Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-02 / 1. szám

2018. JANUÁR 2., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Statisztika: Tolna megyében a 15-20 hektáros átlagterület a jellemző Kevesebb az egyéni gazda, több a gazdasági társaság Nemrégiben jelent meg a statisztikai hivatal friss ki­adványa, mely a hazai mező­­gazdaság regionális különb­ségeit hasonlítja össze. Az adatokból kitűnik, hogy az egyéni gazdaságok száma csökkent és nőtt a gazda­sági szervezetek száma me­gyénkben is. Az állattartók száma nőtt, és emelkedett a gazdálkodók mezőgazda­­sági végzettség szerinti ösz­­szetétele is. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Hazánkban mint­egy 9,4 ezer gazdasági szerve­zet folytatott mezőgazdasági tevékenységet tavaly. A szer­vezetek száma minden me­gyében emelkedett 2010 és 2016 között, de számottevő nö­vekedés Baranya, Borsod-Aba­­új-Zemplén és Somogy megyé­ben (mindháromban 44%-os), illetve kisebb mértékben Tol­na megyében jelentkezett. A 2016 júniusában felmért, országosan mintegy 6 mil­lió hektáros termőterület­nek több mint háromnegye­de mezőgazdasági terület. Az egy gazdaságra jutó me­zőgazdasági terület esetében kiugróan alacsony (5,6 hek­tár) átlagterület jellemző Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­re, míg Jász-Nagykun-Szol­­nok megyében átlagosan 25 hektáros birtokokon gazdál­kodnak. Tolna megyében a 15-20 hektáros átlagterület a jellemző. A szántóterület mezőgazda­­sági területen belüli aránya az ország északnyugati részé­ben (90-92%), valamint Bara­nya, Tolna és Békés megyé­ben (91%) a legmagasabb. Sző­lészettel többségében egyé­ni gazdálkodók foglalkoznak, ők művelik a terület több mint háromnegyedét, átlagosan 0,8 hektár körüli kis gazdaságok­ban. A szervezetek szerepe a nagyobb Tolna megyében is, 25 hektár körüli ültetvények­A mezőgazdasági idénymunkások száma is jelentősen megnőtt az utóbbi években Fotó: Mártonfai Dénes Még mindig az idősebbek dolgoznak jellemzően a mezőgazdaságban re összpontosul. A gyümöl­csösök elhelyezkedése kon­centrált, a teljes terület 34%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében van. A bo­dza termőterüle­te a telepítés tá­mogatásának és a jövedelmezőség­nek köszönhető­en több mint har­madával nőtt 3 év alatt, Bács-Kis­­kun megye mellett Győr-Moson-Sopron és Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben telepítették jelentősebb területen. A gazdasági szervezetek 97 ezer állandó, valamint 57 ezer időszaki alkalmazottat fog­lalkoztattak a múlt évben. Ez az állandó alkalmazottak kö­rében 21%-os emelkedést je­lent 2010 óta, míg az idősza­ki alkalmazottak száma meg­duplázódott ebben az idő­szakban. Az egyé­ni gazdaságokban közel 18 ezer állan­dó és 71 ezer fő idő­szaki alkalmazot­tat foglalkoztattak. Az állandó alkal­mazottak száma a 2010. évi érték közel kétszerese, míg az időszakiaké 15 ezerrel nőtt. Az adatok szerint mint­egy 711 ezer családtag végzett nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet: Észak-Alföl­­dön dolgoztak a legtöbben, Kö­­zép-Magyarországon és Tolna megyében is a legkevesebben családi munkaerőként. 2016-ban a gazdálkodóknak 31%-a volt 65 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 5,3%. Míg Közép-Magyarországon, így Tolna megyében is legin­kább a 35 év alattiak száma csökkent, addig Zala és Vas megyékben a 45-54 éves kor­osztályé. Az elmúlt 6 évben a gazdálkodók mezőgazdasági végzettsége kissé kedvezőbb lett. A felsőfokú végzettség­gel rendelkezők aránya 2,6- ról 3,4%-ra emelkedett. A kö­zépfokú végzettségűek ará­nya 6,1-ről 10%-ra nőtt, ugyan­akkor a gazdálkodók három­negyede továbbra is csak gya­korlati tapasztalatára támasz­kodik. A felsőfokú mezőgazdasá­gi végzettséggel rendelkező gazdálkodók aránya Dél-Du­­nántúlon, így Tolna megyé­ben is a legkedvezőbb (3,8%), Észak-Alföldön a legkedvezőt­lenebb (3,1%). A 35 év alat­ti gazdálkodók 6,4%-a rendel­kezik felsőfokú végzettséggel, szemben a legidősebb korosz­tálynál megfigyelhető 3,2%­­kal, azonban még a 35 év alat­tiak esetében is elmondható, hogy 69%-uk nem rendelke­zik semmilyen mezőgazdasági képzettséggel. Az idősza­ki alkalma­zottak száma megduplázó­dott 2010 óta PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI Szekszárd: Ferdinánd (amerikai animációs családi film), 14.30. Ju­­manji - Vár a dzsungel 3D (ame­rikai vígjáték), 17 óra. Egy szent szarvas meggyilkolása (görög thril­ler), 19.30. SZERDA MOZI Szekszárd: Ferdinánd (amerikai animációs családi film), 14.30. Ju­­manji - Vár a dzsungel 3D (ame­rikai vígjáték), 17 óra. Egy szent szarvas meggyilkolása (görög thril­ler), 19.30. TRAFFIPAX 4:00-6:00 Tamási, Szabadság u. 95. 7:00-9:00 6-os főút 82. km 8:00-11:00 Szakátv. Fő u. 26. 8:45-1145 9:00-12:00 _________Bátaszék. Budai u. 86. Dunaföldvár, Paksi u. 90. 1000-11:30 ._______ 631-saát2.kro 10:00-13:00 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 1230-1430 Szedres, Rákóczin 77. 1250-15:20 56-os főút 30. km 1330-1530 Naardorof!, Kossuth u. 108. 14:00-17:00 6-os főút 93. km 1430-17:00 6-os főút 132. km 14.00-1600 Simontomya, Ady E. u. 30. 1500-16:00 63-as főút 3. km 16:15-17:15 55-ös főút 120. km 1630-1730 6-os főút 136. km 17:00-2000 6-os főút 100. km 17:00-18:00 65-ös főút 49. km 1900-2200 6-os főút 132. km 20.00-2200 65-ös főút 59. km 2100-2300 Szekszárd, Tartsay u. 2. 23:15-23:15 55-ös főút 120. km A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár lem, Paks 154 cm, Dombori 204 cm, Árvízkapu 570 cm, Baja 304 cm. A Sió Palánknál 196 cm. HAJDAN 60 ÉVE az új esztendő első nap­ján „összesen hat teherautó fu­tott be Tamásiból, Szakályból, Kölesdről és Tabról Trappis­ta és Pannónia sajttal a Szek­szárdi Központi Sajtérlelő­üzembe. A sajtot, ahogyan be­érkezett, érkezési sorrendben felsorolták a pince állványai­ra, kezelésbe vették, hogy né­hány hét múlva - amikorra a sajt beérik - elszállíthassák a hazai és a külföldi fogyasztók részére.” 60 ÉVE „Múlt év tavaszán je­lentek meg az építők - a Tol­na megyei Tanács Építőipari Vállalat dolgozói - Nagymá­­nyokon, hogy hozzákezdjenek az új bányász lakótelep építé­séhez. Ma már az épületek - hetvennégy iker lakóház - át­adására készülnek. (...) Hama­rosan elkészül a hetvenötödik épület, amelyből nem lakás lesz, hanem az ifjúság háza.” 50 ÉVE január 2-án „Szekszár­­don a megyeszékhelyen a ki­rakatok álltak az érdeklődés középpontjában. Csoportok­ba verődve nézegették az em­berek az árváltozásokat jel­ző cédulákat. Megjegyzése­ket is fűztek hozzá, s latolgat­ták, vajon a családi háztartá­sokra hol, milyen hatást gya­korol 1968-ban a mostani ár­rendezés. Más vonatkozásban a város a megszokott hétköz­napi téli arcát mutatta.” 50 ÉVE az új esztendő első nap­jaiban „a tolnai Béke Halásza­ti Tsz-ben befagytak a vizek, s kedden és szerdán a lehőci te­­leltetőből a tolnai halárusítást bárkába vitték, illetve szállít­ják a halat: zömében pontyot, kisebb részben pedig csukát. A teleltetőben mintegy 200 mázsa hala van a htsz-nek, s ebből bármikor gondoskodhat a lakosság ellátásáról.” 50 ÉVE „az új esztendő első szekszárdi polgára 1968 ja­nuár elsején, reggel háromkor látta meg a napvilágot, a szek­szárdi kórház szülészeti osztá­lyán, dr. Fang Márton „segéd­letével”, aki viszont az év első orvosi ügyeletét tartotta. Szek­szárd város férfiúval gyarapo­dott: Tam Pistikével, aki pa­pája nevét örökölte és 3400 gramm súlyú.” 35 ÉVE a Tolna Megyei Tejipari Vállalat tamási sajtüzemében elsején este 10 órakor kezdő­dött az új esztendő első munka­napja. „Ezen a napon trappista, edami és kísérleti jelleggel ga­­uda sajt készült ott. Az utóbbi­ról el kell mondani, hogy félke­mény, mosott jellegű sajt, s fe­le akkora tömbökben készül, mint az edami. Gyártása jelen­leg előgyártás, nagyobb meny­­nyiségben majd a szekszárdi új üzemben készítik.” 35 ÉVE „Paks új busz-pályaud­varán január 5-én elfoglalták helyüket az irányító dolgozók, megkezdődött a munka. Hajna­li 4 órakor indították az első já­ratot Szekszárdra, menetrend szerint. Ugyanebben az időben indult Szekszárdról az első tá­volsági járat Paks felé, Tolnán, Faddon, Dunaszentgyörgyön keresztül, Paks után pedig Bu­dapestre.” 25 ÉVE a január 2-án megjelent lapszám első oldalas írásában a szerző megjegyezte: „Szek­­szárdon a szilveszter éjféli ut­cai barátkozásokat, az isme­retlen koccintókat a zúzmarás idő mellett más is zavarhatta, senki nem tudhatta ugyanis, hogy a köztereken kinek a fü­le mellett durran egy petárda, komoly halláskárosodást okoz­va ezzel a gyanútlan ünneplő­nek.” 25 ÉVE a megyeszékhelyen hó­val köszöntött be az új eszten­dő. „A havazás főként Szek­­szárdon és a megyeszék­helytől délre fekvő területe­ken volt számottevő, a megye más térségeiben inkább hó­­szállingózás volt a jellemző.” Szeri Árpád A szánkó a legjobb közlekedési eszköz 1993 első napján, Szekszárdon

Next

/
Thumbnails
Contents