Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-17 / 14. szám

ß MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 17., SZERDA Mészöly Miklós erőteljes lényét idézi fel a közelgő, tizenötödik emléknap Szekszárd Mészöly Miklós-emléknap várja az érdeklődőket január 19-én, pénteken Szekszár­­don. A város, valamint az íróról elnevezett egyesület érdekes és tanulságos elő­adásokkal idézi fel a megye­­székhely híres szülöttének alakját. Csütörtökön pedig előrendezvényekre térhet be a közönség. Összeállításunk- lapunk archívuma alapján- a közelgő emléknap alkal­mából készült. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD „1918-ban Molnár Sándor ármentesítő társulati szakaszmérnök tartotta eskü­vőjét Szászy Jolánkával: a bol­dog frigyből született Mészöly Miklós író.” (2008. június 10.) „45 éve, 1962-ben Szekszár­­don Mészöly Miklós elkezdte Saulus című regényét: - Úgy írom, ahogy a gyerek fütyül az erdőn, hogy ne féljen... - vallotta az író.” (2012. augusz­tus 3.) „Irodalmi estet rendezett pénteken a Megyei Könyv­tár. Ebből az alkalomból Szek­­szárdra érkezett a pécsi Jelen­kor 4 írója és költője. Lázár Er­vin Hóban című novelláját ol­vasta fel. Pákolitz István köl­tő három művével lépett a kö­zönség elé, mindhárom nagy sikert aratott. Mészöly Mik­lós szekszárdi születésű író Idegen partokon című írása nagy tapsot kapott. (1963. ja­nuár 20.) „Hónapról hónapra színe­sebb, s magának egyre na­gyobb helyet követelő, a Du­nántúl irodalmi és művésze­ti folyóirata, a Jelenkor. Szep­temberi száma is színes, gaz­dag tartalommal jelent meg. A prózai rovatban olvashat­juk Mészöly Miklós Az ablak­mosó című burleszk-tragédiá­­jának első részét. (1963. szep­tember 18.) „Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők március 9-én a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Wosinsky-termét. A Szépirodalmi Könyvkiadó, a megyei könyvtár és a Duna­­táj szerkesztősége szervezésé­ben hétfőn került sor Mészöly Miklós író estjére. A megye­­székhelyről elszármazott írót Csányi László, a Dunatáj fe­lelős szerkesztője köszöntöt­te, majd Mészöly Miklós az irodalombarátoknak két leg­újabb elbeszélését olvasta föl.” (1981. március 11.) „Husek Rezső zenepeda­gógust, a Liszt Ferenc Zene­iskola nyugalmazott igazga­tóját, valamint Mészöly Mik­lós írót a képviselő-testület Szekszárd város díszpolgárá­vá avatta. Husek Rezső és Mé­szöly Miklós (...) a napokban ünnepelték hetvenedik szüle­tésnapjukat.” (1991. január 31.) „Ennek a vidéknek olyan aurája, kisugárzása van, ami örökre elkíséri az embert. Döntő hatásúak azok a gye­rekkori évek, amelyeket nem­csak a társadalmi, hanem a természeti adottságú környe­zetben töltöttem. Számom­ra Pannónia a szellemi kisu­gárzáson kívül egy olyan spe­ciális tájegységet is jelent, mely hitem szerint egész Ma­gyarországot számításba vé­ve egyedülálló ízt és mentali­tást képvisel.” (Részlet az író­val készített interjúból, 1991. június 15.) „Ötödik alkalommal adtak egymásnak randevút az írók és a politikusok pénteken Szekszárdon. A civil társada­lom helyzetével foglalkozó ta­lálkozó házigazdáját, Mészöly Miklóst arra kértük, értékelje a hallottakat. A fiatal író. Mészöly Miklós Szekszárdon született, a városból indult pályafutása Fotó: Fortepan enciklopédiája- Már az nagy eredmény, hogy a szakmabeliek sem fes­tik rózsaszínűre a helyzetet. Nem tudom azonban, hogy egy ilyen rendezvényen el­hangzó megnyilatkozások mennyiben hatásosak.- Az előadók abban nagyjá­ból egyetértettek, hogy a civil szervezetek halódnak ma Ma­gyarországon.- Sajnos ez így van. Az az ér­zésem, hogy az elmúlt néhány évben lankadt az érdeklődés a politika iránt.” (1996. szep­tember 23.) „Életének 81. évében el­hunyt Mészöly Miklós Kos­suth-díjas író. A Szekszárdon született művész a jogi diplo­ma megszerzése után rövid frontszolgálatot követően ka­tonaszökevényként bujdosott, majd szovjet fogságba került. Hazatérése után munkásként kereste kenyerét. 1956-tól éve­kig mellőzték, műveit nem ad-Sokan nem is tudták róla, hogy jogi doktor volt Mészöly (eredetileg Molnár) Miklós 1921. január 19-én szü­letett Szekszárdon. Általános és középiskolai tanulmánya­it Tolna megye székhelyén vé­gezte, majd 1942-ben Buda­pesten, a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen szerzett jogi diplomát. 1944-ben behívták katonának, a háború vége Né­metországban érte. Még 1945-ben hazatért, 1947-48-ban Szekszárdon volt lapszerkesz­tő, ekkor jelent meg első, Vad­vizek című kötete. Pályafutását a fővárosban folytatta, a kul­túrpolitika hosszú ideig mellőz­te. Hivatalos elismerésekben csak a 80-as évektől része­sült 1986-ban Déry Tibor-díjat, 1990-ben pedig - megannyi remekmű után - Kossuth-dí­jat kapott. 2001. július 22- én hunyt el Budapesten. Özve­gye, Polcz Alaine (1922-2007) 2003-ban Szekszárd városá­nak ajándékozta közös buda­pesti lakásuk berendezési tár­gyainak, valamint könyvtáruk­nak nagy részét. Ezzel terem­tette meg a szekszárdi Iroda­lom Háza - Mészöly Miklós Mú­zeum alapjait. lesz fák ki. Az atléta halála című regényét a Szépirodalmi Ki­adó visszautasította, így az Párizsban jelent meg először. Magasiskola című kisregényé­ből készített film Cannes-ban különdíjat kapott. A Charta-77 aláírása után a fiatal ellenzéki írónemzedék egyik szellemi vezetője lett. (2001. július 24.) „Vasárnapig kortárs író volt, azóta XX. századi. Minden­esetre mindaz, amit szülővá­rosáról írt, egyre inkább miti­kus - és egyáltalán nem kri­­tikátlan - enciklopédiája lesz egykor a már nem létező vá­rosnak, ahol a Hármas-híd állt, mely alatt meglátta a ne­gyedik dimenziót. (...) Pon­tos történetei sohasem szorul­tak a magyarázat mankójá­ra, ugyanakkor mindig, a vég­telenségig keresni kellett és kell hozzájuk a kulcsot. Amit mostantól kizárólag mi talál­hatunk meg. Mészöly Miklós végleg bevonult az irodalom­­történetbe. ” (2001. július 24.) „Gyönyörű környezetben, de igen rossz állapotban van az úgynevezett Mészöly ta­nya. Mint ismeretes, az író ott alkotta életműve jelentős ré­szét, de sosem volt a tulajdo­nában. A közgyűlés már dön­tött arról, hogy a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. vegye meg a tanyát, ami azóta már meg is történt. Mint ez annak ide­jén a témát tárgyaló közgyű­lésen is elhangzott, a vétel az utolsó pillanatban történt. A tanya tavaszra összedőlhetett volna.” (2001. október 29.) „A jelenkori magyar irodal­mi élet kiválóságai voltak teg­nap Szekszárd vendégei. (...) A Mészöly Miklós emlékmú­zeumot Görgey Gábor és Es­terházy Péter avatta fel, Már­ton László kapta meg az író­ról elnevezett díjat.” (2005. ja­nuár 20.) ,vuItfáTÁS' 1590 Ft Megtakarítási iránytű Hasznos olvasmány a megtakarítási, befektetési piacról, az öngondoskodás formáiról, lehetőségeiről. Keresse a nagyobb újságárusoknál vagy rendelje meg a lapcentrum.hu oldalon! Élelmiszer, cipő és szolgáltatás a kifogásolási toplistán Kissé erősödött a bizalom Fotó: Shutterstock TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Javult a fogyasztóvédelmi tá­jékozottság, és kissé erősö­dött a kereskedők iránti biza­lom a korábbiakhoz képest - derül ki a Fogyasztóvédelmi Index aktuális felméréséből. A mutatót kidolgozó CP Con­tact fogyasztóvédelmi tanács­adó adatai szerint látványo­san csökkent a cipőkkel és a ruházati termékekkel, illetve a telefonszolgáltatással szem­beni kifogások aránya, az in­ternetszolgáltatásra ugyanak­kor a korábbinál többen jelez­tek panaszt. A válaszadók 22 százaléka valamilyen termék­kel, 16 százaléka pedig vala­milyen szolgáltatással szem­ben fogalmazott meg kifogást. A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van (a panaszosok 39 száza­lékának ezzel a termékkörrel volt problémája), ezt követik a cipők (20%), illetve a ruháza­ti termékek (17%). A szolgálta­tások közül a válaszadók leg­nagyobb mértékben az inter­netszolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (33%), ezt kö­A lábbelikkel még sok a probléma vették a televíziós (19%), ban­ki (18%) valamint a telefonos (16%) szolgáltatások. Az előző negyedévhez képest nagyobb csökkenés a cipők (-7%pont), a ruházati termékek (-3%pont), illetve a telefonszolgáltatások (-5%pont) kategóriáiban volt, míg az amúgy is problémás­nak számító internetszolgál­tatások esetében 5 százalékos növekedés következett be. A fogyasztói tájékozottság szintje javult az év utolsó hó­napjaiban. Ennek mérésére az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idő megfelelő ismerete. Tekin­tettel arra, hogy az élelmisze­rek után a cipők kapcsán ér­kezik a legtöbb fogyasztói pa­nasz, a tájékozottságot az e termékkategóriához kapcso­lódó szavatossági idő helyes említésének arányával mér­hetjük a legegyszerűbben. A kérdésre helyesen válaszo­lók aránya 2017 negyedik ne­gyedévében 7,0 százalék volt, ami javulást mutat az előző év azonos időszakához képest. A kereskedőkkel szemben ta­núsított fogyasztói bizalom az előző negyedévekhez ké­pest javulni tudott. A válasz­adók jelentős része félreveze­tésnek értékeli, ha a kereske­dő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédel­mi szabályt. A bizalmatlan vásárlók ará­nya 2017 negyedik negyed­évében 49,7 százalék volt, 1,6 százalékponttal kevesebb, mint negyedévvel korábban. Mindez reális reflexió le­het arra a tényre, hogy a ke­reskedelemben is egyre sú­lyosabb a munkaerőhiány. A kereskedők egyre gyakrab­ban kénytelenek kevésbé fel­készült munkatársakat is al­kalmazni, akikről a vásárlók könnyebben feltételezik, hogy nem rosszhiszeműen járt el hibásan vele szemben. TN

Next

/
Thumbnails
Contents