Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-09 / 7. szám
2018. JANUÁR 9., KEDD KITEKINTŐ g Beküldött fotó A Csurgó zenekar karácsonyi koncertje sokakat vonzott, így a következő ilyen előadásra készül az együttes A hagyomány él, melynek gyökerei a múltba nyúlnak A hagyomány a múltban gyökeredzik, de ma is él. Ezt a tételt bizonyítja a remények szerint Siklósi Krisztán új vállalása. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A történet részesei lehetnek a gyerekek a Játszunk mesét Krisztián bácsival! című programon. A Csurgó zenekar vezetője havonta egyszer tart foglalkozásokat a gyermekkönyvtárban, az elsőre most csütörtökön várja az érdeklődőket.- Amikor a népmesék születtek, máshogy éltek, másként beszéltek az emberek. Ám hiszem, hogy a hagyomány a múltban gyökerezik, ugyanakkor ma is él, ezt a feltevésemet pedig a sorozat várhatóan alátámasztja. A gyerekek mai tudásukkal felvértezve saját nyelvezetükkel mondják el ezeket a régi történeteket - mondja Siklósi Krisztán. Moderátorként felvezeti, elkezdi a mesét, amelynek a gyerekek lesznek a szereplői, és amelynek eseményeit maguk irányítják. A csillagszemű juhász és A kiskakas gyémánt félkrajcárja mellett Fazekas Mihály Lúdas Matyijával is megismerkednek. Természetesen ezekben a történetekben van gonosz „Nagy sikert arattunk, a felvételt rengetegen látták” vagy olyan valaki, aki nem megfelelően viselkedik, ám, hogy ne a gyerek legyen maga a gonosz, Krisztián bácsi a felesége által készített bábot is magával hozza ezekre az alkalmakra. A zenésztől azt is megtudtuk, a Csurgó zenekar háza táján is mindig történik valami. Szekszárdi karácsonyi koncertjüket több, mint ezernégyszáz óvodás és iskolás látta, de a csapat a Duna Televízió Családbarát magazinjában is zenélt.- Mivel rendszeresen játszunk a legfiatalabb korosztálynak, célszerűnek tűnt gyerekeket is magunkkal vinni a felvételre. A medinai óvodásokat kértük meg arra, hogy kísérjenek el minket, és szerepeljenek velünk. Az utazást a medinai és a kölesdi önkormányzat támogatta, a műsorban pedig a népszerű hóemberes dalunkat és egy szép karácsonyi népdalfeldolgozást adtunk elő, ez utóbbit az ovisok el is játszották. Nagy sikert arattunk, a felvételt rengetegen látták, és azóta a közösségi oldalakon sokan meg is osztották - mesélte Siklósi Krisztián, az együttes vezetője. A medinai gyerekek Süsüvel is fotózkodhattak Beküldött fotó Élményteli nap Sűrű a program A Duna Televízióban a tizenkét medinai óvodás érdekes napot töltött, és maradandó élményeket szerzett, tudtuk meg Siklósi Krisztiántól. Megnézhették a stúdiókat, meghallgatták, miként készülnek a műsorok, sőt, ki is próbálhatták, milyen híradósnak, meteorológusnak lenni, és régi kamerákat foghattak a kezükbe. Filmet is vetítettek a medinaiaknak, a kicsiknek nagyon tetszett Mazsola és Tádé története. Végül az egész csapatot a Csurgó zenekar hívta meg ebédre. A Csurgó zenekarnak továbbra is igen sűrű a programja, természetesen nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is játszanak. A farsangi időszakban óvodákban, bálokon zenélnek, érdekesség, hogy februárban Tamásiban viseletes bál lesz. A karácsonyi koncertet több, mint 1400 néző látta, az együttes vezető ezzel kapcsolatban elmondta, hogy már a következő év végi műsorral is foglalkoznak, amelyen a tervek szerint gyermekkórus és sztárvendég is fellép. Emellett készül a Csurgó új lemeze is. PROGRAMSOROLÓ KEDD MOZI Szekszárdi Tökéletes hang 3. (amerikai zenés vígjáték), 17 óra. Elit játszma (amerikai krimi), 19.30. SZERDA Szekszárdi Tökéletes hang 3. (amerikai zenés vígjáték), 17 óra és 19.30. ELŐADÁS Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum: Kedvenc témám - Honismeret a Múzeumban előadássorozat. Női szerepek, női életutak a reformkorban. Csapó Ida portréja - dr. Gaál Zsuzsanna előadása, 15 óra. ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ Szekszárd, Babits Mihály Kulturális Központ: író-olvasó találkozó Szabó T. Annával, a házigazda Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője, 18 óra. TRAFFIPAX 0400-0530 61-es főút, 84. km f&oo-noo M6 jobb, 196. km 0900-1100 M6 jobb, 164. km 0900-1100 6<>s főút 147. km 0900-1200 60s főút 93. km 0930-1130 Dombóvár, Köztársaság utca 27. 10:00-1200 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 1200-1500 5fros főút 5. km 13:00-15:00 M6 jobb. 153. km 1330-1500 65ösfőút4.km 1330-15:30 Nagydorog, Kossuth u. 108. 14:00-17:00 61-es főút 71. km 1430-1630 M6 jobb. 120. km 1530-1730 Zomba, Rákóczi u. 56. 1530-1830 Szekszárd, Tartsa, utca 2. 1700-1900 M6 bat 153. km 1700-20:00 60s főút, 100. km 2000-2300: M6 bal, 108. km 2100-23:00 Kapospula, Rákóczi u. 52. 21:30-2330 55os forrt 120. km VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Dombóvár, Kórházi véradó 8.00-14.00 Nagymányok, Művelődési Ház 14.30-17.30 SZERDA Fadd, Művelődési Ház 13.3Cf-16.30 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár 284 cm, Paks 449 cm, Dombori 505 cm, Árvízkapu 856 cm, Baja 555 cm. A Sió Palánknál 251 cm. A nagyváradi zárdában a hajdan szép folyosókat később nem borította szőnyeg, nem volt virág Életút: magyarnak lenni, magyarnak maradni SZEKSZÁRD Férje, Darvas Ferenc unszolására írta meg Darvasné Pálffy Irén a családja, illetve a saját gyermekkora történetét 12 éves koráig. Mint a könyvben is olvasható, arra biztatta a költő a feleségét, hogy azt írja meg, ahogyan gyerekként átélte menekülésük, hányattatásuk történetét. Pálffy Irén Erdélyben, a Hunyad megyei Körösbányán született 1933. január 16-án, két bátyja után harmadik gyerekként. Ahogy ő maga már korábban megírta egy pályázatra: „Idegen országban születtem, de magyarnak.” Tilos volt a Himnuszt énekelni, nemzeti színeket viselni. Édesapjuktól hallottak a gyerekek arról, hogy van egy ország, ahol (majdnem) mindenki magyar. Szülei 1941- ben határozták el, hogy mindenüket, még a szüleiket is hátrahagyva átszöknek Magyarországra, pontosabban Nagyváradra, ahol rokonaik éltek. Nagy szeretettel írja le a szerző azt a vidéket, ahol a gazdasági-társadalmi körülmények ellenére is boldog gyermekéveit töltötte, Nagyvárad után Tarackrasznán, ahol édesapja állást kapott a fakitermelésben. Vízimalomban zuhanyoztak, Irén puszta kézzel pisztrángot fogott a víz alatti kis öblökben. A Darvas házaspár az otthonukban készült fényképen Fotó: M. D. Dombóra kerülve már megmutatkozott a zene iránti vonzalma és tehetsége. Mint megírta, szeretett szerepelni, táncolni, énekelni. Aztán tovább kellett indulniuk, hogy ne maradjanak elzárva Magyarországtól. Ismét mindenüket odahagyták, és lovas kocsival indultak tovább. Técső, Huszt, Nagyszőllős, Munkács, Ungvár, Szerencs, Miskolc, Mezőkövesd, Verpelét, Gyöngyös, Hatvan, Gödöllő és Sashalom érintésével érkeztek meg Budapestre, ahol szintén voltak rokonaik. Aztán folytatódnak a történetek, amelyek az ostromlott Budapesten estek meg. Később arról is szó esik, amikor 30 évvel később Tünde lányukkal visszamentek Erdélybe, és végiglátogatták a rokonokat. Lehangoló tapasztalatokat is szereztek az épületek állapotában. A könyvet Darvas Ferenc tollából elő- és utószó, valamint néhány családi fotó és kotta egészíti ki. Mint köztudoy, Pálffy Irén megzenésített a férjé verseiből néhányat, amelyeket a megyében és a megyén kívül, művelődési házakban, idősotthonokban, író-olvasó találkozókon elő is adott. Darvasné Pálffy Irén életútja példa arra, hogyan lehet magyarnak megmaradni. Ihárosi I.
