Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-09 / 7. szám
2018. JANUÁR 9., KEDD SPORT 15 Dárdai Pál a kétes szituációkat megmutatná az eredménykijelzőn Közeleg a szép új világ? „Jól döntöttem?” Egy belga bajnokin a játékvezető kéri ki a videobíró segítségét Az oldal fotói: AFP A német és az olasz élvonalban már bevezették a videobíró-technológiát, ám nemcsak a szurkolókat osztja meg a rendszer, a labdarúgók közül is sokan kritizálják. Gianni Infantino, a FIFA elnöke azonban optimista az újítással kapcsolatban. Tóth Ádám/Nemzeti Sport szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Milliók szívét dobogtatja meg nap mint nap a labdarúgás, éppen ezért sokan kétkedve fogadták, hogy az egyik legősibb játék szabályait külső hatások is felülírhatják. A videobíró használatával (többnyire) kiszűrhetők a játékvezetői hibák. Többek között a Bundesliga, a Serie A és az MLS (észak-amerikai bajnokság) bírói testületéi úgy döntöttek, hogy a 2017-2018-as idényben tesztjelleggel bizalmat szavaznak a rendszernek. A labdarúgás szabályalkotó testületé (IFAB) tavaly márciusban adott zöld jelzést a videobírónak, kétéves tesztelési időszakot szavazott meg a technológia igénybevételére. Négy esetben alkalmazhatják a bírók: gólok, kiállítások és büntetők megítélésekor, illetve a szabálytalanságot elkövető játékos beazonosításához. A visszanézést a játékvezető vagy a mérkőzést felügyelő és a videotechnológiát kezelő bizottság kezdeményezheti. A Bundesligában valamelyest finomítottak a rendszeren: hétfős bírói testület értékeli a vitatott szituációkat Kölnben, majd pedig a döntésről értesíti a találkozó játékvezetőjét. Egy ellenőrt már elbocsátottak Nem kellett sokat várni arra, hogy a rendszer alapjaiban meginogjon. A Német Labdarúgó-szövetség november elején elbocsátotta Hellmut Krugot, aki a bajnokságban az újonnan bevezetett technológia ellenőreként dolgozott. A Bild értesülése szerint azért vádolták meg a korábbi játékvezetőt, mert indokolatlan mértékben befolyásolta a Schalke-Wolfsburg (1-1) bajnoki összecsapást. Nem segítette Krug helyzetét, hogy köztudottan Schalke-szurkoló, és a csapat pályájának közelében lakik... Dieter Hecking, a Mönchengladbach vezetőedzője bizakodását fejezte ki, hogy a botrány hatására már idény közben felfüggeszthetik a rendszert. Nem mindenki ilyen pesszimista. Dárdai Pál, a Hertha szakvezetője a Wolfsburg elleni 3-3-at követően elárulta nyilatkozatában, hogyan reformálná meg a rendszert. „Én amellett vagyok, hogy a kétes szituációkat mutassák meg a közönségnek is az eredménykijelzőn, így a szurkolók is értik majd a pályán kívüli fejleményeket. Az egész sokkal világosabb lenne, ez szolgálná mindenki érdekét - mondta a 41 esztendős tréner, aki kitart az újítás mellett. - A Bayern München elleni 2-2 döntetlennél balszerencsések voltunk ilyen téren, egy tizenegyest nem kaptunk meg, ám Wolfsburgban kétszer is nekünk segített a videobíró. Szerintem jó kezdeményes volt a technológia bevezetése a bajnokságban, hiszen a játékvezetőknek van így is a legnehezebb dolguk egy-egy összecsapás során. Meg tudom érteni azonban a szurkolók dühét is: várniuk kell, aztán meg nem történik semmi, a gólt végül nem adják meg - de hogy miért, azt nem láthatják.” Kevesebb a sárga és a piros lap Olaszországban másképp működik a rendszer, mint Németországban - és a hatásai is másmilyenek. Október elejéig 309 alkalommal használták a játékvezetők a technikát, és 288 esetben a videózás előtt is helyes döntést hoztak, míg 21-szer valóban segítséget jelentett a kritikus szituációk visszanézése. A Bundesligával ellentétben a Serie A-ban a bírók saját szemükkel tekinthetik meg a visszajátszásokat (Németországban erre csak külön kérésre kerülhet sor) - ez a procedúra akár több percbe is beletelhet. „A találkozók szünetében lassacskán kosárlabdázhatnának a csapatok - Massimiliano Allegri, a Juventus vezetőedzője ekként utalt arra,' hogy a játékvezetői döntések lerontják a mérkőzések élvezetét. - Senkinek sincs kedve tíz órát tölteni a stadionban, amíg megszületik egy-egy döntés. Ha a szurkolók szerencsések, talán háromnegyed óránként láthatnak valamit, amit nem kell majd biztosan visszanézni. Helyezkedjenek el kényelmesen, és hozzanak sok nassolnivalót.” Gianluigi Buffon, a Juventus világklasszis kapusa is úgy véli, hogy megtöri a játék folyamatosságát és elcsúfítja a futballt. Érdekesség, hogy a találkozók ideje mindössze hét másodperccel növekedett átlagosan az olasz élvonalban, a rendszer fejlődéséről tanúskodik, hogy a bírók immár kevesebb, mint egy percet töltenek az esetek elemzésével. Roberto Rosetti korábbi játékvezető beszámolt a videobíró pozitív hatásairól is. A szakember elmondása szerint a futballisták tudják, hogy mozdulataikat kamerák tömkelegé lesi, így jobban odafigyelnek játékostársaikra: az előző idényben egy forduló alatt 260 szabálytalanság született összesen, ez a szám mára 203-ra esett vissza. Ennek következménye a kevesebb sárga és piros lap, csupán a tizenegyesek megítélésénél lett fajsúlyosabb tényező a technika. A La Gazzetta dello Sport beszámolója szerint az első tíz fordulót követően 49 büntetőt fújtak be a bírók, ez az utóbbi idény 32 tizenegyeséhez képest számottevő különbség. A németeknél ezzel ellentétben nem mutatható ki ilyen jellegű változás, ami könnyedén betudható annak, hogy a tizenegyesek megítélésekor a bírók - ahogy a játékvezetői szabálykönyv is előírja - egységesebben járnak el, mint olasz kollégáik. A Juventus játékosai által gyakran kritizált rendszer megfelelő működése persze még kérdéses (és csak az idény végén lehet számottevő következtetéseket levonni), ám sokatmondó adat, hogy a hatszoros címvédő klub jelenleg éppen abban a szezonban nem vezeti a tabellát, amikor a videobíró debütált... Alkalmazhatják a nyári világbajnokságon is A legfontosabb kérdés persze, hogy az idei oroszországi világbajnokságra a videobírós rendszert mennyire tudják még finomítani. A Konföderációs Kupán számos esetben láthatták a szurkolók, menynyire gyerekcipőben jár még a technológia - nem véletlen, hogy hivatalosan még nem erősítették meg az alkalmazását a nyári tornán. Ám Gianni Infantino, a FIFA elnöke optimista a találmánnyal kapcsolatban. „Semmi nem indokolja, hogy ne használjuk a videobírót a világbajnokságon. Hosszú távon a futballt és annak tisztaságát segíti majd a technológia. A Konföderációs Kupa óta változtattunk a rendszeren, folyamatosan tesztelünk, és ezáltal folyamatosan fejlődünk is.” A videobíró létjogosultságát a futballpályákon csak az oroszországi torna után lehet megítélni, de jól mutatja térhódítását, hogy a következő idénytől bevezetik Spanyolországban és Franciaországban. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a labdarúgást alapjaiban megváltoztató rendszer: a négy legerősebb európai liga közül háromban (La Liga, Bundesliga, Serie A) segítheti majd a játékvezetőket a technológia. A magyar szövetség figyel és vár Miután a német és olasz élvonalban már alkalmazzák a videobírót, joggal vetődhet fel a kérdés a szurkolókban, hogy Magyarországon vajon mikor debütálhat a technológia. „A játékvezetőktől a legmagasabb színvonalú bíráskodást várjuk, eközben a videobíróval kapcsolatban figyeljük a nemzetközi trendeket - válaszolta Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője a Nemzeti Sport megkeresésére. - Folyamatosan elemezzük a technológiát, és megnézzük, hogyan lehetne Magyarországon is alkalmazni. Abban mindenesetre biztos vagyok, hogy megéri várni, hiszen a külföldi ligák tapasztalatai nyilván a segítségünkre válnak.” A stuttgarti stadionban egy technikus a Sólyomszem technológiával JEGYZET Felnőtt gyerekek Ballai Attila jegyzet@mediaworks.hu A katalán hazafiak az előző héten rádöbbentek, mit veszíthetnek a függetlenség elnyerésével. A közelmúltban számos gazdasági, társadalmi, történeti érvet olvashattak, hallgathattak meg e témakörben, de most hirtelen vált világossá minden, hiszen nyilvánosságra került Lionel Messi szerződésének záradéka. Fellélegzett a Barcelona-tábor, amikor az argentin klaszszis 2021-ig - gyakorlatilag örök időkre - elkötelezte magát a klubjához, de a minap kiderült, hogy kikötötte: azonnal távozhat, ha a Barca nem szerepel Európa négy topbajnokságának egyikében sem. Az angol, a német és az olasz ligát persze elfelejthetjük, a lényeg az, hogy ha a Barcelona kirekeszti magát a spanyol élvonalból, Messi másnap továbbállhat. Akár Madridba. Eddig is tudhatták a derék katalánok, hogy régiójuk gazdagsága nemcsak kivételes képességeiknek és szorgalmuknak, hanem a majdnem ötvenmilliós spanyol piacnak is köszönhető. Az is egyértelmű, hogy szakadás esetén a bankok, a nemzetközi vállalatok, az autóipar óriásai menekülni fognak, erre már utalnak is jelek. Csakhogy a hétköznapi halandó számára ezek - egészen a bekövetkeztükig - megfoghatatlan veszélyek. Az viszont, hogy elmegy Messi, maga a rémálom. A futball ugyanis nemcsak játéknak, szórakozásnak, üzletnek pompás, hanem társadalmak, csoportok, emberek világlátásának, gondolkodásmódjának is tökéletes jelzőrendszere és alakítója. A honfiúi lelkesedésből fogant, várható következményeit tekintve azonban érdemben talán soha ki nem elemzett katalán szeparatizmus ellentmondásai is a labdarúgásban tükröződnek a legélesebben. Idézzük fel, 2017. október 1-jén a függetlenségről szóló népszavazás mellett Barcelona-Las Palmas-mérkőzést is rendeztek. Utóbbit zárt kapuk mögött, elkerülendő a botrányt, annak a lehetőségét azonban elvetették, hogy töröljék a meccset, mert így a Barca három pontot veszített volna. Igen - de hol is? A spanyol bajnokságban. Tehát miközben az „őshonos” játékosok és híveik hitet tettek az önálló Katalónia mellett, a lábukkal másként, a spanyol (futball)egység mellett szavaztak. Érthető. Ők sem szeretnék, hogy a négycsapatos katalán „élvonalban” a Barcelonának és az Espanyolnak ne Madrid és Sevilla, hanem a Tarragona és a Girona jelentse a két további „ellenfelet”. E dilemmát persze minden család átélheti a maga csemetéivel, akik érdekeiktől függően egyszerre akarnak felnőni és gyermeknek maradni.
