Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-08 / 6. szám
2018. JANUÁR 8., HÉTFŐ Az önrendelkezés és szabadság iránti vágy vezérli őket A kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomban tartottak emlékmisét Fotó: Makovics K. A bukovinai székelységet 1941 után Magyarországra telepítették, újabb vándorlásra, fájdalmas elszakadásra és ismételt újrakezdésére kényszerítve őket. „Ennek már több, mint 70 éve. Ahogy itt körbenézek, azt mondhatom, másodjára is otthonra leltünk. Megvetettük a lábunkat és fennmaradtunk” - fogalmazott az államtitkár. A koszorúzást szentmise követte a madéfalvi áldozatokért a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomban. Ezt követően felavatták a Lőricz Imre fafaragóról elnevezett dísztermet a szövetség székházában. A fafaragó mester és író a bukovinai Istensegítsről érkezett Tolna megyébe, faragásaival és írásaival a bukovinai székelyek hagyományait ápolta. Kora délután közgyűlést tartott a szövetség. A madéfalvi veszedelem története dióhéjban A madéfalvi veszedelem 254. évfordulójára emlékeztek vasárnap Bonyhádon a Bukovinai Székelyek Szövetsége szervezésében. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu BONYHÁD A madéfalvi veszedelemre emlékeztek vasárnap a Völgység fővárosában a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége szervezésében a helyi és környékbeli, valamint a vajdasági és erdélyi székelyek képviselői. A bonyhádi emlékezők az emlékparkban 2015-ben, a bukovinai székelyek letelepedésének 70. évfordulóján állított kopjafánál helyezték el koszorúikat a hősök és áldozatok tiszteletére. Az emléknapon Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondott beszédet. Kiemelte, hogy emlékezni, fejet hajtani jöttek az őseik előtt, akik „254 éve a mai nap hajnalán haltak hősi halált Madéfalván. Azon a hajnalon odaveszett magyarságunk egy darabja. Az értelmetlen halált halt mártírok- köztük nők és gyermekek- emléke azonban tovább él bennünk, utódaikban.” Majd a székelységről szólva így fogalmazott: „...a történelem viharai bárhogy tépázhatnak bennünket, bármilyen elnyomó hatalom próbál eltiporni, mi szilárdan helytállunk, s képesek vagyunk megőrizni, amit felmenőink örökül hagytak ránk. Ha lehet így fogalmazni, ez a konokság, szívósság, a szabadság és önrendelkezés iránti olthatatlan vágy a székelység titka. Ez kovácsolt minket egységbe évszázadokkal ezelőtt, és ennek köszönhetően tudtunk oly sok megpróbáltatás után fennmaradni a mai napig is.” A székelység számára az állandó katonai szolgálat ellátása hosszú ideig kiváltságos helyzetet biztosított. 1763-ban a bécsi kormány előbb önkéntes, majd kényszerű adózás alá vetette őket, és a határőri intézmény bevezetését tervezte. Az ínség, nyomor és elkeseredettség nyomán lázadás tört ki, amely végül 1764. január elején az osztrák katonai igazgatás elleni tüntetéssel zárult. A január hetedikére virradó éjjelen több száz embert mészároltak le a császári csapatok. Orbán Balázs szerint három, más egyéb források szerint két ágyúval tüzeltek a fegyvertelen alvók táborára. A falut minden oldalról felgyújtották. Ezért és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, onnan Bukovinába, ahol öt falut alapítva telepedtek le. Ezek a települések: Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten. A Völgység! járásból közel kétezer embert vittek el Az elhurcoltakra emlékeztek KISMÁNYOK Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak szombaton a település művelődési házában a „malenkij robot”-ra a Szovjetunióba elhurcolt honfitársaink tiszteletére. A „kis munka” aztán sokak számára hosszú éveket jelentett, illetve voltak, akik meghaltak távol a hazától. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította november 25-ét az ő emléknapjukká. Megemlékező beszédében Zsalakóné Studer Krisztina, a Bonyhádi Járási Hivatal vezetője elmondta, hogy 1944 őszétől csaknem 800 ezer embert Koszorúzás az emlékműnél Fotó: Makovics Kornél hurcoltak el. Tolna megyéből 4445 embert vittek munkaszolgálatra. Az akkori adatok alapján a Völgységi járásban 1971 fő után kutattak a hatóságok. A havi hadirokkantjáradék 1994 óta rendszeres pénzellátást biztosít a túlélőknek és leszármazottaiknak, alanyi közgyógyellátással együtt. A Bonyhádi Járási Hivatalban ez idáig 17 hadirokkant, 16 hadiözvegy, 195 volt hadiárva és 93 hadigyámolt kérelmét fogadták el, mondta a szónok. Az ünnepségen alkalomhoz illő műsort adott a Bonyhádi Német Kórus. 1.1. Saját ünnepek Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu _______________________MEGYEI KÖRKÉP 3 Minden településnek megvan a maga hangulata, légköre, amely történelmi múltjában gyökerezik. Az épített környezeten is látszik, hogy döntően sváb, vagy magyar lakta településről van-e szó. Az ősök által megélt történelmi emlékeknek megfelelően rendezik a település ünnepeit, megemlékezéseit a hősi múltra, vagy éppen vereségekre. A dicsőséges pillanatok éppúgy, mint a tragikus események abban erősítik meg az utódokat, hogy van mire büszkének lenni, van mire emlékezni, mert a múlt fájdalmai, tragédiái ellenére: „Él nemzet e hazán.” Az egyházi ünnepekhez kötődik a búcsú, aminek szintén megvan a maga története. A falunapok is helyi eseményekhez kötődnek, sok helyütt egybemosódnak a hajdani búcsúval, megtartva annak hagyományait, kiegészítve a falunap szokásos programjával. Ezek műsora az ott élő nemzetiségek és népcsoportok kultúráját mutatja be. Példát adva az emberek és kultúrák békés együttélésére. A fellépők helybéliek, többnyire asszonykórusok, zenekarok, s ha más nincs, hát szerepelnek az óvodások. Hazatérnek az elszármazottak, a másutt tanuló fiatalok, és jól érzik magukat együtt. Ha máshol nem, hát a hagyományos, jó kis falusi bálban. Érdekes módon bármennyire szegények is a kis önkormányzatok, ezekre az ünnepekre, ha kell a szó szoros értelmében összeadják a pénzt és a szervezés, lebonyolítás tennivalóit. Az évfordulók és a helyi rendezvények saját múltunk mai lenyomatai Elhajtotta a járó motorral álló autót DOMBÓVÁR Elkötötte az akkor még ismeretlen tettes 2017. december 30-án hajnalban egy dombóvári büfé elől az áruszállító autót, amely járó motorral parkolt, miközben az árut pakolták. A rendőrök azonosították, majd előállították a bűncselekmény gyanúsítottját, egy 29 éves német állampolgárságú férfit, aki elmondta, hogy az autót otthagyta egy másik dombóvári utcában. Tettének okairól nem mondott semmit. Az egyenruhások a mondott helyen meg is találták a járművet. A Dombóvári Rendőrkapitányság a férfi ellen jármű önkényes elvétele bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást. A rendőrség felhívja a figyelmet, hogy a járműveket még arra az időre sem érdemes nyitva, illetve járó motorral hagyni, amíg beszaladnak a házba, vagy a ki- és bepakolást végzik. Ha másképp nem megoldható, célszerű erre az időre megkérni valakit, hogy maradjon a gépkocsi mellett. Bűncselekmény esetén hívják a 112-es számot, és ne változtassák meg a helyszínt. 1.1. HIRDETÉS ^^hüvelyesekkel MEGJELENT A FANNY KONYHA
