Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-29 / 24. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 29., HÉTFŐ Erőművek hűtésére használják a Duna vizét PAKS A Duna vízenergiájának felhasználásával a számítások szerint ezer megawatt áramot lehetne előállítani, de ismert okok miatt erre nem kerül sor. A folyó vizét inkább erőművek hűtésére használják. Két friss­vízhűtésű erőmű van, egy Pak­son és egy Gönyűn - mondta Racskó Imre, aki a Paksi Ener­getikai Kerekasztal legutób­bi találkozójának előadójaként a Duna és az energetika kap­csolatáról beszélt. A nyugalma­zott gépészmérnök, aki a Pak­si Atomerőmű hűtővíz rendsze­rének üzemeltetésért felelt ko­rábban, azt mondta, a Pakson felgyülemlett tapasztalatokat felhasználták Gönyűn, így an­nak nagyon jó vízkivétele van. Racskó Imre arról is beszélt, hogy az atomerőmű évi 2,5-3 milliárd köbméter vizet hasz­nál. Összehasonlításképpen: a Balaton víztérfogata 1,9 milli­árd köbméter. A szakember sze­rint annak ellenére, hogy két új blokk építését tervezik, a vízho­zam miatt nincs ok aggodalom-A vízhozam miatt nincs ok aggoda­lomra ra. A meglévő négy blokk üze­meléséhez 100, a két új blokk­hoz 130 liter vízre van szükség másodpercenként, ez a közepes vízhozamnak hozzávetőleg 10 százaléka. Racskó Imre hozzá­tette, a szivattyúk elhelyezésé­nél pedig építeni tudnak az el­múlt negyven év paksi tapasz­talatai mellett több kutatóinté­zet e témájú vizsgálatára is. Arról is beszélt, hogy az atomerőmű, mint nagy vízfel­használó, felelős magatartást tanúsít környezete iránt, segíti például Fadd-Dombori holtág­­vízpótlását. Hetzmann Albert, a kerék­asztal koordinátora arról tájé­koztatta a tagságot, hogy legkö­zelebb a gázipart, majd az ener­getika és a magyar külügyi kapcsolatok viszonyát kíván­ják áttekinteni. Lapunknak ar­ról is szót ejtett, hogy miután az energetika és ökológia területét érintő globális kérdések foglal­­koztatatják a társaságot, min­den e területet érintő izgalmas és jövőformáló kérdés terítékre kerül előadásaikon. Vida T. Nemcsak a megyéből érkeznek vendégek a népszerű Tamási Thermal Spa-ba Fotó: Makovics Kornél Stresszoldásra is jó megoldás lehet egy termálfürdőzés Tolna megyében az egyik legmagasabb a termálvizes fürdőhelyeket több-keve­sebb rendszerességgel láto­gatók aránya. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A magyarok har­mada évente legalább egy­szer termálfürdőzik, és a fi­atalok közül sokan gondol­ják úgy, hogy a gyógyító ha­tású víz a mindennapi stresz­­szel kapcsolatos problémákra is megoldást jelent - derül ki a hévízi NaturMed Hotel Car­­bona megbízásából készített országos reprezentatív kuta­tásból. Az eredmények alap­ján a hazai gyógyvizeket a belföldi utazók számára is ér­demes tovább népszerűsíteni, hiszen ismerik, de sokan még nem próbálták ki jótékony ha­tásukat. Magyarország világvi­szonylatban gazdag termálvi­zekben, fürdővárosaink a kül­földi turisták népszerű cél­pontjai. A magyarok közül is sokan használják gyógyvize­inket: a felnőttek körében vég­zett országos felmérés alapján a válaszadók 34 százaléka leg­alább évente megy termálfür­dőbe. A megkérdezettek 39 százaléka két-három évente, vagy ennél ritkábban látogat gyógyfürdőt, és mindössze negyedük (27 szá­zalék) jelezte, hogy soha nem járt még termálfürdőben. A turisztikai je­lentőségű fürdők a Magyar Turiszti­kai Ügynökség be­számolója és a KSH adatai szerint is népszerűek, hiszen ezek ösz­­szesen 28,8 milliós vendégfor­galmat, és 64,2 milliárd forint bevételt generáltak 2016-ban, ezzel közvetlenül hozzájárul­va a nemzetgazdaság bevéte­leihez. Bár hagyományosan az idő­sebbekhez szokás kapcsolni, a kutatás alapján a termálfür­dőzés a fiatalok és középkorú­ak körében is népszerű. A 18- 24 éveseknek és a 35-44 éve­seknek is több mint harmada jár legalább évente termálfür­dőbe (37 és 36 százalék). Mel­lettük két korcsoport emelke­dik még ki: a 45-54 évesek 37 százaléka, az 55-64 évesek­nek pedig 39 százaléka jár leg­alább évente für­dőzni. Országos bon­tásban három me­gye vezeti a rend­szeresen termál­­fürdőzők rang­sorát: Jász-Nagy­­kun-Szolnok, Tolna és Komá­­rom-Esztergom megyékben a legmagasabb a termálvi­zes fürdőhelyeket több-keve­sebb rendszerességgel látoga­tók aránya. Érdekesség, hogy Hajdú-Bihar lakosainak több mint kétharmada még soha nem járt termálfürdőben, an­nak ellenére, hogy az egyik legnépszerűbb hazai fürdővá­ros (Hajdúszoboszló) itt talál­ható. A kérdésre, hogy mely pana­szokra van jótékony hatással a termálvíz, az első helyen a vá­laszadók 40 százaléka a reu­mát említette, másodikként pedig a gyulladásos ízületi és gerincbetegségeket.' Har­madik helyen az ízületi mű­tétek utókezelése, valamint a törések, baleseti sérülések és mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció végeztek. Dr. Kurth Géza, a NaturMed Hotel Carbona főorvosa sze­rint az eredmények alapján látható, hogy a többség isme­ri a termálvíz legkülönbözőbb területeken kifejtett jótékony hatásait. Örömteli ugyanak­kor, hogy a reuma és ízületi panaszok mellett sokan - kü­lönösen a fiatalabb korosztály­ból - említik a gyógyfürdőzés stresszoldó hatását is, ame­lyet a hévízi vendégekkel kap­csolatos tapasztalatok is alátá­masztanak. A termálfür­dőzés a fiata­lok és a kö­zépkorúak kö­rében is nép­szerű Már elindult a gemenci erdei vasút PÖRBÖLY A téli-tavaszi menet­rend szerint újra elindult az el­múlt hétvégén a közlekedés a gemenci erdei vasúton Pörböly és Malomtelelő állomás között - olvasható az erdőgazdaság közleményében. A Gemenc Zrt. tájékoztatása szerint feb­ruár 25-ig csak szombaton és vasárnap közlekedik a szerel­vény, amely 11 órakor indul a Pörbölyi Ökoturisztikai Köz­ponttól és 12 óra 25 perckor vissza Malomtelelőről. A vonat február 26-tól már­cius 30-ig kedd és szerda kivé­telével már naponta jár majd. Március 3-tól 25-ig hétvégén és ünnepnapokon 13 óra 35 perckor is, indítanak járatot, ha van utas. A gyalogos turis­ták mellett minden szerelvény alkalmas kerékpárok szállítá­sára és csatlakoztatható kere­kesszékek felemelésére alkal­mas, lifttel felszerelt, akadály­mentesített vagon is - írták. Az erdei vasút járata már­cius végéig Pörbölytől öt ál­lomást érint. A kirándulók az ökoturisztikai központ kiál­lításai mellett felkereshetik a közeli vadmegfigyelőt, Ma­lomtelelőn a Molnárka tanös­vényt is. T. N. Ma kezdődik a Harmadik Kor Egyeteme SZEKSZÁRD Ma délután 3-kor megkezdődik a Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme 2017- 2018-as tanévének tavaszi szemesztere a PTE szekszárdi karán. Az időskorúak körében óriási sikert aratott programso­rozat 2016 márciusa óta műkö­dik. Az új szemeszter nyitófog­lalkozásának előadója közkívá­natra a sokak által ismert bony­hádi Gruber László tanár lesz, aki ez alkalommal Izlandról, a „tűz és jég” szigetéről beszél. Az előadások ingyene­sek, de regisztrációköte­­lesek. Regisztráció és to­vábbi információ a képzé­si koordinátoroktól kérhető a bogdan.andrea@kpvk.pte.hu címen, vagy a 74/528-300 tele­fonszámon. Az idei első, hétfőn tartandó előadásra azonban még a helyszínen is lesz lehe­tőség regisztrálni. TN Tolna megyéből buszokkal, személygépkocsikkal közösen utaztak a kiállításra a gazdák AgromashExpo: találkozási pont, üzleti fórum TOLNA MEGYE-BUDAPEST Hatal­mas érdeklődés mellett tartot­ták meg az elmúlt héten az Ag­romashExpo kiállítást a fővá­rosban, mely találkozási pont­ként és üzleti fórumként szol­gál az ágazat szereplői számá­ra. Idén is, mint minden év­ben, a megye különböző te­lepüléseiről csoportosan ki­­sebb-nagyobb buszokkal, jár­művekkel érkeztek a mező­­gazdaságban érintett gazdál­kodók. Több, mint kétszázöt­ven kiállító kínálta terméke­it. Kétségkívül a legnagyobb érdeklődést a különböző me­zőgazdasági gépeket forgal­mazó cégek tapasztalhatták, melynek egyszerű oka van: alig egy hónapja kaptak érte­sítést a kertészeti gépekre pá­lyázó gazdák arról, hogy si­keres lett-e a pályázatuk. Aki nyert géptámogatást, az mind­járt ki is használta a lehetősé­get arra, hogy a kiállító forgal­mazókkal egyezkedjen. Csapó Vince bátaszéki gaz­dálkodó például azért utazott a kiállításra, mert egy közepes méretű traktort szeretne vásá­rolni, ő is nyert a kertészeti pályázaton. A pár évvel ezelőtt újratelepített szőlőültetvényén szeretné az új erőgépet hasz­nálni. A szőlősorok szűkebbek lettek, így a régi MTZ csak na-CVS« Ki is lehetett próbálni az erőgépeket Fotó: Szászi Mauthner Luca gyón nehezen fér el bennük. A kinézett gépet, úgy tűnik, sikerül is megvásárolnia. Pap Géza nagyszokolyi ter­melő gazdatársaival érke­zett a kiállításra, mint mond­ta, elsősorban a technikai új­donságokat nézték, szántóföl­di munkákhoz, talajművelés­hez. Sok újdonsággal találkoz­tak, a traktorok és a kiegészí­tő eszközök is állandó fejlesz­tésen mennek keresztül, egy­re könnyebb velük a precíziós gazdálkodás, vagyis környe­­zettudatosabban és haszno­sabban lehet velük termelni. Pap Géza egyébként az 50 éves MTZ-jéhez keresett egy speci­ális alkatrészt. Jó hír, hogy az új MTZ-k alkatrészei módosí­tás nélkül alkalmazhatók az ötvenéves traktorokban is. Hild Balázs, a bátai szék­helyű Bát-Gabona Kft. veze­tője elmondta, szervezetten, egy nagy busszal érkeztek a kiállításra közel ötvenen, fő­leg azokkal a gazdálkodók­kal, akikkel a cégük kapcso­latban van. Elsősorban a szán­tóföldi kultúrákban érintett gépeket nézték meg. A tavalyi évhez képest nagy újdonságot nem találtak, de mindenkép­pen hasznos volt így együtt elutazni erre a szakmai prog­ramra. M. I.

Next

/
Thumbnails
Contents