Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-17 / 14. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 17., SZERDA A zöldítő másodvetés életteret nyújt a bogárnak Áttelelnek a bogarak, ezért védekezni kell A tavaszi vetésekig még van vissza két és fél hónap, de tervezni most kell Archív fotó A munkáltató helyett az adóhivatal számol már TOLNA MEGYE Idén a személyi­­jövedelemadó-bevallás terve­zetét azoknak is automatiku­san, külön kérés nélkül elké­szíti a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal, akik korábban munkál­tatójuktól kérték az adómegál­lapítást, tájékoztatta lapunkat Mózsik Szilvia, a megyei igaz­gatóság sajtószóvivője. A munkavállalóknak idén januárban már nem kell nyi­latkozniuk arról, kérik-e, hogy munkáltatójuk készítse el szja-bevallásukat, mert meg­szűnt a munkáltatói adómeg­állapítás. A NAV számukra is összeállítja a 2017-re vonat­kozó szja-bevallási tervezetet. Ehhez semmilyen kérelmet nem kell benyújtani. A terve­zet, akár az adózó közreműkö­dése nélkül is - ha nincs szük­ség kiegészítésre, javításra - 2018. május 22-én érvényes személyijövedelemadó-beval­­lássá válik. Az elkészített adó-Semmilyen kérelmet nem kell benyújtani bevallási tervezeteket a NAV március 15-től az ügyfélkapun keresztül elektronikus formá­ban elérhetővé teszi. Akinek nincs ügyfélkapu­ja, március 19-ig kérheti a tervezet postázását levélben, SMS-ben (06-30/344-4304) vagy a NAV honlapján elér­hető űrlapon, formanyomtat­ványon (BEVTERK), továb­bá telefonon, a 1819-es hívó­számon, valamint az ügyfél­­szolgálatokon. Az SMS-ben az SZJA rövidítés mellett az adó­­azonosító jelet és a születési dátumot kell elküldeni. Tolna megyében több ezer embert érint a könnyítés, mi­szerint az adóhivatal automa­tikusan elkészíti a személyi­­jövedelemadó-bevallás terve­zetét. Érdemes tehát kiválta­ni az ügyfélkaput. A személyi jöveadelemadó 1+1 százalékának felajánlásá­ról a korábbi évekhez hasonló­an, idén is lehet elektroniku­san és papíron is rendelkez­ni. Aki maga szeretné szja-be­­vallását elkészíteni, a NAV honlapján, illetve ügyfélszol­gálatain már most elérheti a 17SZJA nyomtatványt. M. I. Január közepe alkalmas idő­szak arra, hogy a gazdálko­dó átgondolja, mit, mikor és hogyan szeretne majd vet­ni tavasszal. Mióta kötelező­vé tette az unió a zöldítést, így a vetésváltásra, a ter­ménydiverzifikációra (a nö­vények térbeli elkülönítésé­re) is figyelemmel kell lenni­ük a termelőknek. Az elmúlt három és fél év azonban be­bizonyította, hogy a zöldí­­tés mindent nem old meg, sőt a kukoricabogarak átte­­lelését, szaporodását is ösz­tönzi. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Horváth Péter Paks környéki gazdálkodó el­mondta, négy őstermelővel kö­zösen gazdálkodnak közel 600 hektáron. Idén úgy tervezik, ki­hagyják a napraforgót a vetés­váltásból, ugyanakkor figye­lembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldí­­tésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű nö­vényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 83 eurós uniós támogatáshoz. Ez a feltétel 2014 szeptemberében lépett életbe, így mára már némi tapasztalat­tal is rendelkeznek a gazdálko­dók. Horváth Péter elmondta, a múlt évben inkább az ugarolta­tás mellett döntöttek, mert a fel­kínált másodvetésű növények vetése túl bonyolult lett volna. Dr. Vörös Géza állami szakér­tő, főtanácsos, a vetésváltás és a zöldítés kapcsán nagy sikerű előadást tartott a növényorvosi szakmai napon, ahol felhívta a figyelmet a kukoricabogár „tö­retlen támadására” és az ellene folytatott integrált védekezésre. - Eddig úgy tudtuk, hogy a ve­tésváltás megoldja a talajba le­rakott kukoricabogár petéi által okozott gondot, hiszen a kukori­ca elkerüli a következő évben a lárvákkal való találkozást. Ám amióta a zöldítés a területala­pú támogatás alapkövetelmé­nye lett, és a korábban lekerülő kultúrák - például a gabonafé­lék és a repce - után másodve­tésben retket, mustárt, olajret­ket és takarmánykeveréket ve­tünk, gyökeresen megváltozott a helyzet. Ide húzódnak a kuko­ricabogarak, és ennek a virág­zatán táplálkoznak. Ez már au­gusztustól megfigyelhető, ami­kor a száradófélben lévő kuko­ricát elhagyják. „Aktív repülés-Bő két és fél hónap, és vetik a kukoricát a megyénkben a gaz­dák. Egy átlagos évben száz­ezer hektár körüli az a terület Tolnában, melyen a gazdák ku­koricát vetnek, bár ez a meny­­nyiség az utóbbi pár évben egy­re csökken. Ennek egyik oka, hogy a kukorica nagyon érzé­kenyen reagál az aszályra, ami egyre jellemzőbb Tolna megye tavaszi és nyár eleji időjárásá­ra. Minden nehézség - legyen az kukoricabogár vagy aszály sei” megtalálják az épp virág­zó növényeket, ahol új táplá­lékra lelnek, és petéjüket is a talajba rakják. Ez a folyamat egészen október közepéig is eltart - mondta a szakember. Senkit ne érjéíi meglepetés te­hát, hogyha egy ilyen táblába vetett kukoricában a kukori­­cabogár-lárvák csúnya kárté­telt okoznak. Számos ilyen ta­pasztalat volt már, sok szak­ember fordult hozzám a kér­déssel, hogyan lehet ez. Hát így - mondta el a szakember.- ellenére a teremlők többsé­ge ragaszkodik a kukoricához, mert egyrészt ehhez értenek, ehhez a növényhez vannak meg a gépeik (vetőgép, műtrá­gyaszóró, kombájn), másrészt viszonylag könnyű értékesíteni. Bár az utóbbi évben a felvásár­lási ár inkább csökkent, mint emelkedett. Ennek ellenére szinte nincs olyan gazdaság, le­gyen az pár hektáros vagy több száz hektáros, ahol ne a kuko­rica lenne a fő növény. Ez a vándorlás a kukoricaboga­rak körében már évek óta meg­figyelhető. Különféle csapdák­kal tudjuk bizonyítani, hogy augusztustól a már száradó­félben lévő kukoricát elhagy­ják, és új táplálékot keresnek. A zöldítésben nagy problémát okoz az is, hogy nem végezhe­tő növényvédő szeres kezelés. Ezért az egyik megoldás: a ku­korica vetésekor kell majd ta­lajfertőtlenítést alkalmazni. A kukoricabetakarítás szeptem­ber és november között zajlik. Ha sikeres volt a védekezés, akkor szép egyenes sorban áll­nak a kukoricatövek. Ha pedig nem sikerült, akkor összevisz­­sza dől az egész állomány. Ha úgy tűnik, hogy egy-egy évben kevesebb a kukoricabogár, ne­hogy azt higgyük, hogy meg­­úsztuk, mert „töretlenül tá­mad tovább”. Főleg a nedves, mély fekvésű helyeken, vagy ahol az előző évben monokul­túrában késői tenyészidejű ku­korica volt, ott mindenképpen célszerű a védekezésre felké­szülni, és a további óvintézke­déseket megtenni, mondta dr. Vörös Géza. Elismeréseket és ajándékot vettek át az ünnepségen BÁTASZÉK A nagycsaládosok Al-Duna régiójának önkénte­seit és vezetőit köszöntötték a múlt hét végén Bátaszéken. Si­­mondiné Bálint Zita bátaszéki egyesületi titkár elmondta, 14 egyesületvezető és 35 önkéntes fogadta el a régiós titkár és a bá­taszéki egyesület meghívását. A rendezvényen részt vett Bátaszék polgármestere, dr. Bo­­zsolik Róbert, valamint az or­szágos elnökség tagja, Fekete László is. Az ünnepség egy is­merkedő ebéddel kezdődött, majd egy kis városnéző séta után a művelődési házban foly­tatódott. A meghívottak meghallgatták a bátaszéki egyesület gyermeke­inek műsorát, akik verssel, me­sével, gitárjátékkal és énekkel varázsoltak ünnepi hangulatot. Ezt követően Vargáné Kunczt Orsolya, a régió titkára szólította az egyesület vezetőit, hogy mu­tassák be a közösségüket és az önkénteseiket. Kitüntetésekre is sor került, a bátaszékiek kö­zül Rangáné Tresz Tímea, Sági Lajosné és Simondiné Bálint Zita vehette át az elismerő oklevelet és az ezzel járó ajándékot. M. I. Vezető kutyák keresik nevelőiket TOLNA MEGYE Önkéntes kölyök­nevelő programjához vár jelent­kezőket a Baráthegyi Vakveze­tő Kutyaiskola, amely nemrégi­ben a világ egyik legismertebb vakvezető kutya iskolájától, a New York állambeli Guiding Ey­­es-tól kapott segítséget. Az ame­rikai intézmény egy nagyszerű genetikai háttérrel rendelke­ző labrador szukát ajánlott fel kitűnő vakvezető kutya tenyé­szetéből. Sőt, Fiera már vem­hesen érkezett, és így hamaro­san jön az utánpótlás is, Berta László, a Baráthegyi Vakveze­tő Kutyaiskola kommunikációs munkatársa elmondta: aki sze­retne részt venni a kölyökneve­lő programban, az olvassa el tá­jékoztatójukat a bit.ly/2FpZ8yP oldalon, és ha ezt követően sze­retnék felvenni velünk a kap­csolatot, jelentkezzen a piros@ barathegyi.org címen. H. E. Kukorica, Tolna megye aranya Vádemelési javaslat rongálásért PAKS Vádemelési javaslattal zártak le egy rongálás vét­ség elkövetésének megalapo­zott gyanúja miatt indult eljá­rást a Paksi Rendőrkapitány­ság Vizsgálati Alosztályának munkatársai. Az ügy iratait a napokban átadták az ügyész­ségnek. A nyomozás adatai szerint a két 20 éves helybéli fiatal­ember tavaly július 8-án haj­nalban megrongálta egy pak­si vendéglátóhely sorompóját, és e^zel mintegy 80 ezer fo­rintnyi kárt okozott, tájékoz­tatta lapunkat Molnár Ágnes, a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóreferense. 1.1. A vidéki nagyvárosokban több mint kilencezer lakás épül mostanában Szekszárdon három projekt zajlik SZEKSZARD A fővárosban a legtöbb új lakás továbbra is a XI. (8500 db) és a XIII. kerület­ben (8000 db) épül. A vidéki megyei jogú váro­sokban közel háromszáz (pon­tosan 297 darab) projektet építenek vagy terveznek, me­lyek keretén belül 9250 lakás építése várható a következő egy-két évben. Vidéken az ujotthon.hu fel­mérése szerint a legtöbb la­kás Győrben fog felépülni, majdnem 1700 darab, de Deb­recenben is 1300 lakás építé­se van kilátásban. Szegeden a megközelítőleg ezer lakás épí­tése a közel 500 lakásosra ter­vezett Cédrus liget lakópark­nak köszönhető, mely a legna­gyobb lakóingatlan-fejlesztés a vidéki városokban. Az egy évvel korábbi felméréshez ké­pest 75 százalékkal kínálnak több lakást a vidéki beruhá­zók, miközben a szabad laká­sok csökkentek. A vidéki újlakás-kínálat át­lagos négyzetméterára 387 ezer Ft/m2, ami a fővárosi ke­rületek átlagos árszintjének a fele. A legdrágább városok: Sopron, Székesfehérvár és Kecskemét 450 ezer forint kö­rüli négyzetméterárral, ám ettől az árszinttől nem sokkal marad el Győr sem. A vidéki Nem csökken a lakásépítési lendület Képünk illusztráció városokban már 220 ezer fo­rinttól kaphatóak új építésű lakások, és a legdrágább lakás négyzetméterára sem éri el az 1 millió forintot. A megyei jo­gú városokban kínált lakások több mint felét 400 ezer forint alatt kínálják a beruházók. Ugyanakkor jelentős különb­ség van a városok között. A felmérés szerint Szek­szárdon jelenleg három lakás­­építési projekt zajlik, amely­nek keretében összesen 30 la­kás épül. A kínálati négyzet­méterár 330 ezer forint körül mozog. A szabad lakások ará­nya mindössze 13 százalék a városban. TN j

Next

/
Thumbnails
Contents