Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-11 / 9. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 2018. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Jogsértően kutathat a Helsinki Bizottság MIGRÁCIÓ Számos jogsértés gyanúját is felveti, hogy a Hel­sinki Bizottság a menedék­kérők nemi identitását kutat­ja a tranzitzónákban - közölte ifj. Lomnici Zoltán alkotmány­­jogász a Magyar Időkkel. A lap szerint feltételezhető az is: a Soros-fele szervezet kutatása azt célozza, hogy ne lehessen vissza­­toloncolni a migránsokaL A Ma­gyar Idők korábban bemutatta azt a közérdekű adatkérő levelet, amelyben a Soros György által tá­mogatott szervezet a Karitatív Ta­nácstól többek között arról érdek­lődik: milyen szolgáltatást nyúj­tanak a tanácshoz tartozó segély­­szervezetek a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és in­­terszexuális (LMBTI) menedék­kérőknek, illetve a nőknek a tranzitzónákban. A Helsinki Bizottság azt fir­tatta, hogy az LMBTI közösség tagjai és a nők kapnak-e a kari­tatív adományok között példá­ul női borotvát, tisztasági beté­tet vagy terhesruhát a segély­­szervezetektől. A Helsinki Bi­zottság a levelében arra hivat­kozott: olyan kutatást végez, amelynek célja, hogy feltérké­pezze a sérülékeny, ezen belül a női és az LMBTI menedékké­rők befogadási körülményeit. Ifj. Lomnici Zoltán ezzel kap­csolatosan elmondta: az alap­törvény szerint mindenki ma­ga rendelkezik személyes ada­tainak feltárásáról és felhasz­nálásáról. Ezt csak az érintett beleegyezésével szabad vé­gezni. MW Kóser boltot támadtak meg Párizsban GYÚJTOGATÁS Feltehetően gyújtogatás miatt égett le kedd hajnalban egy kóser élelmiszerbolt a Párizs mel­letti Créteilben. Az üzletre néhány nappal korábban ho­rogkereszteket festettek. Az eset kereken három évvel az­után történt, hogy Párizsban, a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségben egy iszlamista testvérpár 12 em­bert meggyilkolt és másnap a francia főváros Vincennes elővárosában egy dzsihadista négy embert megölt egy zsidó üzletben. Emmanuel Macron francia államfő vasárnap a Charlie Hebdo szatirikus he­tilap egykori szerkesztősége, majd az üzlet előtt emlékezett az áldozatokra. A nyomozás megállapította, hogy a két támadás elkövetői kapcsolatban álltak egymás­sal. Manuel Valis, aki a 2015- ös merényletek idején minisz­terelnök volt, egy tegnapi rá­dióinterjúban azt mondta, „az antiszemitizmus mélyen be­ivódott a társadalomba”. A 90 ezer lakosú Créteilben jelentős, mintegy 23 ezer fős zsidó közösség él. Vezetőjük, Albert Elharrar szerint a kó­ser boltra festett horogkeresz­tek és a tűzeset között egyér­telmű az összefüggés, Lau­rent Cathala, Créteil polgár­­mestere viszont óva intett az „elhamarkodott következteté­sektől”. MW Orbán Viktor az Axel Springer tanácskozásán éve lesz az idei” Az egyik legnagyobb német lapkiadó, az Axel Springer által szervezett gazdasági csúcstalálkozón tartott elő­adást Orbán Viktor. Az ese­mény a szervezők kérésére nem volt nyilvános, de annyi kiderült: Orbán többek kö­zött hangsúlyozta, források­ra van szükségünk új utak vagy vezetékek építéséhez. Ha az unió nem tud támoga­tást adni, Kínához fordulunk. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BERLIN Európa sorsdöntő évé­nek nevezte 2018-at Orbán Viktor tegnap a német fővá­rosban, a legnagyobb német cégek vezetői előtt tartott elő­adásában. A kormányfő hang­súlyozta, most kell megvéde­ni a schengeni rendszert, „ha meg akarjuk őrizni, sőt növel­ni akarjuk versenyképessé­günket”. „Közép-Európának jelentős hátrányokat kell ledolgoz­nia az infrastruktúra terüle­tén, sok még a tennivaló ezen a téren. Forrásokra van szük­ségünk az új utak vagy veze­tékek építéséhez. Amennyi­ben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kí­nához fordulunk" - ismertet­te a miniszterelnök szavait az MTI-vel Havasi Bertalan, a Mi­niszterelnöki Sajtóirodát veze­tő helyettes államtitkár. Tájé­koztatása szerint Orbán Vik­tor kiemelte azt is, hogy a vi­segrádi négyekhez tartozó or­szágok rendkívül dinamiku­san növekednek, 2030-ra utol­érik a nyugati ipari országo­kat, és- nettó befizetői lesznek az EU költségvetésének. „2030-ban jórészt Németor­szág és a visegrádi országok fi­nanszírozzák majd az Európai Uniót” - mondta Orbán Viktor A migrációs válság kapcsán Orbán Viktor német cégvezetőknek tartott előadást a miniszterelnök arról is be­szélt, hogy 2018 a népakarat érvényre juttatásának éve kell hogy legyen Európában. Ki­tért az EU külső határai meg­védésének fontosságára is. A Welt-Wirtschaftsgipfel (WWG) fórumon részt vevő cégek éves forgalma csaknem 800 milli­árd euró, a magyar bruttó ha­zai termék (GDP) hozzávető­leg hétszerese. Az általuk fog­lalkoztatottak száma mintegy hárommillió. Az Axel Springer magyar le­ányvállalata kiadásában megje-Kiboruit a liberálisok hangadója Guy Verhofstadt, az Európai Par­lament liberális frakcióvezető­je szerint Orbán Viktor „muszli­­mokkal szembeni gyűlöletkel­tő retorikája” ellentétben áll az unió emberi jogi alapelveivel. Az Orbán-kormány éles bíráló­jának számító politikust az borí­totta ki, hogy Orbán az EU-ba tö­rekvők többségét nem mene­külteknek tekinti, hanem „mu­zulmán inváziós erőnek". lent Blikk közölte, az identitá­sát kereső Európa is az egyik fő vezérmotívuma volt a kormány­fő berlini előadásának. Orbán Viktor szerint meg kell tartani a keresztény Európa gyökereit és az unió nemzetek közössége­ként lehet sikeres. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Ber­linben Sigmar Gabriel külügy­miniszterrel folytatott megbe­szélése előtt kijelentette: Euró­pa megerősítéséhez együtt kell működniük a visegrádi orszá­goknak és Németországnak. „Európa gazdasági tengelye eltolódott Közép-Európa irá­nyába”, ezt jelzi, hogy a viseg­rádi országok és Németország kereskedelmi forgalma 55 szá­zalékkal meghaladja a német­francia kereskedelmi forgalmat, és a duplája a német-brit keres­kedelmi forgalomnak - hangoz­tatta Szijjártó. Ezért az európai gazdaság versenyképességé­nek helyreállításában kulcssze­repe van Németország és Kö­zép-Európa együttműködésé­nek - mondta a miniszter. Arra is kitért, hogy vannak kérdések, amelyekben „nem feltétlenül egyezik” a magyar és a német álláspont, és migráció kér­dése kifejezetten egy ilyen té­ma”. Magyarország a külső ha­tárok védelmét tartja a legfon­tosabbnak, elkötelezett a belső határellenőrzés nélküli schen­­geni rendszer fenntartása mel­lett, és továbbra is készen áll ar­ra, hogy „megbélyegzés és kép­mutatás helyett tényeken ala­puló, kulturált vitát” folytasson a nézeteltérésekről. Sigmar Gabriel hangsúlyozta, hogy a méltányosság és a szoli­daritás jegyében kell megvitat­ni a nézetkülönbségeket, és el kell kerülni, hogy kelet-nyuga­ti megosztottság keletkezzék az Európai Unióban, mert „Európa jó jövőjét” csak együtt lehet biz­tosítani. FOGSÁGBAN Tegnap még tartott a rendkívüli helyzet a svájci Alpok síparadicsomában, Zermattban, ahol tizenháromezer turistát zárt el a külvilágtól az elmúlt napok intenzív havazása. Helikopterrel próbálják meg elhagyni a helyet azok, akik a hó miatt a városból nem tudnak kijutni. A településre vezető utat ugyanis hétfő reggel lezárták, az utolsó vonat is ekkor érkezett Zermattba. Janine Imesch, a városi ható­ság egyik képviselője közölte, a térségben nem lehet síelni vagy túrázni, több helyen áramkimaradások vannak. A svájci sajtó jelezte, a helyzetet még inkább nehezíti, hogy a sár- és hólavinától, kőzuhatagtól tartva számos más utat is lezártak. A rendőrség közlése szerint a térségben a legmagasabb szintű lavinariasztás van érvényben Fotó: AFP HÍREK Hatvanezer német dolgozó sztrájkol BÉRKÖVETELÉS A hét elején kezdődött a német fémipari munkások sztrájkja, kedden 280 gyárban hatvanezren nem vették fel a műszakot. Az országos akciót a németor­szági fém- és elektronikai ipa­ri dolgozók szakszervezete in­dította. Az IG Metall hatszá­zalékos béremelést követel, a munkaadók kétszázalékos emelést, valamint az első ne­gyedévre 200 eurós egysze­ri kifizetést ajánlanak. A mun­kabeszüntetés a következő napokban is folytatódik, csü­törtökön harmadik fordulós bértárgyalás várható. Német­országban megszokottak az ágazati sztrájkok a kollektív bértárgyalások előtt, 2016- ban és 2015-ben is tartottak országos munkabeszünteté­seket. MW Szijjártó: Varsó számíthat ránk BUDAPEST Lengyelország min­dig számíthat Magyarország támogatására az ellenük zajló európai uniós eljárások során - közölte Szijjártó Péter kül­gazdasági és külügyminiszter az MTI-vel. Hozzátette, az Eu­rópai Unió jövőjéről folytatott vitában, legyen az a migráció vagy a következő költségveté­si időszak, a magyar és a len­gyel kormány szoros szövet­ségesként fog együttműköd­ni. Az új lengyel külügyminisz­ter, Jacek Czaputowicz köszö­netét mondott Magyarország támogatásáért, és hozzátet­te. hogy Lengyelország hatá­rozottan támogatja a magyar V4-elnökség törekvéseit. MW Támogatókat kell szereznie Babisnak PRÁGA A második* körben is Andrej Babist bízza meg az ál­lamfő a kormányalakítási tár­gyalásokkal, ha az új kisebbsé­gi kormány nem kap bizalmat a parlamenti alsóházban. Mi­niszterelnöknek csak azután nevezi ki, ha többségi támo­gatást szerez - erősítette meg tegnap a cseh államfő. Milos Zeman ugyanakkor elismerte: a képviselőház várhatóan nem szavaz bizalmat a kisebbségi kormánynak. Felszólalásában megindokolta, miért nevezte ki Babist kormányfőnek, miért tartja jónak a kormányprogra­mot, de a képviselőket nem szó­lította fel a kabinet támogatásá­ra. Az ülés előtt a Babis vezet­te és az októberi választáson győztes ANO mozgalmon kívül a parlamentbe jutott további nyolc párt közölte: nem szavaz­nak bizalmat a kormánynak. Babis közölte, ez esetben janu­ár 17-én lemond a kormány. A 200 tagú testületben az ANO-nak 78 képviselője van, ami nem elég a bizalom elnye­réséhez. Az elutasítás egyik visszatérő oka, hogy Babis el­len uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával indult el­járás. Babis felszólalásában ar­ról beszélt, hogy Európa egyik legnagyobb gondja a migráció, és a menekültkvóták nem haté­konyak. Azt is mondta, „az ala­pot a V4-es csoport alkotja, de új szövetségeseket kell keres­nünk”. MW

Next

/
Thumbnails
Contents