Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-02 / 28. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP______________________________________________________________________________________________________________________2018. FEBRUÁR 2., PÉNTEK Kovács Zsolt: „Aki egyszer nálunk zenekari tag volt, az örökké az is marad” Már harminc éve együtt fújja a karmester „aranyos” csapata Az Ifjúsági Fúvószenekar rendszeres fellépője a város rendezvényeinek Archív fotó: Mártonfai Dénes Kiemelt arany minősítést kapott jubileumi, minősí­tő koncertjén a fennállásá­nak 30 évfordulóját ünnep­lő Szekszárdi Ifjúsági Fúvós­­zenekar. Kovács Zsolt kar­nagy, aki a kezdetek óta di­rigálja a csapatot, kiemel­kedő együttesvezetői tevé­kenységének elismerése­ként kitüntetésben része­sült. A kitüntetést a Fúvós­­zenekarok és Együttesek Magyarországi és Kelet-kö­­zép-európai Szövetségének tagszervezete adományozta. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu EGYÜTTES, mely minőségi, ér­tékteremtő művészetével min­dent elért. Gyakorlatilag így lehetne jellemezni a Szek­szárdi Ifjúsági Fúvószene­kart. Viszatekintve történeté­re, lapunk archívumában ba­rangolva a csapatról az 1988- as esztendőből nincs adat. Vi­szont a karnagyról van: „Kü­lön is ki kell emel­nünk a két nagy­szerű trombitaszó­listát, Kovács Zsol­tot és Kiss Lászlót.” 1990-ben már pár soros mélta­tás is megjelent: „A két éve működő szekszárdi együt­tes kellemes hangzásával és tiszta intonációjával hívta fel magára a közönség figyel­mét. A Kovács Zsolt karnagy értő keze alatt munkálkodó együttes műsorából kiemel­kedett Susato: Rondinójának és Farkas Antal: Népdalszvit­jének stílusos, hangulatos elő­adása.” Majd jött az első je­lentős megmérettetés, 1993- ban. „A szokottnál nyugtala­nabbul táncolt a pálca Kovács Zsolt karnagy kezében teg­nap a szekszárdi Ifjúsági Fú­vószenekar minősítő hang­versenyén. Nem hiába: a zsű­ri - Balázs Árpád zeneszerző vezetésével - koncertzene ka­tegóriában ezüst minősítést adott a zenekarnak. A Gyer­mekek Háza-béli koncerten a meglepetés sem maradt el: az együttes arany diplomát is ka­pott: nemzetiségi zene kate­góriában.” Eltelt öt év és ettől kezdve nem lehetett kérdéses az érem színe. 1998: „Arany minősítést kapott a szekszár­di Liszt Ferenc Zeneiskola If­júsági Fúvószenekara. Az együttest az elmúlt hétvégén a zenekar fennállásának 10. évfordulóján rendezett jubile­umi koncerten minősítették.” Nagyobb ugrás következik az időben és elérkezünk 2008- ba: „Kiemelt aranydiplomát szerzett a koncertzenekari, valamint a könnyűzenei ka­tegóriában a Szekszárdi Ifjú­sági Fúvós Zenekar. A Kovács Zsolt karnagy vezette csapa­tot szombaton Szekszárdon a Garay lános Gimnázium dísz­termében egy szakmai zsű­ri minősítette. Az együttes az ilyenkor előírt feladatnak megfelelően saját menüjét kí­nálta a minden hangra, de emellett az össz­képre is kritiku­san figyelő bíráló bizottságnak: azaz a rendszeresen ját­szott koncertme­nüjéből adott íze­lítőt. A mindvégig nagy szakmai biz­tonsággal és művé­szi alázattal bemutatott prog­ram megnyugtató sikert ho­zott. Az immár negyedik alka­lommal tartott megmérettetés újból bizonyította a zenekar kiemelkedő tudását.” Követke­zik a 2012-es év: „Arany mi­nősítést ért el B kategóriában a Szekszárdi Ifjúsági Fúvósze­nekar. A csapat a Fúvószene­karok és Együttesek Magyar­­országi és Kelet-közép-euró­­pai Szövetsége (WASBE) által meghatározott szempontokat teljesítette maradéktalanul. (...) Az 1988 óta működő, 55- 62 tagú fúvószenekar sikerrel vette az akadályt, és birtokosa lett a legmagasabb minősítés­nek. Kovács Zsolt mindehhez hozzátette: miután az arany­­fedezet kötelez, a hétközna­pokon, minden körülmények közepette is bizonyítani kell, hogy ez az elismerés joggal sajátja a csapatnak.”- Annak idején Thész Lász­ló, a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola néhai igazgatója bízott meg azzal a feladattal, Kovács Zsolt 1964-ben szüle­tett Kiskunhalason. Általános iskolai tanulmányait szülőváro­sában végezte, érettségi vizs­gát a szegedi Tömörkény Ist­ván Zeneművészeti Szakközép­­iskolában tett, majd a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán szerzett ze­netanári diplomát. Hangsze­re a trombita. Még főiskolás­ként kezdett a szekszárdi Liszt hogy hozzak létre egy ifjúsági zenekart - idézte fel, immár napjainkban a harminc év­vel ezelőtti kezdeteket Kovács Zsolt. - Nagy segítségem­re voltak ebben a munkában fafúvós és rézfúvós kollégá­im, így Falussy Mária, Pecze István és Szily Lajos. Azután az ezüst minősítéstől eljutot-Ferenc zeneiskolában dolgoz­ni, majd a diploma megszerzé­se után itt helyezkedett el, és 1986 óta itt dolgozik. Házas, felesége szolfézstanár a zene­iskolában. Két felnőtt gyerme­kük van, András Németország­ban, Janka Budapesten él. A Prima díjas Kovács Zsolt szá­mos, kiemelkedő tudású, már nemzetközi hírű növendéket tunk az arany, majd a kiemelt arany minősítésig. Zeneka­runk mind komoly-, mind könnyűzenei feldolgozásokat játszik és ápolja a magyaror­szági német nemzetiségi fú­vószenei hagyományokat. A hazai fellépések mellett kon­certeztünk már a belgiumi Varegemben, sokszor jártunk bocsátott útjára: például egy­kori zenakari tagjuk, Hepp At­tila a tolnai zeneiskola ifjúsá­gi fúvószenekarának újjáépítő­­je volt, Kiszler András pedig a Dombóvári Ifjúsági Fúvószene­kar jelenlegi karnagya. Tanítvá­nyai Európa több országában tevékenykednek zenei pályán, sőt, Fetzer Péter meg sem állt Új-Zélandig. németországi testvérváro­sunkban, Bietigheim-Bissin­­genben, és rendszeres meg­hívottja vagyunk a Bautzeni Nemzetközi Fúvós Fesztivál­nak. Ne tűnjék szerénytelen­ségnek, de csapatunkat a ha­sonló profilú magyarorszá­gi együttesek mezőnyében a felső egyharmadba helyezem. Teszem azt annak a ténynek a tudatában, hogy Magyar­­ország - és azon belül Tolna megye is, gondoljunk akár a dombóvári, akár a tamási ze­nekarokra - nagyon erős a fú­vószenében. A hangszeres ta­nárok kiváló munkáját is di­csérő színvonalat úgy tartot­tuk meg, hogy közben azért az idő múlásával öt-hat gene­ráció cserélődött nálunk. De ahogy szoktam mondani: aki egyszer nálunk zenekari tag volt, az örökké az is marad. A zenekar ápolja a né­met nemzeti­ségi fúvós ha­gyományokat Még Új-Zélandra is jutott a kiváló tanítványokból A jegykést és jegyvillát rózsafából faragta a vőlegény, a menyasszony jegykendőt varrt Visszaállítják a BOGYISZLÓ Tíz éve alapították a Bogyiszlói Tájházat, mely tavaly megkapta a közérde­kű muzeális kiállítóhely be­sorolást. A tárgyakat nyilván­tartásba vették; védettséget élveznek. A paraszti kultúra emlékeit, eszközeit, öltözete­it, lakberendezési tárgyait be­mutató anyag összegyűjtésé­ben nagy szerepe volt a jelen­tős néptáncos múlttal rendel­kező házaspárnak: Streer Ta­másnak és feleségének. A kiállítóhely áprilistól ok­tóberig tart folyamatosan nyitva, egyébként bejelent­kezést követően látogatha­tó. A vezétői teendőket a fa­lu könyvtárosa, Kaposi Ildikó látja el. A tájházban és udva­rán 1115 leltárba vett tárgy te­kinthető meg. Van egy tiszta­szoba, egy konyha és egy há­lószoba, nagyjából 100-150 Igazi ritkaságokat is bemutatnak évvel ezelőtti berendezéssel, a padlón „bogyiszlói perzsák­kal” (rongyszőnyegekkel). Az udvaron pedig a földmű­veléssel, terményfeldolgozás­sal kapcsolatos eszközök so­rakoznak, az ekétől a széké­tájház eredeti homlokzatát rig, a kukoricamorzsolótói a kendertilolóig. (Valamikor jellegzetes bogyiszlói haszon­­növény volt a paprika mel­lett a kender is.) Természete­sen a gyűjtemény részét ké­pezi mindaz, amit sokan is­mernek - bölcső, rokka, tuli­pánosláda, petróleumlámpa - s van néhány olyan ritka­ság, amelynek még a népraj­zosok is a csodájára járnak. Ezek közé tartozik a rúdken­­dő - mely a tisztaszoba dí­sze -, és az 1886-ból szárma­zó jegykés, jegy villa, amit a vőlegény faragott rózsafá­ból, miközben a menyasszony jegykendőt varrt. Bogyiszlót A berendezési tárgyakat mutatja Kaposi Ildikó A szerző felvétele a múltja az Alföldhöz köti. A Duna-szabályozás előtt nem Tolna megyéhez tartozott, kö­zigazgatásilag csak 1931-ben került át. Ezt tükrözi az idő­sebbek ö-zős beszéde, a fű­szerpaprika-termesztés ha­gyománya és a népviselet is, mely sokkal közelebb áll a ka­locsaihoz, mint a sárközihez. A tájház őrzi a faluközösség emlékeit. A gyűjtemény bő­vül, az épületet rendben tart­ják. Márciusban lesz egy ki­sebb átalakítás: visszaállít­ják az eredeti paraszt barokk homlokzatot. S áprilisban in­dul az évad, a Kapunyitogató programmal. W. G.

Next

/
Thumbnails
Contents