Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-30 / 25. szám

2018. JANUAR 30., KEDD BELFÖLD-GAZDASÁG y Egyre több a gépi munkaerő Magyarországon is Robotok az iparban Hozzávetőleg 5400 robo­tot használtak ipari célra 2016-ban Magyarországon, ami 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A robotok fele kézi munkát kiváltó kezelőrobot volt. Az összlétszámot tekintve a 32. helyen állunk a globá­lis rangsorban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MODERNIZÁLÁS 2016-ban 39 százalékkal nőtt az ipari robo­tok eladása Magyarországon, ami 717 új gép üzembe he­lyezését jelenti - írja a Világ­­gazdaság. Ebben az évben ösz­­szesen 5400 robotot használ­tak, ami 13 százalékos bővü­lés az egy évvel korábbi mé­réshez képest. A Nemzetkö­zi Robotikai Szövetség (IRF) adatai szerint az eszközök fe­le kézi munkát kiváltó úgyne­vezett kezelőrobot volt, 17 szá­zalékuk tartozott a hegesztő kategóriába, 16 százalék volt az össze- és szétszerelő gépek aránya. A robotok összlétszá­­mát tekintve Magyarország a 32. helyen állt a globális rang­sorban. A tízezer dolgozóra jutó robotok számát tekintve az európai átlag 99, a régió­ban kiemelkedő Szlovákia és Csehország, ahol 135, illetve 101 gépet számoltak össze tíz­ezer dolgozónként. Magyaror­szágon ez a szám 57, amival a középmezőnyben helyezke­dünk el. Lengyelországban vi­szont hazánknál is kevesebb, mindössze 32 robotot számol­tak erre a bázisra. Hazánk legnagyobb ke­reskedelmi partnere Német­ország, amely a harmadik legrobotizáltabb ország a vi­lágon. A tízezer dolgozóra ju­tó automatizált gépek száma 309, a robotok létszámát te­kintve az ötödik helyen sze­repelnek. A roboteladások terén Ma­gyarország a 33. helyet foglal­ta el 2016-ban világviszony­latban. Tízből hat robotot el­sősorban kohászati, csomago­lási vagy eszközkezelési célra használnak. A második leg­nagyobb kategóriát a hegesz­tő robotok alkotják, minden ti­zedik gép tartozik ide; a többit főként szortírozásé összesze­relési célra használják. A 2011 és 2016 közötti idő­szakban azonban évente átla­gosan hat százalékkal vissza esett a robotok beüzemelése. Ez valószínűleg annak tudha­tó be, hogy az új gépek beszer-Főleg a női dolgozókat fenyegeti A davosi Világgazdasági Fóru­mon bemutatott új tanulmány szerint elsősorban a női mun­kahelyek szűnnek majd meg, amikor a közeli jövőben a ro­botok és a mesterséges in­telligencia átveszi az embe­ri munkaerő szerepét. Számí­tások szerint az Egyesült Ál­lamokban 2026-ra 1,4 millió munkahely fog megszűnni a robottechnológia és automati­zálás következtében. A legin­kább veszélyeztetett munkakö­rök közé tartozik a klasszikus titkársági és az adminisztrá­ciós női munka. Mindeközben akár a munkahelyeiket elveszí­tő emberek 95 százaléka is új munkahelyhez juthat majd, sőt még magasabb fizetésért is ta­lál új munkahelyet. zése jobbára üzemek építésé­hez és nagyobb beruházások­hoz köthető. Feltűnő ugrást 2011-ben és 2012-ben értünk el, ami a kecskeméti Merce­­des-gyár beindításának is kö­szönhető. A Nemzetközi Robotikai Szövetség szerint a magyar robotizációs folyamat 2020- ig még jobban fel fog gyorsul­ni. Az autóipari, a motorgyár­tási fejlesztések, valamint a kapacitásbővítő beruházások is növelni fogják a robotok el­adását. Az IFR kiemelte, a magyar kormány elkötelezett az ipar megszilárdításában, ennek példájaként említik az Iri­­nyi-tervet. A programnak kö­szönhetően ugyanis az ipar aránya 24-ről 30 százalékra nőhet a teljes bruttó hazai ter­mékben (GDP). A HELYZET A gyanú árnyéka Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu Egy napig tartotta magát Gyurcsány Ferenc ahhoz a vélemé­nyéhez, amely szerint „a kis pártokkal kapcsolatban nehe­zen tudja elképzelni, hogy megalapozott vád lenne bármi­lyen fideszes kapcsolat". A Demokratikus Koalíció elnöke Soros György tőzsdespekuláns szavaira reagált pénteken, aki verbálisán tokkal-vonóval elpálcázta az egész magyar ellenzéket, külön oda­suhintva a szocialistáknak. Mint mondta, Orbán Viktor megvásá­rolta az MSZP vezetőit, de a kormányfőnek a feltörekvő kis pártok­ban is megvannak a kémei, így pedig borzasztóan nehéz össze­fogni ellene. Szombaton Gyurcsány pál­cázta tovább az ellenzék meg­tépázott sorait, most már ő is kollaborációval vádolva az LMP-ét, amely párt alkotmánybíró-vá­lasztás ügyben támogatta a Fideszt. A Jobbiknak azt rótta fel: míg nem jelent meg Sinrúcska Lajos, rendszeresen együtt szavazott a Fidesszel. Az MSZP-nek pedig Molnár Csaba alelnök vitte be a mélyütést azzal, hogy a szocialisták ellenőrzése alatt álló Népsza­vára hívta fel a figyelmet, amelyben kormányzati hirdetések je­lennek meg. Tehát szerinte a jelek egyértelműek. Ha már a gyanú árnyékánál tartunk... Talán nincs olyan politi­kával foglalkozó szakember, aki nagy részben az MSZP bukását és a Fidesz kétharmados győzelmét ne Gyurcsány személyének, tetteinek tudná be. Lehet, hogy a DK-elnök is a Fidesznek játszik? De péntek óta Soros Györgyre is figyelni kell. Hiszen tudjuk, az a gyanús, ami nem gyanús. Az átlagkereset hét százalékkal nőhet PROGNÓZIS Idén is 3,8 száza­lékos gazdasági növekedés­re, gyorsuló inflációra szá­mít a GKI Gazdaságkutató Zrt. A növekedés mértéke - mint ír­ta - meghaladja az EU 2,5 szá­zalék alatti átlagát. A GKI hang­súlyozza, az építőiparban meg­ismételhetetlen a tavalyi, majd­nem 30 százalékos bővülés, de az ágazat nő majd. Az idei bő­vülését 10 százalékra, az ipa­ri termelés növekedését 5 szá­zalékra, míg a tavalyi értéket 5,5 százalékra becsülik. A be­ruházások, növekedési üteme a tavalyi 20 százalékról az idén 9 százalékra csökkenhet. Az infláció megközelítheti a három százalékot, miközben az EU-ban nem várható gyorsulás - írták. Hozzátette a GKI, a látvá­nyosan gyors bérkiáramlás ha­tása alig jelent meg az árakban. Becslése szerint a munkanél­küliség az idén is a tavalyi utol­só negyedévihez hasonló, 3,8 százalékos lehet. A GKI mérése szerint a cégek - különösen az ipari vállalatok - a növekedés fő akadályának a munkaerő és fő­leg a szakképzett dolgozók hiá­nyát tekintik. A bruttó átlagke­resetek az előrejelzés .szerint idén legalább hét százalékkal emelkednek. MW Holnap lejárnak a sztrádamatricák BUDAPEST Szerda éjfélig érvé­nyesek a tavaly vásárolt éves megyei és országos autópá­lya-matricák. Az új matricát legegyszerűbben az interne­ten keresztül - számítógép, tablet vagy mobiltelefon segít­ségével - lehet beszerezni az https://e-autopalyamatrica. hu/ oldalon. Vásárláskor min­den esetben ellenőrizni kell a rendszámot és a díjkategóriát, mivel a hibás adatokkal meg­váltott matrica esetén pótdíj­fizetésre köteleznek bennün­ket. A most megvásárolt éves matricák 2019. január 31-éig éryényesek. A díjak 2018-ban nem vál­toznak, azonban új fizetős szakaszok kerültek be a rend­szerbe: Győr-Moson-Sopron megyében az M85-ös Csornát elkerülő második szakasza, valamint Hajdú-Bihar megyé­ben az M35-ÖS Debrecen-Be­­rettyóújfalu szakasza. Az úthasználati jogosultsá­got mindig a díjköteles útsza­kaszra való felhajtás előtt kell megváltani. Korábban, ha va­laki jogosulatlanul lépett fize­tős útszakaszra, nem volt le­hetősége elkerülni a pótdíjat. Az új szabályozás szerint, ha az úthasználó 60 percen be­lül észreveszi, hogy e-matrica nélkül használja az adott utat, még megvásárolhatja az arra szóló jogosultságot, így elke­rülheti a pótdíjfizetést. Valamennyi e-matrica-típus jobban teljesített tavaly. Egy­millió matricával és négymil­­liárd forinttal több sztráda­használati jogosultságot vásá­roltak az autósok, mint egy év­vel korábban - írta meg a Ma­gyar Idők. A 2015-ben beveze­tett megyei matricából mint­egy 1,73 millió darab fogyott, 208 ezerrel több, mint 2016- ban. Nincs változás a megyék sorrendjében: továbbra is a Pest megyei matrica a legke­lendőbb, csaknem egymilli­ós darabszámmal, ezt követi a Fejér (185 ezer) és a Győr-Mo­­son-Sópron (124 ezer) megyei változat. A külföldiek is jelentős, kö­rülbelül 44 százalékos arányt képviseltek a matricaértékesí­tési adatokban. MW Alkalmazkodni kell a mai gyerekek megváltozott igényeihez Szélesebb jogkör a tanároknak Fel kell tudni ismertetni, hogy a tanulás jó dolog Fotó: MTI KÖZOKTATÁS Újra fellángolt a vita arról, túlterheltek-e a di­ákok, miért van nulladik, he­tedik, illetve nyolcadik óra, és egyáltalán kihez kell for­dulni ezekkel a kérdésekkel. A Magyar Idők megkeres­te a szaktárcát, és megtud­ta: a Köznevelési Kerékasz­tal javaslatára a kerettanter­­■I vi rendelet módosítása már a 2016/2017-es tanévtől lehető­vé tette a pedagógusok szak­mai önállóságának növelését, illetve a tanulói terhelés csök­kentését. Az oktatási kormányzat tájé­koztatása szerint a pedagógu­sok szélesebb jogkört kaptak ahhoz, hogy helyi szinten al­kalmazkodhassanak a tanuló­­csoportjaik és az egyes tanuló­ik képességeihez, tanulási tem­pójához, így biztosíthatják a tananyag elsajátításának ered­ményességét. Hangsúlyozták, Mit tömnek a diákok fejébe? Nemcsak tudást kell tömni a gyerekek fejébe, hanem azt kell felismertetni velük, hogy a tanulás jó dolog - mondta az oktatásért felelős állam­titkár a minap Zalaegersze­gen. Palkovics László egye­bek mellett arról is beszélt, hogy a mai gyerekek „nem rosszabbak, mint mi vol­tunk', de el kell fogadnunk, hogy mások, és ehhez kell igazodnunk. a pedagógusok a kerettantervi témaegységekhez rendelt köte­lező óraszámoktól eltérhetnek, és az egységekben szereplő té­mák egy részét - maximum 20- 30 százalékát - differenciálhat­ják vagy elhagyhatják. A le nem fedett órakeretről - arról, hogy ezt az adott tanu­lócsoport szükségletei szerint hogyan használják fel - a szak­tanár dönt. A nulladik órával kapcsolatban a szaktárca úgy tájékoztatott: az iskolákban a reggel nyolc óra előtt kezdődő tanítási órát - az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat véle­ményének kikérésével - legfel­jebb 45 perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát helyi dön­tés, legyen-e nulladik óra, ami nem kötelező, azonban a jog­szabály lehetőséget ad rá. A hetedik és nyolcadik óra kérdése ügyében a kormány­­rendelet azzal korlátozza a tanu­lók óraszámát, hogy felső határt ír elő. A szaktárca szerint egy ta­nítási napon nem lehet több hat tanítási óránál az elsőtől a har­madik évfolyamig. Negyediktől nyolcadikig ez hét tanórára nö­vekedhet. A nyolcadik óra mint felső határ csak a kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig je­lenhet meg, ám az adott iskola döntheti el, él-e a lehetőséggel. A két tanítási nyelvű iskolai képzésben, továbbá ha az in­tézményben nemzetiségi ok­tatás-nevelés folyik, a már em­lített tanítási órák száma egy­­gyel megnövelhető. MW Tudjuk, az a gyanús, ami nem gyanús

Next

/
Thumbnails
Contents