Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-16 / 13. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUAR 16., KEDD Lakóautóval járták be Új-Zéland északi szigetét, maorikkal is találkoztak Évezredes kaurifenyő koronája adott árnyékot a világ végén A világ vége egyáltalán nem kietlen, elhagyatott, lehan­goló hely. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Tanúnk is van rá, Frei-Kovács Mónika. A kalaznói hölgy - férjével együtt - nemrég a Föld túl­oldalán található Új-Zélan­­don töltött közel három he­tet. Lakóautóval, természet­közeli módon barangolta be az északi szigetet, és feled­hetetlen élményekkel tölte­­kezett fel. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu KALAZNÓ-ÚJ-ZÉLAND Frei Ko vács Mónika kétségkívül nem mindennapi személyiség. Hi­szen csak ilyen hölgyek vál­lalkoznak arra, hogy az élet­erős férfiak számára is gya­korta kemény, nomád életmó­dot jelentő kamionsofőr foglal­kozásnál kössenek ki. Mónika 2009 és 2014 között éppen ezt tette, bebizonyítva, hogy kel­lő gyakorlat birtokában pár­jához hasonlóan ő maga is képes egy negyven tonnás gépszörny bizton­ságos vezetésére. Európát járva éve­ken át élt a veze­tőfülke biztosítot­ta élettérben, mely nemcsak a munka­helyet, hanem a konyhát, a há­lószobát és a nappalit is jelen­tette számára. Azért a sok lemondás köze­pette nem maradt üresen a ho­­zadék rovat sem. Hiszen párjá­val együtt rengeteg olyan hely­re eljutott, melyek felkeresé­se a turisták számára nem je­lent olcsó mulatságot: így is­merkedett meg Brüsszel, Pá­rizs, Velence vagy éppen Ró­ma évszázadokat idéző látni­valóival. Avagy éppen napja­ink hihetetlen csúcstechniká­jával. - Antwerpen kikötőjéből nagy mennyiségű banán szál­lítmányt hoztam Ausztriába -, idézte fel ezzel kapcsolatos esetét. - Beálltam a kamionnal a számomra kijelölt rámpára, és elkezdődött a berakodás. Csakhogy ezt a munkát nem emberek végezték, hanem ro­botok. Azok emelgették és tet­ték a helyükre az áruval te­li raklapokat, jómagam pedig csak álltám, és elképedve néz­tem, mintha egy fantasztikus filmbe kerültem volna. Frei-Kovács Mónika má­ra ugyan felhagyott a hivatá­sos kamionsofőrködéssel, de az új országok, lenyűgöző tá­jak, érdekes emberek, külön­leges kultúrák iránti érdek­lődése változatlan. Ez a bel­ső késztetés ösztönözte őt ar­ra, hogy egyből igent mondjon férje régóta dédelgetett tervé­re: Új-Zéland felfedezésére. Ez a kettős sziget valóban a világ végén található. Ha Magyaror­szágról indulunk, a megérke­zéshez légvonalban át kellene szelnünk Ázsiát, majd az Indi­ai-óceánt, azután Ausztráliát, végül pedig a Csendes-óceán ezek után már semmiségnek számító, nagyjából kétezer ki­lométeres szaka­szát. A München­ből induló repülő­út, sanghaji átszál­lással harminchat órát vett igénybe.- Aucklandben landoltunk, és a vá­rosban járva azon­nal feltűnt, hogy milyen különleges felhők raj­zanak az égen - osztotta meg első benyomását Mónika. - Megértettem, hogy miért is nevezik a maorik Új-Zélandot a hosszú fehér felhők országá­nak. Azután a kikötő látványa nyűgözött le jellegzetes brit koloniális stílusú épületeivel. A kalaznói pár nem szállt meg hotelben. Béreltek egy ki­sebb lakóautót, és azzal járták be keresztül-kasul az északi szigetet. Ha eljött az este, letá­boroztak egy erre a célra kije­lölt helyen, és a járműben kiala­kított hálóhelyen aludtak. Reg­gel pedig indultak tovább. A tu­ristaösvényen járva megismer­kedtek a valóban sűrű és átha-Tanúi lehet­tek egy hami­sítatlan benn­szülött tánc­drámának Urewera Nemzeti Park. Frei-Kovács Mónika új-zélandi fotóiból Szekszárdon, az Illyés Gyula megyei könyvtárban nyílt kiállítás a közelmúltban Beküldött kép Délebbre már csakis az Antarktisz található Új-Zéland két nagyobb és szá­mos kisebb szigetből álló ál­lam a Csendes-óceán délnyu­gati részén. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is úgy 1500 km-re fekszik. A másik legközeleb­bi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledó­­nia, a Fidzsi-szigetek és a Ton­ga szigetek helyezkednek el vi­szonylag közel. Területe Ma­gyarország területének majd­nem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általá­ban - a maorik révén majd pedig az európai ember meghó­dított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodi­­verzitása alakult ki, igen sok a csak itt élő faj. Az ország geoló­­giailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvo­nalak mentén gyakoriak a föld­rengések és a vulkanikus kitö­rések. (Forrás: Wikipedia) tolhatatlan őserdővel, megcso­dálták az egyedülálló Waito­­mo-barlangot, melyben estén­ként apró lények világítanak, eljutottak Rotorua füstölgő vul­káni kúpjához, Matamata váro­sa mellett pedig megtekintették Hobbitfalvát, ahol a Gyűrűk ura és A hobbit című filmek jelentős részét forgatták. Megálltak a vi­lág egyik legmagasabb és több ezer éves kaurifenyője alatt is: amikor felnéztek a monumen­tális fa csúcsára, akár egy ka­­tedrálisban lettek volna. Szúnyogokkal, csúszómá­szókkal nem gyűlt meg a ba­juk, azon egyszerű oknál fog­va, hogy az a vidék mentes ezen embert gyötrő lényektől. Bár nyitott szemmel jártak, az új-zélandi címerállattal, a ki­vi nevű madárral sajnos nem akadtak össze a természetben. Mit volt mit tenni, a kalaznói pár betért egy olyan állatkert­be, mely esti körülményeket te­remtett az éjszakai életmódot folytató állat számára. Ott ta­lálkoztak a címerállattal, mely röpképtelen lévén az avarban lépdelve, hosszú csőrével koto­rászik a földbe rejtőzött lárvák, rovarok és puhatestűek, mint táplálék iránt. Az utca képét alapvetően brit, illetve európai leszárma­zottak uralják, elvétve látható egy-egy maori őslakó. Frei-Ko­vács Mónika és férje ugyanak­kor nem akart úgy elköszönni Új-Zélandtól, hogy ne vegyen részt nézőként egy maori ha­gyományőrző előadáson. A sors ebből a szempontból is kegyes volt hozzájuk, tanúi lehettek egy hamisítatlan, egyszerre le­bilincselő és ugyanakkor meg­ható, énekkel és zenével kísért, bennszülött táncdrámának. Frei-Kovács Mónika még nyugtázza magán Új-Zéland utóhatását, de már érzi új tá­jak, köztük a két nagy ked­venc, a Fülöp-szigetek, vala­mint Kuba hívását. Az álom megvalósulhat: már csak azért is, mert jóllehet mindkét or­szág messze van, de azért jóval a világ vége előtt található. Ha valami probléma akad, milliókat veszíthet a turista néhány száz forintnyi spórolás miatt Hogy ne váljon TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Év elején a síelésre és egyéb téli sportra vágyók a hófödte csúcsok felé veszik az irányt, hogy ott pihenjék ki az elmúlt esztendő fáradalmait. A leg­népszerűbb úti célnak még mindig Ausztria számít, Fran­ciaországban és Olaszország­ban általában a hosszabb és költségesebb síelést választók töltik szabadságukat. Habár egyre tudatosabban tervezzük az utazásokat, az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadó cég. felmérése sze­rint még mindig sokan biz­tosítás nélkül indulnak út­nak, pedig korábbi statiszti­kák alapján a káresemények több mint fele síbalesetből ered. Sok utasbiztosítás eleve nem terjed ki a téli sportokra, vagy ha igen, akkor sem fede­zi minden esetben a síbalese­tekre jellemző rendkívül ma­gas ellátási költségeket (pl. he­gyi mentés, műtétek). A hazai árakhoz szokott magyar utazók sokszor nem is gondolják, hogy külföldön már egy kisebb sportbaleset is milyen magas költségek­kel járhat a megfelelő biztosí­tás nélkül. Európán belül egy apróbb ambuláns ellátásért is több százezer forintot kell fi­zetni, amit sok esetben nem rémálommá a téli pihenés Egyre népszerűbbek a sítúrák, nem árt az óvatosság Fotó: OVB fedeznek az olcsóbb utasbizto­sítások. Nem érdemes az utas­­biztosítás díján spórolni, hi­szen a szomszédos Ausztriá­ban is több százezer, de akár több millió forintra rúghat egy helikopteres mentés és a kór­házi kezelés költsége. Ha síelni indulunk, ne kizá­rólag az ár alapján válasszunk biztosítást, hanem arra figyel­jünk, hogy az adott termék mi­lyen szolgáltatásokat és fede­zeteket takar. Jellemzően 100- 200 ezer forintba kerül a téli vakáció, és egy főre naponta már 5-800 forintért is köthető Európán belüli, téli sportokra érvényes utasbiztosítás. TN Profiknak is Még a rutinos síelők és snow­­boardozók se induljanak el a megfelelő utasbiztosítás nél­kül, hiszen egy-egy veszélye­sebb pályán elég egy rossz mozdulat, és igazán komoly baleseteket lehet szenved­ni, melyek akár több milliós terhet jelenthetnek. A pénz­ügyi tanácsadó cég felméré­se alapján a válaszadók közel 70 százaléka tisztában van vele, hogy egy sípályán törté­nő helikopteres mentés költ­sége elérheti a kétmillió fo­rintot is.

Next

/
Thumbnails
Contents