Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-13 / 11. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. JANUÁR 13., SZOMBAT Egyetértenek a civilek a civil ház költözésével TOLNA A tolnai civil házat hasz­náló civil szervezetek zöme egyetért a jelenlegi civil ház Martinek-emlékházba költöz­tetésének tervével - derült ki azon a megbeszélésen, amely­re a tolnai önkormányzat ve­zetői várták a házat használó civil szervezetek, illetve azon magánszemélyek képviselőit, akik nem értettek egyet az el­képzeléssel. Az előzmények: Martinék József néhai tolnai művész-ta­nár a rendszerváltás környé­kén a városra hagyta művé­szi hagyatékát és házát az­zal, hogy az önkormányzat azt emlékházként működte­ti. Az épület állaga mára je­lentősen leromlott, sőt életve­szélyessé vált, a kiállított több, mint negyven festményt is bő két éve máshol őrzik. Az épü­let felújítása tízmilliós nagy­ságrendű összeget igényelne, amit a város saját erőből nem tud megoldani. Tény az is, hogy az emlékház látogatott­sága mindig is szerény volt. A tolnai civil házat a Gesz­tenyéskert óvoda évekkel ko­rábbi, kényszerű odaköltözé­­se óta csak az óvoda udvarán keresztül lehet megközelíteni. Egy véletlenül nyitva felejtett kapu a gyerekek testi épségé­re komoly veszélyt jelentene. Ezért az óvoda már régóta ké­ri az önkormányzatot, hogy a civil házat próbálják meg más­hol elhelyezni. Az emlékház láto­gatottsága mindig is szerény volt Ebben a helyzetben nyert a város 2017-ben 250 millió fo­rintot az ún. CLLD-pályázaton. A terv az volt, hogy a projekt ré­szeként, pályázati támogatás­ból felújítják és némileg átala­kítják, bővítik a Martinék há­zat, és oda költöztetik a civil há­zat. Egyben a Martinék-hagya­ték is abban az épületben, mél­tóbb körülmények között kap­na helyet. (Ezt a pályázati tá­mogatást csak közösségi tér ki­alakítására lehet fordítani, em­lékházi, múzeumi célra nem.) A fenti elképzelés azonban több helyi művészben, illetve művészetkedvelőben ellenér­zést váltott ki. Attól tartottak, hogy ezzel a megoldással az emlékház megszűnne, a város múltjának, kultúrájának fon­tos részét képező Martinék-ha­gyaték széthullana. Nemrégi­ben közel negyven aláírással ellátott petíciót juttattak el az önkormányzathoz, kérve, hogy az emlékház maradjon meg eredeti funkciójában. Emiatt hívta össze a város vezetése a megbeszélést. Ott egy kivétellel minden meg­szólaló azt hangoztatta, hogy kár lenne kihagyni a pályáza­ti lehetőséget, hiszen anélkül minden a mostani állapotában maradna, ami senkinek nem jó. A hozzászólók úgy vélték, hogy a helyi civil szervezetek tagjai felelősséget tudnak vál­lalni a falakra kitett képekért. És ha élettel, programokkal telik meg a Martinék ház, ak­kor sokkal inkább megőrizhe­tő Martinék József emlékeze­te is, mint az elmúlt több mint két évtized során. S. K. Két jelentős vállalkozás választotta székhelyéül a várost Szépség és gazdaságosság kéz a kézben jár Földváron A Duna-part megújítása is napirenden van, erre is nyert a város pályázati pénzt A szerző fotói Bölcsődét, óvodát, oktatási, egészségügyi intézményeket működtet a város, ez rengeteg pénzbe kerül Patinás épületben korszerű könyvtárat létesítenének Nyugodt, stabil éve volt Du­­naföldvárnak 2017. Ezzel együtt a megalapozásé és az építkezésé is, mert jelen­tős forrásokat nyert az ön­­kormányzat a lakókörnyezet komfortjának növelésére. Vida Tünde szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DUNAFÖLDVÁR Komoly válto­zást hoz a városképet illetően, ha az önkormányzat befejezi a tervezett és megkezdett beru­házásokat, hiszen egyebek kö­zött megújul a Béke tér, a Du­­na-part, a piactér. Horváth Zsolt polgármester mindezek előtt előrebocsátja, hogy tavaly a működésben semmilyen zavar nem volt. A szolgáltatások, az ellátás színvonalát igyekeztek különböző belső intézkedések­kel javítani, hogy az ott dolgo­zók és az igénybe vevők kom­fortérzetét is javítsák.- Bölcsődét, óvodát, egész­ségügyi intézményeket, szoci­ális ellátórendszert működte­tünk, üzemeltetjük a várost, közvilágítunk, javítjuk az uta­kat - sorolt néhány példát a vá­rosvezető. Ez, mint mondta, év­ről évre 1,6-1,7 milliárd forin­tot emészt fel. A bevételek nö­vekedését prognosztizálják, hi­szen két jelentős vállalkozás választotta Dunaföldvárt telep­helye székhelyéül, a Vajda Pa­pír Kft., amelynek gyáregysé­gében a tervek szerint április­ban kezdődik a termelőmun­ka, valamint az Első Magyar Pékpont-rendszer Kft. Mind­ezen túl az önkormányzat pá­lyázatok útján igyekszik tágí­tani lehetőségei határát. Nem kevés sikerrel.. A Területi Ope­ratív Programban nyert pályá­zatokat illető gyors számvetés eredménye közel egymilliárd forint. Horváth Zsolt polgármes­ter azt mondja, az esztétiká­nak és gazdaságosságnak kéz a kézben kell járnia, fejleszté­seiknél ez fontos alapelv. Helyi gazdaságfejlesztésre, egészen pontosan a piactér átépítésé-Új helyre, egy Rákóczi utcában lévő, XX. század elején épült polgári házba szeretné költöz­tetni könyvtárát a dunaföldvári önkormányzat, a mostani épü­let ugyanis nem felel már meg a mai kor elvárásainak. - Sze­retnénk megmenteni a pati­nás épületet, a múlt értékei­nek megőrzésével egy korsze­rű intézményt létrehozni - fo­galmazott a polgármester. Az épület alsó szintjén kap he­lyet a hagyományos könyvtári funkció, az emeletre pedig kö­zösségi tereket, összenyitha­tó konferencia-, illetve kiállító­termet alakítanak ki, amit fel­szerelnek a XXI. század legkor­szerűbb IT-technológiájával. Az épület környezetét is megújít­ják, parkolót alakítanak ki, a déli és a nyugati oldalon pedig parkot. re 310, a kenderföldi árok víz­rendezésére 250 millió forin­tot nyertek. Utóbbi fontos gyűj­tőszakasz, a külvég és a belvá­ros egy részének csapadékvize itt folyik össze. A negyedmilli­­árdból egy 1700 méteres sza­kasz kap burkolatot. A mun­ka folyamatban van. Akárcsak a bölcsőde korszerűsítése. Az épület energetikai felújításá­ra, az udvari játszótér fejlesz­tésére 85 millió forintot nyer­tek el. A külvégi iskola-óvoda komplexum is teljes, energia­­hatékonyságot célul tűző re­konstrukción esik át, amire 80 millió forintot kaptak. Sikerrel járt a külterületi utak karban­tartásához szükséges géppark fejlesztését célzó, 14 millió ér­tékű pályázati igénye is a du­naföldvári önkormányzatnak. Már zajlik a turizmus fejlesz­tését célzó program, amire 124 millió pályázati forrást nyertek. Ez a Duna-parton hoz lényeges változásokat a tervek szerint még nyár előtt. A kikötő kot­rása ezen a héten befejeződött. A parton cserélik a burkolato­kat, utcabútorokat helyeznek ki, fejlesztik a játszóteret, amely felnőtt fitneszparkot is magába foglal, lesz kerékpárút is, de az autók elől elzárják a forgalmat. Befejeződött a Jövőnk Ener­giája Térségfejlesztési Alapít­vány támogatásával a Fehér­vári, a Vörösmarty és a Dan­­kó Pista utcákban a járdaépí­tés. Természetesen megvan már a terv arra is, hogy mi lesz a következő pályázati projekt: a könyvtár új helyre költözte­téséhez igényelnek forrást. Az önkormányzat saját erőből újít­ja meg a Béke teret. Itt sikerült konszenzusra jutni, az érintett rész határterületén megőrzik az öreg fákat a lakosság igényé­nek megfelelően. Horváth Zsolt kiemelte a ci­vil szervezetek közösségépítő, -erősítő szerepét, s munkájuk tavalyi eredményeit. A városi életet mozgató civil szervezek támogatására, 25 millió forin­tot fordított az önkormányzat 2017-ben - mondta. Az orosz túlerő és a kemény tél térdre kényszerítette a magyar honvédeket A Don-kanyar áldozataira emlékeztek SZEKSZÁRD Koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott az önkormányzat, a Magyar Nemzetőrség Or­szágos Szövetségének Kato­nai Hagyományőrző Tagoza­ta, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Ifjúsági Tagozata, valamint a Babits Mihály Kul­turális Központ a doni áttörés 75. évfordulója alkalmából a II. világháborús emlékműnél. Beszédében Kővári László képviselő kiemelte, nehézke­sen léptünk be a „világégés­be”, abban bíztunk, hogy a né­metek oldalán harcolva a Tria­non miatt megcsonkított nem­zet ismét nagy lehet. A 2. ma-Szekszárdon Kővári László képviselő emlékezett Fotó: Mártonfai D. gyár hadsereg felállításával 200 ezer katona a Don vona­lában 100 kilométer hosszan ásta be magát. Gyenge felsze­relésük és az orosz túlerő kö­vetkeztében csak a reményke­dés maradt, hogy túlélik és el­kerülik a tragédiát. Az áldoza­­tiság és a hőssé válás valahol itt kezdődik, a katonák napo­kig hátráltatták a Vörös Had­sereg offenzíváját. Végül 100 ezer katona sorsa pecsételő­dött meg. A Muslinca kórus katonadalokat adott elő, majd dr. Kaszó Gyula református lelkipásztor mondott egyhá­zi áldást. Közreműködött Ko­vács Zsolt. B. L. TOLNA-MÖZS Nyugodjanak bé­kében! Ez volt az utolsó mon­dat, amely a II. világháborúban hősi halált halt mözsi katonák tiszteletére tartott pénteki meg­emlékezésen elhangzott, a mö­zsi emlékparkban. A település­­részen 2014 óta tartanak ilyen rendezvényt a doni áttörés év­fordulóján, Laszlovszky Imre mözsi helytörténész kezdemé­nyezésére. Ő írta az Őket is ha­zavárták című könyvet, amely a II. világégés frontjain elesett, több mint nyolcvan mözsi hősi halottnak állít emléket. Beszé­det ezúttal is Tusa Zsuzsanna, a helyi művelődési ház művelő­désszervezője mondott. S. K. K a

Next

/
Thumbnails
Contents