Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-15 / 39. szám

2018. FEBRUÁR 15., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-GAZDASÁG "J Az EU-ban lassult, hazánkban gyorsult a növekedés Dobogós helyen a magyar gazdaság Az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a magyar gazdaság. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez a több­éves bérmegállapodásnak köszönhető. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu GAZDASÁG A nyers adatok sze­rint 4,4, a szezonálisan és nap­tárhatással kiigazított és ki­egyensúlyozott adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt 2017 ne­gyedik negyedévében a ma­gyar gazdaság, a bruttó hazai termék.(GDP) az előző év azo­nos időszakához viszonyítva - jelentette tegnap a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH), így tavaly egész évben a ma­gyar GDP 4,0 százalékkal emel­kedett a nyers, és 4,2 száza­lékkal a kiigazított adatok sze­rint. Az európai uniós orszá­gok közül a legjobban a román gazdaság növekedett a negye­dik negyedévben, 7,0 százalék­kal. A román növekedés azon­ban az eladósodásra épül és nem fenntartható. A bukaresti kormány adó- és bérpolitikája veszélyezteti a makrogazdasági egyensúlyt. Gazdasági elemzők arra hívták fel a figyelmet: ta­valy csaknem harminc száza­lékkal nőtt a román külkeres­kedelmi mérleg hiánya, megkö­zelítve a 13 milliárd eurót. Em­lékeztetőül: a magyar külkeres­kedelem többlettel zárt tavaly, az előzetes adatok szerint 8,2 milliárd eurós plusszal. Az EU-ban a magyar és a lett gazdaság növekedett a máso­dik legnagyobb mértékben a tavalyi utolsó negyedévben (4,8 százalékkal), a harmadi­kok a lengyelek lettek 4,3 szá­zalékkal. A gazdasági növeke­dés egyébként az unióban (2,6 százalék) és az euróövezetben (2,7 százalék) is lassult. Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter az eredménye­ket kommentálva megjegyezte: a magyar gazdaság növekedése. jelentősen meghaladja az Euró­pai Unió átlagos növekedését, a visegrádi országokon belül pe­dig a tavalyi év végén az élre ugrott. A tárcavezető kijelentet­te: a magyar gazdaság egyfajta felzárkózási, magasabb növeke­dési pályára állt. Ez a kormány és a szociális partnerek által 2016-ban aláírt, járulékcsök­kentéssel egybekötött bérmeg­állapodásnak köszönhető. Nagy eredményként emelte ki, hogy stabil, kiegyensúlyozott és fo­lyamatos gazdasági növekedés valósult meg egész évben, nem csak egy ágazat húzta a magyar gazdaságot, hiszen a GDP bővü­lésében az ipar és azon belül a gyógyszergyártás, az elektroni­kus eszközök gyártása és az épí­tőipar is jelentős szerepet ját­szott. Utóbbiban is vannak még tartalékok, mert véleménye sze­rint az építőiparnak 5-6 száza­lékos súlyt kell betöltenie a ma­gyar gazdaságban a jelenlegi 3,5-4 százalékkal szemben. Elemzői prognózisok 2018-ra Az elemzői várakozásokat meg­haladóan nőtt a magyar gazda­ság tavaly a negyedik negyedév­ben az MTl-nek nyilatkozó szak­értők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője meg­jegyezte, az idén a tavalyihoz ha­sonló forgatókönyv várható, a belső fogyasztás mellett a beru­házások, köztük az uniós forrá­sokon alapuló fejlesztések ad­hatják a gazdaság motorját, emellett a nemzetközi környe­zet is jó. 2018U»an 3,8 száza­lék körüli bővülésre számít. Job­bágy Sándor, a CIB Bank elem­zője 3,5-3,7 százalékos növeke­dést valószínűsít, Nyeste Orsolya az Erste Banktól 3,5 százalékot. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint a növe­kedés akár jóval meg is halad­hatja az optimistának tekintett, 4,5 százalékos előrejelzésüket. Az egyszerű bejelentés is jótékonyan hatott az építkezésekre Kétszer annyi családi ház épül ÉPÍTŐIPAR A hivatalos ada­tok szerint egyre több csalá­di ház épülhet Pest és Győr- Moson-Sopron megyében, va­lamint Budapesten. Az építte­tők 15 ezer egyszerű bejelen­tést nyújtottak be 2017-ben, az építkezések 45 százalékát pe­dig Közép-Magyarország ré­gióban tervezik - derítette ki a Magyar Idők a Miniszter­­elnökség építészeti és építés­ügyi helyettes államtitkársá­gától. A tárca háttérintézmé­nyéhez, a Lechner Tudásköz­ponthoz beérkező adatok sze­rint Pest megyében 5100, Bu­dapesten 1600, Győr-Moson-Sopron megyében több mint 1500 építkezés indulhat meg. Az egyszerű bejelentések száma tavaly Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében meg­haladta a hétszázat, Veszprém és Fejér megyében hatszáznál több, míg Nógrád és Tolna me­gyében száz körüli volt. Kiemelkedően sok bead­ványt nyújtottak be a Kisalföld északnyugati csücskében, illet­ve Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden, Székesfehérváron és Nyíregyházán. Mint ismert, 2016-ban a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó egy- vagy többlakásos lakóházak építtetésének meg­szüntették a hosszadalmas en­gedélyeztetési eljárását, helyet­te életbe lépett az egyszerű beje­lentés. Tavaly tavasszal ennek hatályát kiterjesztették a saját célra építendő, 300 négyzetmé­tert meghaladó hasznos alapte­rületű egylakásos épületekre, valamint a lakásbővítésekre is. Az intézkedésnek köszön­hetően 2017-ben nemcsak csa­ládi házak építésére nyújtottak be egyszerű bejelentést, hanem többgenerációs lakóépületek­re, kis társasházakra és a ben­nük indítandó lakásbővítésekre is. Az új eljárásnak köszönhető­en megkétszereződött a készülő családi házak száma: 2015-ben az új, egylakásos lakóépületek­re mindössze 5153 építési enge­délyt adtak ki. MW A HELYZET Ünnepe válogatja Toót-Holló Tamás jegyzet@mediaworks.hu Mondd meg, mi a legkedvesebb ünneped, s tudom, ki vagy - mondhatnánk, de ez csak részigazság lenne. Mert egy do­log az ünnep, s egy másik dolog az, hogy készen elfogad­juk-e az adott ünnep körül kialakult jóféle meghittséget vagy éppen rosszféle felhajtást A vásári közönségességet. A Valentin-nap sajnos fokozott veszélynek van kitéve. A szere­lem ünnepéhez közeledve a kereskedői reflexek ugyanis csak ar­ra figyelnek, hogy Amerikától tanult módon üzletet csináljanak abból, ami lényege szerint Jó hírt hozni - a titok csak ennyi éppenséggel varázslat. Miközben látjuk az ellen­példát is - azt, hogy azért a bazári hangulat lehetőségei sem korlátlanok. Hiszen maga a karácsony a legszebb példa ar­ra, hogy a talmi forgatag semmit sem tud elvenni a szeretet iga­zi öröméből. Mert az igazi ünnep mindig egy jó hír. Megszületett a Kisjézus. Feltámadt a Megváltó. Kitört a forrada­lom. Kivívjuk a szabadságot. Eljött a fény. Él a szerelem. Ilyen az, amikor a lélek mélye vagy a nemzet egésze ünnepel. Ha szerencsés a csillagzatunk, akkor erre figyelünk. S nem ar­ra, amikor az anyag világa tobzódik. Amikor eljön a sör és virsli. A hóvirág és a csoki. A színes nyuszi és feles stampedli. A piros szívecske és a felfújt lufi. Hiszen az öröm nem ugyanaz, mint a vigadozás. S ha elfogad­juk ezt, akkor a lényeg már csak az, hogy hozzunk egymásnak végre jó hírt. A szerelem hírét, a szeretet gyengédségét, a hit aján­dékát, a nemzet összetartozásának örömét. S akkor erre már Bálint se tehet mást, mint hogy bólint. Gyerekszegénység elleni programok FELZÁRKÓZTATÁS Másfél milli­árd forinttal emelik a gyermek­­szegénység megelőzésére és visszaszorítására szánt össze­get, így a korábbi 24 milliárd fo­rint helyett 25,5 milliárd forint áll rendelkezésre - jelentet­te be Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadal­mi felzárkózásért felelős állam­titkára. A 31 hátrányos helyze­tű járásra fókuszáló projekt há­rom részből áll: 15 milliárd fo­rintra pályázhattak a térségi gyermekjóléti központok, 5,5 milliárd jut infrastruktúrafej­lesztésre és a több mint 3 mil­liárd forintos, szakmai, mód­szertani támogatást biztosító úgynevezett kísérő program összegét 1,5 milliárd forinttal megemelik. Az ötéves program végére szeretnék elérni, hogy a modell fenntarthatóvá váljon, az összegyűlt tudás hasznosít­ható legyen és beépüljön a jog­szabályokba is. Czibere Károly hangsúlyozta, a hátrányos helyzetű gyerekek támogatása az ország és a tár­sadalom jól felfogott érdeke is, hiszen a segítségnyújtás befek­tetés a jövőbe, amely megtérül. Hozzátette, a gyerekek számá­ra nagy esély, hogy nőtt a Biztos Kezdet Gyerekházak és a tano­dák száma, bevezették a kötele­ző óvodáztatást, valamint ingye­nes lett a gyerekétkeztetés és a tankönyv. Tavaly sikerült a gyermek­szegénységi rátát a 21 száza­lékos uniós átlag alá szoríta­ni. Míg korábban 20-25 száza­lék között mozgott, mostanra 15 százalék alá csökkent MW Ennyit fizetnek adatainkért a pártok VÁLASZTÁS Az áprilisi ország­­gyűlési választáson induló je­löltek megvehetik a szavazó­köri névjegyzékben szerep­lő választópolgárok nevét és lakcímét a választási eljárá­si törvény szerint. A szava­zóköri névjegyzékben szerep­lő választópolgá­rok nevét és lakcí­mét (az érintett vá­lasztókerületre ki­terjedően) az ille­tékes egyéni vá­lasztókerületi választási iro­da adja át a jelölt kérésére - olvasható a Nemzeti Választá­si Iroda (NVI) honlapján köz­zétett tájékoztatóban. Az ada­tokat az iroda akkor adhat­ja ki, ha a jelölt igazolja, hogy befizette az NVI számlájára a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi össze­gének megfelelő összegű adat­szolgáltatási díjat, ami jelen­leg 138 000 forint. A listát állító pártok is kér­hetik a név- és lakcímada­tokat, ekkor azokat az NVI adja meg. Az átadásnak eb­ben az esetben is feltétele az adatszolgáltatási díj befize­tése, de a pártok esetében a mini­málbér összegét meg kell szorozni a listán megsze­rezhető mandátu­mok számával (93), vagyis 12 834 000 forintot kell fizet­niük az összes választókerü­let választópolgárainak ada­taiért. Az a választópolgár azonban, aki nem szeretné, hogy a kampányban megke­ressék a jelöltek, jelölőszerve­zetek, kérheti a választási iro­dától, hogy ne adja ki nevét és lakcímét. MW A választó lews tilthatja az adatait

Next

/
Thumbnails
Contents