Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-19 / 42. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ Örökös Magyar Sommelier Bajnok érkezik Szekszárdra Szik Mátyás feltörekvő, dinamikus borvidéknek tartja a szekszárdit Fotó: Facebook Mindenhol találtak hibákat az ellenőrök TOLNA MEGYE A munkavédel­mi hatóság az elmúlt év vé­gén országos célvizsgálat ke­retében elvégezte a kereske­delmi ágazatba tartozó mun­káltatók munkavédelmi ellen­őrzését - tette közzé hírlevelé­ben a Tolna Megyei Kormány­­hivatal. A hatóság ötven mun­káltatót vont ellenőrzés alá, és mindegyiknél talált szabályta­lanságokat. Ezek jellemzően a helytelen anyagtárolással füg­genek össze. Gyakori a közle­kedő utakon, esetenként a me­nekülési utakon történő anyag­tárolás, ami sok esetben azok teljes szélességben való eltor­laszolásával jár. Jellemző sza­bálytalanság, hogy a raklapo­kat nem megfelelő módon he­lyezik el, sók esetben elmarad az állványok targonca-ütközés elfeni védelme, valamint a ter­helhetőség nem megfelelő meg­határozását is megállapították. Nem mindenütt kaptak meg a dol­gozók a szükséges védőfelszerelést a munkához A vizsgálat során tapasz­taltak szerint a munkaeszkö­zöket érintő leggyakoribb hi­ányosság a különböző keve­rő-, illetve dagasztógépek ve­szélyes terét elhatároló védő­­burkolatok, valamint a villa­mos üzemű gépeknél a feszült­ség visszatérés elleni védelem hiánya. Arra is felfigyeltek a szakemberek, hogy a munka­eszközök villamos csatlako­zó vezetékeit sokszor a közle­kedő utakon mechanikai ha­tás elleni védelem nélkül ve­zetik. A munkavédelmi üzem­be helyezésre kötelezett mun­kaeszközöknél az üzembe he­lyezési eljárás többször elma­radt. A munkavégzéshez hasz­nált késeket a munkavállalók több esetben nem a kijelölt tá­rolóhelyen tárolták, illetve a tárolóhely kijelölésére sem ke­rült sor. A személyi tényezők tekin­tetében rendszeresen megálla­pítható volt, hogy a munkavál­lalók munkavédelmi oktatása nem tér ki minden szükséges körülményre. TN Szik Mátyás Örökös Magyar Sommelier Bajnok lesz a Bor­kultúra Szabadegyetem ven­dége szerdán. A fiatal bor­szakértő egyebek mellett ar­ról is beszél majd, miként lát­ja a szekszárdi borvidéket. Budavári Kata kata.budavari@medaiworks.hu SZEKSZÁRD „Nagyon szeren­csésnek tartom magam, hogy immáron jó pár éve azzal fog­lalkozom, amit igazán szeretek, és nem túlzók, amikor azt mon­dom, hogy a munkám a hobbim és a küldetésem egyszerre!” A vallomásnak is beillő mon­dat Szik Mátyás Facebook-olda­­lán olvasható. A ritka tehetsé­ges fiatalember azzal, hogy zsi­nórban háromszor, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is meg­nyerte a magyar bajnokságot, kiérdemelte az Örökös Magyar Sommelier Bajnok címet.- Van, akinek a számokhoz, másnak az ízek, illatok érzéke­léséhez van tehetsége. Nekem ez utóbbihoz - mondja. Hozzá­teszi, hogy ez valószínűleg nem véletlen, hiszen az ízeknek, il­latoknak a vendéglátós-keres­kedő családból származó Szik Mátyás életében mindig is fon­tos szerep jutott. Ehhez képest történész diplomája van. Sze­rinte ebben nincs semmi kü­lönös, jelenlegi szakmája pe­dig ötvözi mindazt, amit szeret: gasztronómiát, vendéglátást és kultúrát. Jelenleg a Veritas Bor­kereskedés társtulajdonosa, aki ezen túl számos jeles projektet jegyez, hiszen borszakértője a népszerű borbisztrónak, dolgo­zott már rangos szállodának, a meghívásoknak pedig se szeri, se száma, előadóként nem is tud minden felkérésnek eleget ten­ni. Szekszárdon viszont sze­rencsénkre a Borkultúra Sza­badegyetem vendége lesz. Elmondta, napi öt és har­mincöt közötti tételt kóstol, és ami még érdekesebb, meg­szűnt a szubjektív érzékelése, azaz olyan képességek birtoká­ban van, amit egy egyszerű föl­di halandó elképzelni sem tud. Nincs kedvenc bora - bár az er-Mit tud egy Örökös Magyar Sommelier Bajnok? Hogy lát­ja Ő a szekszárdi borvidéket? Ezt a munkacímet kapta Szik Mátyás szerdai előadása. Utób­bi kérdéssel kapcsolatban la­punknak elmondta, hogy a szekszárdi feltörekvő, dinami­kus borvidék, amelynek egyik re vonatkozó kérdést mindig megkapja az érdeklődőktől, új­ságíróktól -, inkább úgy fogal­maz, számtalan kedvence van. Azt is megtudtuk tőle, hogy legfőbb pozitívuma, hogy a bo­rászatok az egység irányába mozdulnak. Ez általában nem jellemző, országos szintű ösz­­szefogást pedig még nehezebb elérni. A szakértő szerint eleve mókás 22 borvidékről beszélni ott, ahol 19 megye van. A bor­vidékek számát azok összevo­van egy két éves gyönyörű kis­lánya, egy csodálatos felesége, és a célja, hogy megértesse a közönséggel, hogy az igazság a jó borban van. násával lehetne, kellene csök­kenteni. Szekszárddal kapcso­latban kiemelte annak jó adott­ságait, a napsütéses órák ma­gas számát. Szik Mátyás úgy véli, egyaránt alkalmas ez a vi­dék jó fehér- és vörösborok elő­állítására, természetesen túl­súlyban ez utóbbiakkal. Ittas vezető okozott balesetet és anyagi kárt SZEKSZÁRD Cserbenhagyás és ittas járművezetés vétsége miatt emelt vádat a Szekszár­di Járási és Nyomozó Ügyész­ség egy 25 éves hidasi férfi el­len, tájékoztatta lapunkat dr. Kiss Yvette, a Tolna Megyei Főügyészség sajtószóvivője. A vádlott tavaly szeptem­ber 23-án este Bonyhádon au­tózott a saját gépkocsijával úgy, hogy a vezetés megkez­dése előtt alkoholt fogyasztott. Egy kereszteződésben balra akart kanyarodni egy mellék­út irányába, azonban figyel­men kívül hagyta az „Elsőbb­ségadás kötelező!” jelzőtáblát, és nem adta meg az elsőbbsé­get a neki balról, védett úton közlekedő, a 6-os számú főút irányából Bonyhád-Majos irá­nyába haladó személygépko­csinak, amelyet egy 19 éves fiatalember vezetett. A sér­tett a járműve elé féktávolsá-Nem győződött meg arról, hogy szüksé­ge van-e segítségre a miatta pórul járt másik autósnak gon belül kikanyarodó vádlott autóját észlelve vészfékezett, majd az ütközés elkerülése érdekében balra kormányoz­ta járművét, így a füves út­padkára felsodródva az úttest bal szélén állt meg, az autója elejével Bonyhád-Majos irá­nyában. A baleset során a jár­művek nem ütköztek, szemé­lyi sérülés nem történt, azon­ban a sértett autójában mint­egy 250 ezer forint kár kelet­kezett. A vádlott a baleset helyszí­nét megállás, esetleges segít­ségnyújtás és adatainak hát­rahagyása nélkül elhagyta a 6-os számú főúton Hidas irá­nyába. Ezzel a KRESZ több szabályát is megszegte. A balesetet követően az it­tas vádlottat Hidason igazol­tatták a Bonyhádi Rendőrkapi­tányság rendőrei, majd vérvé­telre előállították. A vádlottal szemben felfüggesztett fog­házbüntetést és a közúti jár­művezetéstől határozott időre történő eltiltását szorgalmaz­za az ügyészség. 1.1. Remek adottságai vannak a szekszárdi borvidéknek Bátaszéken sok családot érint a szereplők története, hiszen ma is őrzik a hagyományaikat Két regény a svábokról, sorsról és örökségről BATASZÉK Két könyvbemuta­tó is tartott a Keresztély Gyu­la városi könyvtárban csütör­tökön délután Lóczy István, az Imedias kiadó vezetője. Mind­két könyv a svábok életével foglalkozik. Ella Triebnigg írta az egyik, a Sváb örökségünk című könyvet. Az író Magyar­­országon született 1874-ben, 1903-tól Bécsben élt, de ifjúsá­ga legszebb éveit a család a Tol­na megyei Tevel melletti birto­kán töltötte, ahol életre szóló él­ményeket szerzett a Dunántúl, a „Schwäbische Türkei” német lakóinak világáról, gondolko­dásáról. A történetben néhány éppen felnőtté váló német fia­tal keresi a helyét az új viszo­nyok között. Gyermekkori ját­szótársak voltak, de más-más körökből származnak, családi hagyományaik is természete­sen eltérnek egymástól. A re­gényből megismerhető a vi­dék német lakosságának útke­resése, pontosan megfogalma­zódnak benne azok a kérdé­sek, amelyek általában a ma­gyarországi németség számá­ra kínzóan fontosakká válnak ebben a korban. Miközben új utakat keresnek a maguk és környezetük számára, lassan ráébrednek, hogy a biztonsá­got csakis évszázadokra visz­­szanyúló örökségükre építhe-1 Lóczy István mutatta be a könyveket Fotó: Ócsai Krisztina tik, amely egyszerre jelenti az előző nemzedékek által meg­teremtett anyagiakat, vala­mint a tapasztalatokat, az er­kölcsi tartást, amellyel úrrá le­hetnek a nehézségeken. A másik könyv, Hans Faul: A svábok az új hazában (Die neue Heimat, 1921) című tör­ténelmi regénye a 18. századi német bevándorlásról, és az új haza iránti ragaszkodás, haza­­szeretet kialakulásáról szól. A Buda környékére érkezett telepesek sorsán keresztül ka­punk képet a Magyarországra történő betelepedés folyamatá­ról: milyen okok, nehézségek, problémák miatt keltek útra az emberek? Mi volt Magyaror­szág vonzereje, milyen ígére­tek alapján indultak el, és mi várta őket? A szívós, megfeszí­tett munka révén alakult ki a ragaszkodás, a valódi hazasze­retet az új haza iránt, a köte­lékeket azután a családi ese­mények, a születések, házas­ságok, majd az első itteni sír­halmok tették eltéphetetlen­­né. A kapott földön kívül az új haza egyáltalán nem volt aján­dék: a telepesek minden erejé­re és szorgalmára szükség volt ahhoz, hogy a török utáni idők­ben elvadult, puszta terület a hazájukká, otthonos, termé­keny vidékké váljon. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents