Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-23 / 19. szám

2018. JANUÁR 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Tisztán tehetségből fogant művészeti elismerések Megtörtént az utolsó előtti plakettátadó A díjazottak: Biszák László, Kozák Éva, Csele Lajos, Beregnyei Miklós, Kindl Gábor Fotó: Makovics Kornél Újabb öt alkotó vehette át hétfőn „A Tolna megyei mű­vészetért” plakettet Tolnán, a MAG-Házban. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TOLNA A három tolnai kötődé­sű civil szervezet - a Bárka Művészeti Szalon, a Kézjegy Tolnai Toliforgatók Klubja és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportja - által 2000-ben alapított dí­jat eddig immár 95-en kapták meg. Összesen pedig száz pla­kettet adnak át, így tehát jö­vőre lesz az utolsó ilyen ün­nepség. A díjátadón az előző évi dí­jazottak valamelyike ad mű­sort, idén a szekszárdi Gagli­­arda Kamarakórus, dr. Szabó Szabolcs vezényletével foglal­ta keretbe az eseményt. Szin­tén hagyomány az aktuális Kézjegy antológiából történő felolvasás, idén Dombi László volt az előadó. A három ado­mányozó szervezet vezetője, Lönhárd Ferenc, Wessely Gá­bor és dr. Saramó Márta idén az alábbi öt alkotónak adta át az ezüstplakettet. Biszák László festő alkotói és művészetszervezői mun­kásságáért érdemelte ki az el­ismerést. Évtizedek óta fest, művé­szeti vezetője a Bárka Szalon­nak. Legismertebb munkái a nagyvárosi hangulatot, az el­idegenedést, az elhagyatott­­ságot fejezik ki. Eső- és félho­mály-specialista. Képeit mint­egy száz egyéni és ennél is több csoportos kiállításon lát­hatta már a közönség. Kozák Éva fazekas alkotá­saiért, hagyományőrző kéz­műves tevékenységéért vehet­te át a díjat. 1980 óta Gerjen­­ben él. Munkái közül a legis­mertebbek a délnyugat-du­nántúli sütőedények, a refor­mátus úrasztali edények és a török hódoltságkori edények. 1994-ben elnyerte a Népmű­vészet Mestere címet. Ma már a kézművesek alkotásainak zsűrizésében is részt vesz. A Szekszárdi Gitárkvartett (vezetője Csele Lajos) hazai és határainkon túli magyarlak­ta területeken való fellépése­iért kapta a kitüntetést. Rene­szánsz, klasszikus, könnyű-, komoly-, illetve népzenei fel­dolgozásokat és saját szerze­ményeket játszanak. Szek­­szárdon minden évben meg­tartják a Borok és Húrok fesz­tivált és a Béla téri akusztik koncertet. Eddig három leme­zük jelent meg. Beregnyei Miklós üzemtör­ténészt a Paksi Hírnök, a Pak­si Tükör és a Jámbor Pál Tár­saság alapításáért ismerték el. A paksi atomerőmű törté­netét kezdetektől fogva doku­mentálja. Nagy szerepe volt az Atomenergetikai Múzeum létrehozásában. Munkásságá­ért megkapta a paksi Pro Űr­be emlékérmet is. Alapító fő­­szerkesztője két paksi lap­nak, alapító elnöke a Jámbor Pál Társaságnak. Kindl Gábor forgatókönyv­író, producer televíziós mun­kásságáért, az Obsitos című film forgatókönyvéért kapta meg a díjat. Diszkós, filmes, tévés. Főszerkesztője volt a szekszárdi, a bonyhádi tévé­nek, a Pop TV alapítója. Jelen­leg a Pixel TV vezetője. Több dokumentumfilm forgató­könyvírója, rendezője. Az el­ső szekszárdi nagyjátékfilm, az Obsitos forgatókönyvírója és producere. Genetika-etika Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu Hat ország ezer tudósa tíz évig dolgozott az emberi test genetikai feltérképezésén. Milliárdokba került a ku­tatás, melynek eredménye, illetve annak alkalmazá­sa megosztja a tudósokat is, hát még a hétköznapi embereket. A viták középpontjában olyan etikai kérdések állnak, hogy szabad-e beleavatkozni az emberiség szaporodási menetébe. Egyes tudósok szerint ugyanis az ideális az lenne, ha lom­bikban fogant csecsemők jönnének a világra. Csak a legjobb genetikai adottságú magzatkezdeményeket tartanák meg, a többit elpusztítanák. A szülők kívánsága szerint előre meg­határozható lenne a baba neme, hajszíne, sőt tehetsége is. Az eszményi utód kiválasztásá­nál azonban van egy bökke­nő, az eljárás költséges, ezért csak a gazdagok engedhet­nék meg maguknak. Vagyis a gazdagok génjeikben egész­séges és hosszú életű gyer­mekeket nevelhetnének, míg a szegények betegeskedők, korán halók maradnának. Amerikában már a géntérkép megalkotásának hírére több biztosítótársaság jelezte, elképzelhető, hogy kéri majd klien­sei genetikai leírását, vagyis a várható betegségeinek listá­ját. Akinél sok a negatívum, annak borsos biztosítási díjat állapítanának meg, akinek egészséges éveket jósol a térkép, az jobban járna. Mert az üzlet az üzlet. És abba nem fér bele sem érzelem, sem romantika. Olyan térkép meg még nincs, mely az adott ember érzelmi értékeit, emberségét, másokért való felelősségének súlyát mérné fel. Szabad-e beavat­kozni az emberi­ség szaporodási menetébe? Elektromos hiba miatt állt le a blokk PAKS Egy műszaki hiba miatt az automatikus védelmi rend­szer leállította a Paksi Atom­erőmű egyik blokkját. Az erő­mű honlapján megjelent köz-, lemény szerint január 22-én 8 óra 44 perckor a 3. blokknál egy villamos berendezés meg­hibásodása miatt automatikus védelmi működés lépett életbe, amelynek következményeként a reaktorblokk leállt. Kovács Antal, az MVM Pak­si Atomerőmű Zrt. kommuni­kációs igazgatója az MTI meg­keresésére közölte, hogy nem a Paksi Atomerőmű berendezé­seiben történt a meghibásodás, hanem egy, a létesítmény terü­letén kívül elhelyezkedő 400 kilovoltos elektromos elosztó alállomáson. - Ez az állomás biztosítja a blokk kapcsolódá­sát az országos elektromos há­lózathoz - tette hozzá. A meg­hibásodás okainak kivizsgálá­sa megkezdődött. Az újraindí­tás az atomerőműben szokásos szigorú szabályoknak megfe­lelően, a blokk korábban meg­kezdett karbantartásának be­fejezése után, várhatóan a jövő hét első felében történik meg - mondta Kovács Antal. MTI Bartók és Kodály szellemi örökségét mutatták be SZEKSZÁRD A „Csak tiszta for­rásból” című ünnepi gálamű­sor címe Bartók Béla Cantata profana című művének befeje­ző gondolata. Bartók Béla tisz­ta forrásnak az ősi, érintetlen népzenét tartotta. Bartók és Kodály Zoltán neve ma egyet jelent a Kárpát-medencei nép­zene felfedezésével. A hétfő esti koncerten ze­nekari és énekkari kompo­zícióik, népdalfeldolgozása­ik hangzottak el, az eredeti népzenei forrásokkal együtt. A népdalok és néptáncok au­tentikus tolmácsolásban, nép­zenészek, néptáncosok, va­lamint a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató ver­seny győzteseinek közremű­ködésével jelentek, illetve szó­laltak meg a látványos ünnepi előadáson. Az est célja volt, hogy a ma­gyar zenei élet két géniuszá­nak szellemi örökségét a ma­ga teljességében mutassa be a közönségnek. Köszöntőt mon­dott Horváth István ország­­gyűlési képviselő, a megyei jo­gú városok fejlesztésének ko­Horváth István államtitkár köszöntötte a gálaest résztvevőit Fotó: Makovics Kornél ordinációjáért felelős államtit­kár. Egy Babits-idézettel kezd­te a beszédét: „Mindenik em­bernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dal­ban. És akinek szép a lelké­ben az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.” Az állam­titkár hangsúlyozta, népmű­vészetünk nemzeti hagyomá­nyait kötelesek vagyunk meg­őrizni. A magyar kultúra a mi hatalmas erőforrásunk, és ezt ne hagyjuk senkinek elvitatni, felelősen őrizzük meg az utó­dainknak. A gálaműsoron közremű­ködött: a Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara és Ének­kara (karigazgató: Pad Zol­tán), Csizmadia Anna, Kubi­­nyi Júlia, Zsikó Zoltán - ének, a „Fölszállott a páva” népze­nei tehetségkutató résztve­vői, valamint Zemlényi Esz­ter, Palerdi András - ének, Szalonna és Bandája (együt­tesvezető: Pál István Szalon­na), a Czifra Táncegyüttes (együttesvezető: Sánta Ger­gő). A műsor házigazdája Se­bő Ferenc, Kossuth-díjas nép­­zenekutató volt. . Mauthner I. Erőforrásunk, a magyar kultúra ,KfkBrt^S' 1590 Ft Megtakarítási iránytű Hasznos olvasmány a megtakarítási, befektetési piacról, az öngondoskodás formáiról, lehetőségeiről. Keresse a nagyobb újságárusoknál vagy rendelje meg a lapcentrum.hu oldalon! ■m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents