Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-25 / 21. szám

2018. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Pályázati forrásból 360 millió forinthoz jutottak Fejlesztés előtt áll a dombóvári kórház Potápi Árpád János államtitkár és dr. Kerekes László főigazgató sajtótájékoztatón számolt be a várható fejlesztésekről Fotó: Makovics K, A Dombóvári Szent Lukács Kórház küszöbön álló fej­lesztéseiről tartott szerdán sajtótájékoztatót dr. Kere­kes László főigazgató és Potápi Árpád János nemzet­politikáért felelős államtit­kár, a térség országgyűlé­si képviselője. Az elnyert tá­mogatás összértéke 360 millió forint. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DOMBÓVÁR Az Emberi Erőfor­rás Fejlesztési Operatív Prog­ramban három nagy pályáza­tot nyert el a Dombóvári Szent Lukács Kórház. Dr. Kerekes László főigazgató elmondta, az első a betegbiztonság nö­velését célzó komplex inf­rastrukturális fejlesztés az egészségügyi rendszerben. A közel 188 millió forint ér­tékű pályázat egyrészt a mű­tőklíma felújítását, másrészt higiéniai eszközök beszerzé­sét foglalja magában. Például plazmás légfertőtlenítőt, ma­gasabb szintű kézfertőtlení­tőket és flexibilis endoszkó­pos mosóeszközöket szerez­nek be, tovább szolgálva ezzel a fertőzések megelőzését. A pályázat betegazonosító rendszer beszerzését is lehető­vé teszi. A vonalkódos karsza­lagok nemcsak az azonosítást segítik, hanem arra is módot teremtenek majd, hogy WiFi hálózat révén, leolvasás után akár a betegágy mellől lehes­sen a betegadatokat elérni. A második nyertes pályázat kép­zési programok megvalósítá­sát segíti. Tizenkilenc szakdol­gozó vesz részt oktatáson, pél­dául sürgősségi, onkológia és pszichiátriai szakápolót, egész­ségfejlesztő segítőt, műtősse­gédet, sterilezőt és egészség­­ügyi gyakorlatvezetőt képez­nek. Az ehhez elnyert összeg több mint 121 millió forint. Az orvostechnikai infra­struktúrát tudják fejleszteni a harmadik pályázat révén. Öt­venmillió forinthoz jut a kór­ház, amelyet két ultrahang készülék vásárlására fordíta­nak. Az egyiket a szülészeten használják majd, hiszen évek óta bababarát címet visel az intézmény, és ehhez hűen ki­emelten kezelik az osztályt. A másik ultrahang készüléket az intenzív osztályon ápolt betegek ellátásában alkal­mazzák majd. A közbeszerzé­si eljárások már folyamatban vannak, és az év során, vár­hatóan a harmadik negyedév­ben mindhárom fejlesztés be­fejeződik. A rendelőintézet felújításá­ban is bízik a kórház vezeté­se. Ennek érdekében 300 mil­lió forintra nyújtottak be pá­lyázatot, amelynek elbírálásá­ra várnak. A dombóvári kór­ház épületét 1969-ben adták át, azóta nem esett át nagy fel­újításon - tette hozzá dr. Kere­kes László. Több járás tartozik a kórházhoz Potápi Árpád János nemzet­politikáért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képvi­selője gratulált az eddig elvég­zett munkához, és az elmúlt években elért eredményekhez. Mint mondta, nagyon fontos a Dombóvári Szent Lukács Kór­ház folyamatos fejlesztése, hi­szen mintegy 80 ezer ember egészségügyi ellátását szolgál­ja. A Dombóvári mellett a Ta­mási járás, illetve Észak-Bara­nyából a Sásdi és a Komlói já­rás egy része tartozik az ellátá­si területéhez. Dr. Kerekes Lászlóhoz hason­lóan az államtitkár is bízik ben­ne, hogy a most megvalósu­ló fejlesztések mellett a rende­lőintézet felújítására is elnye­ri majd a szükséges támoga­tást a kórház, és a járóbeteg szakellátó szolgáltatások fej­lesztése sem várat már magá­ra sokáig. MEGYEI KORKÉP Időjárás-jelentés Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu Február, itt a nyár - szokta volt mondogatni kedvenc nagyanyám. A többféleképpen is használatos népi szó­lás nyilván azt jelenti, hogy ha véget ér a hosszú nyakú január, akkor már kifelé megyünk a télből. És tényleg, már most olyan az időjárás, mintha kopogtatna a tavasz. Ugyanakkor, ha jól belegondolunk, az idén lényegében el­maradt (eddig) a tél. Nem volt se számottevő hideg, se pedig valamire való mennyiségű hó. Emlékszem, gyerekkoromban a házunk udvarán majdnem olyan magasan állt a hó, mint amekkorák az egy évvel fiata­labb öcsémmel voltunk. És ez nem hároméves korunkban tör­tént. Volt, hogy a nagyapám ásott ki bennünket, hogy el tudjunk menni iskolába. Azt mondják, a finnek nem taka­rítják a havat, mondván, hogy előbb-utóbb úgyis elolvad. Igaz, a szokásos mennyiséget nem is lenne hova tenni. Ha nincs más megoldás, akkor sítalpakon közlekednek. Mifelénk az utóbbi években összemosódnak az évszakok. Nincs se igazi igazi tél, de a nyár is csak pár hétig tart. Elő­fordult már az is, hogy májusban volt két hét kánikula, az­tán már meg is jött a hosszú koraőszi időjárás sok esővel és mérsékelt meleggel. Csak nehogy megint az legyen a vége, hogy március 15-én köszönt be a hóvihar megbénítva a fél, vagy az egész országot. Mindenesetre bárhogyan is lesz, ha még hosszú tél követ­kezik, vagy a koratavasz közeledik, mindenképpen kedvenc nagyanyámnak lesz igaza, ugyanis azt is szokta mondogat­ni, hogy a kutya nem eszi meg a telet. Nehogy március­ban jöjjön egy hó­vihar, megbénítva a fél országot Nyilvános adóslista: ők halmozták fel a legtöbb tartozást TOLNA MEGYE - MAGYARORSZÁG Ismét közzétették az állami adóhatóságnál nyilvántar­tott, 180 napon keresztül fo­lyamatosan fennálló 10 millió forintot meghaladó adótarto­zással rendelkező magánsze­mélyek és vállalkozók listá­ját. A múlt év végén 2969 ma­gánszemély és egyéni vállal­kozó, és 1791 társaság, szer­vezet tartozott a NAV-nak egyenként több mint 100 mil­lió forinttal. Az adóhatóság negyedéven­te teszi közzé a tartósan nagy adóssággal rendelkezők listá­it, amelyek csak az adózó ne­vét és címét, illetve székhe­lyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adó­számot ismertetik. Az 54 ol­dalas listát bárki megnézheti, mi is átböngésztük, és Tolna megyéből több mint harminc adóst találtunk, a legtöbbet Szekszárdról, Tolnáról, Dom­bóvárról, Paksról, de akadt fe­ketelistás adózó Simontornyá­­ról, Iregszemcséről, Őcsény­­ből és Tamásiból is. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók a 10 mil­liós küszöbértékkel számolva mintegy 29,7 milliárd forint­tal, a szervezetek a 100 milli­ós küszöbbel számolva pedig 179,1 milliárd forinttal tartoz­tak 2017 végén, együttes mi­nimális tartozásuk 208,8 mil­liárd forintra rúgott. A való­ságos tartozás azonban en­nél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós követelése van az adó­hatóságnak. M. I. Hagyományok és újdonságok a húszéves tapasztalattal rendelkező kismester műhelyében Ahol gyertya ég, nincs veszekedés a családban SZEKSZÁRD Gyertyaszentelő­kor, február 2-án sok telepü­lésen volt kirakodóvásár, év­századokon keresztül. A ha­gyomány lassacskán kopik, de két helyre - Sióagárdra és Kakasdra - még most is jár a megye egyetlen gyertya­készítő kismestere, a szek­szárdi Petrits Péter. Ilyenkor nagyüzem van a kisüzemben. A régi eszközök használatá­val, órákon át csorgatja a pa­raffint a kanócukkal felcsíp­­tetett leendő gyertyaszálak­ra, hizlalva azokat. S majd a hívek által megvásárolt gyer­tyákat, a szertartáson szen­teli meg a pap. A másik nagy gyertyadömping ősszel, halot­tak napja előtt van. Ma már a paraffin szinte teljesen kiszorította az eredeti alapanyagot, a méhviaszt. De Petrits Péter készít még ha-Legbüszkébbek a nagy, húsvéti temp­lomi gyertyáikra gyományos, sárga viaszgyer­tyákat is. Van például egy ter­metes, saját tervezésű szüret­gyertyája, melynek mesterda­rabjára a szőlészet-borászat eszközeit is ráfaragta: put­tonyt, demizsont, hordót. Az utóbbi időben egyre népsze­rűbbek az egyedi gyertyák, a fotókkal, lógókkal díszítettek, vagy ballagáskor, a végzősök névsorát tartalmazók. Mindemellett valami egé­szen újszerű dolog is készül a gyertyaöntő műhely egyik sarkában. Petrits Péter felesé­ge, Rótt Ágota hűtőmágnesek­kel foglalkozik. Főként egye­diekkel, saját tervezésűekkel, szekszárdi, szüreti, mézeska­­lácsos motívumúakkal. Persze a legbüszkébbek a nagy, általában hetven cen­tis, húsvéti templomi gyertyá­ikra. Ilyeneket nemcsak a kö­zeli egyházközségek rendel-Szüreti és templomi gyertya Petrits Péter A szerző fotói nek tőlük. Ég Petrits-gyertya Mohácstól Egerig számos más megyebeli templomban. Húsz­éves gyakorlattal, magas szin­ten műveli mesterségét Petrits Péter. S nem elhanyagolan­dó körülmény, hogy felmenői, már öt generáció óta, 1825-től foglalkoznak gyertyaöntéssel. A meghittség jelképe a gyer­tya. Az ezzel kapcsolatos pub­likációkra is figyelnek a készí­tői. Egy helyen az olvasható, hogy gyertyaláng mellett az ember két fokkal melegebbnek érzi a hőmérsékletet. S állító­lag az is bizonyított, hogy ahol gyertya ég, ott nincs veszeke­dés a családban. Wessely G.

Next

/
Thumbnails
Contents