rövid pályás gyorskorcso­lya, pláne a váltóversenyek, egy lélektani krimi izgalmait nyújtják néhány percbe sűrít­ve. Aki ezeken el tud aludni, bármelyüt uralkodó udvará­ban lehet a király lustája. Hosszas vizsgálódás alap­ján világossá vált, hogy a szundikáló tévénéző szem­pontjából az egyik legkedve­zőbb sport a bobozás. Megvan benne a Forma-1 száguldá­sa, és a jégvályúban egymás után lerobogó bobok látványa keüő monotóniát biztosít. Ar­ról már nem is beszélve, hogy a sport és a pihenés egysége jeüemzi ezt a sportágat, külö­nösen a négyesben hátul ülő három versenyző esetében. Ők a kezdeti rövid vágta után akár szundíthatnak is egyet utazás közben, és ha csak az eredményhirdetésre riadnak is fel, akkor sem maradtak le semmiről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents