Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-22 / 18. szám

BELFÖLD-GAZDASÁG *7 2018. JANUÁR 22., HÉTFŐ Összefogás a határon túli borvidékek képviselőivel Új borszerződés Németh Zsolt: Szívügyünk a Kárpát medencei borkultúra fejlesztése Fotó: Kocsis Zoltán A HELYZET Szívünkből szól Pilhál György jegyzet@mediaworks.hu A magyar kultúra napja a mai. Százkilencvenöt éve ekkor, 1823. január 22-én vetette papírra Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc a Hymnus legutolsó sorait: „Megbünhödte már e’ nép / A’ múltat ’s jövendőt!” Öt esztendőt kellett várnia az alkotás­nak, hogy megjelenhessen. Zenéjére még többet, már a költő sem élhette meg: hat év­„Megbünhödtemáre’nép vel halála után> A múltat s jövendőt! el Erkel Fere;c a meghirdetett pályá­zatot. Kevesen tudják, hogy Erkel eredetileg verbunkos zenét szánt a műnek, csak évtizedekkel később írta át egyenletesebb ritmusú­vá a muzsikát. A tempó a múlt század húszas éveiben kezdett el lassulni - ahogyan azt a magyar történelem sarkában járó szomo­rúság megkövetelte. Rögös pályát futott be a Himnusz. Megzenésített formája a forra­dalom évében, 1848-ban, augusztus 20-án, Szent Istvánkor hang­zott fel a budavári Mátyás-templomban - a szabadságharc leverése után a nemzet fohászának is bujdosnia kellett. Létét csak 1903-ban ismerte el az akkori parlament, de mert Ferenc József nem szen­tesítette, törvényes himnusszá nem lehetett. Félt tőle az uralkodó. Oka lehetett rá. A Rákosi-korszakban is csak a zenéje szólhatott, énekelni nem lehetett. A kommunista vezért riasztotta a vers; „szo­cialista himnuszt” akart íratni Illyéssel és Kodállyal, ám ők nem áll­tak kötélnek. Kölcsey szívszorító soraival sosem tudott megbékülni a diktatúra. (A mostani alaptörvénybe bekerült első Himnusz-sor egyeseket ma is zavar.) Nekünk szívünkből szól. Jutott Altus-pénz a DK-nak is Háromoldalú együttműkö­dést kötött a magyar borkul­túráért a magyar kormány és Budafok-Tétény önkor­mányzata a hazai- és a kül­honi magyar borászokkal. Az aláírók közt volt Gál Péter, a Földművelésügyi Miniszté­rium eredetvédelemért fele­lős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának el­nöke, Szabolcs Attila ország­­gyűlési képviselő és Karsay Ferenc polgármester is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu EGYÜTTMŰKÖDÉS Magyar Le­vente, a Külgazdasági és Kül­ügyminisztérium parlamen­ti ügyekért felelős államtit­kára köszöntőjében kiemelte: a határon inneni és túli borá­szok közötti együttműködés első eredményei már mutat­koznak, de jól működő háló­zatok szükségesek a magyar borkultúra határokon átívelő, Kárpát-medencei fejlődésé­hez. Kiemelte: az elmúlt más­fél-két évben már támoga­tást is nyújtottak az elképze­lésekhez. Százával kaptak ha­táron túli borászok több mil­lió forintot fejlesztésekre. Ha a kormány folytathatja munká-KSH A keresetek 59 hónapja, gyakorlatilag öt éve folyama­tosan nőnek, a tavalyi emel­kedésnek köszönhetően egy­havi fizetéssel több maradt az embereknél - így kommentál­ta Varga Mihály nemzetgazda­sági miniszter az Ml aktuális csatornán a Központi Statiszti­kai Hivatal legfrissebb adatait. Az adatok szerint a teljes mun­kaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete novem­berben 323 000 forint volt, az ját a választások után, a száz­milliós forintos keretösszeg­ből a milliárdosba léphetnek át e téren - ígérte meg az ál­lamtitkár. Gál Péter, az agrártárca ere­detvédelemért felelős helyet­tes államtitkára elmondta: a Idén 3,1 millió hektoliter bor került a pincékbe, szemben a korábban várt 2,8-2,9 millió hektoliterrel. A többlet várha­tóan nagyobb kivitelt is jelent majd, a borexport az idén meg­átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800, a kedvezményt is figyelembe vé­ve pedig 222 700 forint. A kiugró 2017-es kereseti adatok mögött a minimálbér és a garantált bérminimum 15, il­letve 25 százalékos emelése, a versenyszférában a foglalkoz­tatottak létszámának 85 ezres bővülése és a kormányzati élet­pályaprogramok állnak. Idén a keresetek várhatóan tovább nő­nek Varga Mihály szerint. Kárpát-medencei borszerző­dés fontos nyilatkozat arról, hogy a magyar állam gondol a határon túli magyar borá­szokra is, fontosnak tartja fej­lődésük támogatását. Németh Zsolt szerint a szerződés lehe­tővé teszi, hogy a magyar bo­haladhatja a 700 ezer hektoli­tert, Európában másutt ugyan­is kevesebb szőlőt szüreteltek a tavalyinál - jelentette be Gál Péter helyettes államtitkár a főváros Bornegyedében. Németh Dávid, a K&H veze­tő elemzője szerint á tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható 2018-ban is. Emelkedett a mi­nimálbér és a garantált bérmi­nimum, a munkaerőhiány szin­tén felfelé húzza a fizetéseket. A nettó fizetés tíz százalék fe­letti növekedésére lehet számí­tani, a reálbérek nyolcszázalé­kos emelkedést érhetnek el. Horváth András, a Takarék- Bank elemzője várakozásai sze­rint a tavalyinál kissé visszafo­rászat fejlődését szívükön vise­lők közösen munkálkodjanak a Kárpát-medencében. Szeret­nék, ha Budafok-Tétény újra a főváros Bornegyedévé válhat­na, a borászati együttműkö­dés motorjává, a szakmai szer­vezetek bázisává. Azzal, hogy a kerületi önkormányzatnak sikerült megvásárolnia a Tör­ley egykori pezsgőtöltő pince­csarnokát, lehetőség nyílt arra, hogy egy egyedülálló méretű, négyezer négyzetméteres im­pozáns, boltíves borpincében létrejöhessen egy Kárpát-me­dencei borászati központ - zár­ta köszöntőjét Németh Zsolt. gottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is, a Takarékbank kilencszázalé­kos átlagos bérnövekedést vár. A KSH közlése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagke­reset 13 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónap­jában a bruttó és a nettó kere­setek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyít­va. MW BUDAPEST Három alkalommal, összesen 85 millió forint köl­csönt nyújtott Gyurcsány Fe­­rencék családi vállalkozása, az Altus a Demokratikus Koa­líciónak - derül ki abból a le­vélből, amelyben Dobrev Klá­ra magyarázta a jegybanknak az előzetesben lévő Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-nek adott hiteleket. A Nem­zeti Bank ugyanis piacfelügye­leti eljárást indított a társaság ellen. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, ha a piacfelügyeleti el­járás tiltott pénzintézeti tevé­kenységet, valóban jogsértést állapít meg, akkor neki köteles­sége büntetőfeljelentést tennie az ügyben. A szorult helyzet­ben lévő barátok, kollégák, is­merősök önzetlen jótevőjeként mutatta be az Altust Dobrev Klára a jegybanknak írt levelé­ben - írja a Magyar Idők. A tár­saság vezetője azután ragadott tollat, hogy tudomására jutott a piacfelügyeleti eljárás az Altus által a Czeglédy vezette Hu­man Operator Zrt.-nek nyújtott összesen több mint 200 mil­liós kölcsönök miatt. Egyszer 80, majd 90, végül 35 millió fo­rintot adtak Czeglédynek, aki az első két kölcsönt teljesen, a harmadikat csak részben fizet­te vissza. A DK-nak nyújtott kölcsön­ről azt mondta: „Én ennek a kormánynak az ellenfele va­gyok, és kötelességem, hogy törvényes keretek között se­gítsem azt a pártot, amelyik a legádázabb ellenfele a mi­niszterelnök rendszerének.” A pártnak augusztus végig kell visszafizetnie a kölcsönt. MW Varga Mihály: Egyhavi keresettel több maradt az embereknél Idén is tovább nőnek a bérek Hárommillió hektó hazai nedű Hazaviszi nyereségét az Apple Többen keresik már az új holmikat, kisebb az igény a használt ruhákra Megtorpant a turkálóboltok forgalma BÉKEKÖTÉS Hazaviszi és le­adózza az eddig külföldön par­koltatott 252,3 milliárd dollá­ros nyereségét az Apple - kö­zölte a cég. A technológiai óri­ás ezzel 38 milliárd dollárt fi­zet be az amerikai államkasz­­szába. A cég ezenfelül bejelen­tette azt is, hogy harmincmil­­liárd dollárt fektet be az ame­rikai gazdaságba az idén, a következő öt évben pedig több mint 350 milliárd dollárt ru­ház be odahaza, és húszezer új munkahelyet teremt. Úgy tűnik tehát, hogy Do­nald Trump amerikai elnök elérte, amit akart: megválasz­tásakor éppen azt szorgalmaz­ta, hogy az amerikai cégek vi­gyék haza bevételeiket és a gyártást. Az Apple bejelenté­se után rekordot döntött a vál­lalat részvényeinek árfolyama a tőzsdén. MW BUDAPEST Közel egy évtizedes siker után visszaesett a hasz­náltruha-piac forgalma, a bol­tok száma is csökkent tavaly­derül ki a Blokkk.com oldal elemzéséből. Az utóbbi tíz év alatt a használtruha-piac for­galma 10-12 milliárd forintról 35-36 milliárdra nőtt. A növe­kedés folyamatos volt, 2016- ban azonban megállt a fejlő­dés. 2017-ben is csak araszolt a piac, nem mozdult előre a korábbiakhoz képest. Tavaly egyre kevesebben láttak fan­táziát a használtruha-biznisz­ben, a boltszám is csökkent. Míg 2000-ben ötezer ilyen üz­let volt, 2012-ben érte el a csú­csot 7416 bolttal, ezt követően visszaesett a hálózati növeke­dés. A legutóbbi boltszámlálás­kor, 2017-ben 6100 használt ru­hás butik állt a lábán, tehát kö­zel ötödé kénytelen volt bezár­ni. A legtöbb turkálót Budapes­ten találni, több mint 1200 kö­zül lehet választani. Pest me­gyében is sok ilyen üzlet van, majd Szabolcs következik, Haj­dú, Csongrád és Békés megyé­ben is átlag feletti a számuk. A legkevesebb használt­­ruha-bolt Nógrádban van. A szakportál szerint a piaci megtorpanás összefügghet az­zal, hogy az elmúlt egy-két év­ben nőttek a bérek és megug­rott az új ruhát kínáló boltok forgalma. Míg tíz évvel ezelőtt 400 milliárd forintot költöttek a magyarok új ruhákra, 2017- ben ennek kétszeresét, több mint 800 milliárd forintot. Nem kedvezett a turkálóknak az egyre több kínai bolt üzlet­­politikája sem, ahol szintén az olcsó árukra helyezik a hang­súlyt. MW Időnként egész jó darabokra lehetett bukkanni a turkálókban, és persze olcsóbban

Next

/
Thumbnails
Contents