Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-06 / 5. szám
2018. JANUAR 6., SZOMBAT 12 KULTÚRA Életrajzi musical a legendás cirkuszalapítóról, P. T. Barnumról Aki megélte az amerikai álmot Magyarországon nem túl ismert P. T. Barnum neve, Amerikában viszont igazi legenda: a mélyszegénységből származó cirkuszalapító, showman élete maga a megtestesült amerikai álom. A semmiből indult és eredeti ötleteivel, rajongói szerint látnoki hozzáértéssel hatalmas gazdagságra és elismertségre tett szert. A legnagyobb showman egyszerre életrajzi film és musical: a főszereplő (és eddig főként akciófilmekből ismert) Hugh Jackman élete egyik legjobb alakítását nyújtja a filmben. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu FILM „Mindenki különleges, és senki nem hasonlít a másikra. Ez a műsorunk lényege” - hangzik el a fűmben a főszereplő P. T. Barnum (Hugh Jackman), a Barnum and Bailey Circus alapítójának és emellett a 19.század egyik legkülönlegesebb figurájának szájából. P. T. Barnum (1810-1891) az amerikai kultúra és show-biznisz történet egyik legeredetibb alakja volt, produkciói legendásak, marketingtrükkjei, reklámstratégiai éppolyan újszerűek és eredeteik voltak a maguk korában, mint az általa tető alá hozott cirkuszi és egyéb produkciók is. Egyesek őt tartják a mai értelemben vett show-biznisz feltalálójának is, ami persze nem feltétlenül dicséret: már a maga korában is sokan szélhámosnak, kóklernek és pénzA legnagyobb showman EREDETI CÍM: The greatest showman Színes, szinkronizált amerikai életrajzi dráma/musical RENDEZTE: Michael Gracey ÍRTA' Jenny Bicks, Bill Condon FŐSZEREPLŐK: Hugh Jackman, Zac Efron, Michelle Williams, Rebecca Ferguson ZENE: John Debney, Justin Paul, Joseph Trapanese FÉNYKÉPEZTE: Seamus McGarvey GYÁRTÓ: TSG Entertainment/ Seed Productions JÁTÉKIDŐ: 105 perc KORHATÁR: 12 FORGALMAZÓ: Forum Hungary Hugh Jackman musicalszínészként kezdte a pályafutását, valósággal lubickol Barnum szerepében éhes szemfényvesztőnek tartották, és hatalmas népszerűsége mellett rengeteg támadás is érte produkcióit és üzleti húzásait is. A film a klasszikus életrajzi történet és a musical keveréke: gyermekkorától követhetjük nyomon Barnum sorsát, ám közben a szereplők a legváratlanabb pillanatokban dalra fakadnak és táncra perdülnek. Az eljén kicsit furák az állandó táncos-énekes betétek a történetben, de hamar rá lehet hangolódni, és onnan abszolút magával ragadóvá válik a fűm. A nagy szegénységben felnövekvő Barnum már gyermekkora óta fogékony volt az előadóművészetekre. Munkanélküliként jutott eszébe az akkor forradalminak számító, ám erkölcsüeg azóta is vitatható ötlet, hogy olyan cirkuszi show-t hoz létre, amelyben a társadalom kitaszítottjai, a külsejük vagy valamüyen más tulajdonságuk miatt megbélyegzett emberek alkotják a fő produkciót. így az első és élete végig legnagyobb attrakciójában szerepelt szakáüas nő, két és fél méteres óriás, félméteres törpe meg egyéb Fotó: Forumhungary.hu „freakek”, akiket Barnum különféle produkciókra tanított be. A cirkusz olyan sikeres lett, hogy az angol királynő elé is eljutott, társadalmi rangot és rengeteg pénzt hozott Barnumnak. Rajongói szerint sokat tett a megbélyegzett emberek társadalmi elfogadásáért, míg kritikusai szerint csak kihasználta őket, hogy pénzt csináljon belőlük. A fűm nem foglal áüást, nem is ez a feladata: csak elmesél egy élettörténetet, izgalmasan, látványosan, sok érzékenységgel és remek dalbetétekkel. Az A legnagyobb showman nem egy színpadi musical filmváltozata, hanem teljesen eredeti darab, kizárólag filmvásznon létező produkció. A szuperhősfümekből és drámai alakításairól ismert Hugh Jackman musicalszínészként kezdte a pályáját, a filmben visszatér a kezdetekhez. Valósággal lubickol a szerepben, látszik az alakításán, hogy a film minden pülanatát élvezi, és ez nekünk, nézőknek sem utolsó élmény. Az A legnagyobb showman érdekes, újszerű musicalfüm lett, szórakoztató és tanulságos történettel. Edesbús francia vígjáték a szerelemről Magyar sorskérdések a 2. világháború előtt FILM A Jöjj el, napfény! főhőse Isabeűe (Juliette Binoche, képünkön), egy Párizsban élő, igen csinos, vonzó nő, aki festőművészként dolgozik. A fűm az ő szerelmi életéről, iűetve válása utáni boldogságkereséséről szól, arról, ahogy új életet próbál kezdeni sikertelen házassága után. Többekkel randizik és próbálkozik, hol egy bankár, hol egy zavaros lelkű színész, hol egy csábító sármőr kerül az útjába. A főhős csak boldog akar lenni, és hiába az élettapasztalat, sokszor beigazolódik, hogy az elszalasztott lehetőségek, a rossz döntések nemcsak a fiaiöjj el, napfény! EREDETI CÍM: Un beau sóiéit intérieur Színes, szinkronizált, francia romantikus vígjáték RENDEZTE: Claire Denis ÍRTA: Christine Angot, Claire Denis FŐSZEREPLŐK: Juliette Binoche, Xavier Beauvois, Philippe Katerine, Nicolas Duvauchelle, Gérard Depardieu ZENE: Stuart Staples FÉNYKÉPEZTE: Agnes Godard JÁTÉKIDŐ: 94 perc KORHATÁR: 16 talokra jeüemzőek - bármely életszakaszban csapdába eshetünk, pláne ha párkapcsolatokról és szerelemről van szó. A film igazi jutalomjáték a már idősödő, de töretlen szépségű Binoche-nak, és a franciák egy másik népszerű sztárja, Gerard Depardieu is feltűnik egy kicsiny, ám annál fontosabb szerepben. Az alkotás a felnőtt nézőknek szól, nemcsak azért, mert vannak benne meztelen jelenetek, hanem tartalma miatt is: az tudja értékelni igazán a történetet, aki már próbált sikertelen párkapcsolat után új életet kezdeni. KV Polgári történetírás KÖNYV Az Attraktor Kiadó hiánypótló sorozatot indított pár éve, a magyar polgári történetírás klasszikusainak írásait jelenteti meg benne újra. A „polgári” kifejezés a második világháború utáni kommunista rendszerben szitokszónak számított, és minden „polgárinak” nevezett szerzőt száműztek a könyvesboltok polcairól, legyenek azok szakmaüag bármily értékesek. Ferdinandy Mihály is ilyen, indexre tett írónak, történésznek számított. A szerző 1912-ben született Budapesten, a Budapesti Egyetemen szerzett bölcsészdoktorátust, és itt kezdett egyetemi karrierbe, 1936-ban tanársegéd lett. 1941-től múzeumi tisztviselőként dolgozott, majd 1943-tól a Lisszaboni Egyetem magyar lektora volt. 1947-től Argentínában élt, a Mendozai Egyetemen dolgozott. 1950-től a Puerto Ricó-i Egyetem összehasonlító irodalomtudomány tanszékének tanára. 1993-ban, Oxfordban hunyt el. Jelen kötetben három írását adta közre újra a kiadó, amelyek utoljára a 30-as, 40-es években jelentek meg folyóiratokban, és amelyek előtanulmányoknak tekinthetők a szerző Mi magyarok című későbbi, nagyobb munkájához. A Közép-európai alakzatok című írás 1938-ban jelent meg először (és a mostani újrakiadásig utoljára), máig érvényes problémafelvetéssel tárgyalja a magyarság helyzetét, I identitását I a régióban. Jj A Nemzeti ségi kérdés és magyar birodalom 194 3-ban K jelent meg, a szerző igen sok versidézettel (többek közt Ady Endre és József Attila magyarságverseivel) illusztrálja gondolati ívét a címben felvetett problémáról. A kötet legélvezetesebb írása ez, elsősorban az olykor szinte költői stílusú fogalmazásmód miatt. A harmadik szöveg címe: A magyar kultúra az Ostdrang sodrában. Az 1937-es megjenésű cikk elsősorban a német kulturális befolyás és gyarmatosítás kérdésével foglalkozik, igen tisztán és radikálisan megfogalmazott álláspontot képvisel. A könyv igazi különlegesség, ajánljuk minden, a történelem iránt fogékony olvasónknak. KV FERDINANDY MIHÁLY: Nemzetiségi kérdés és magyar birodalom KIADÓ: Attraktor OLDALSZÁM: 120 MEGJELENÉS: 2010 ÁR: 1900 forint
