Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-09 / 7. szám

2018. JANUÁR 9., KEDD Négy al-dunai falu mutatta be a sajátos ízvilágot Nem merül feledésbe szokás és kultúra Tepsiben a töltelék, sütésre vár a kolbász. A disznóvágáson az al-dunai titkos receptre is fény derült Fotó: Makovics Kornél A madéfalvi veszedelemre történő megemlékezés mel­lett közgyűlést is tartott a Bukovinai Székelyek Orszá­gos Szövetsége (BSZOSZ), emellett nem maradhatott el a hagyományok szerinti disznóvágás sem. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu BONYHÁD A bukovinai széke­lyek többféle módon őrzik kul­túrájukat. Mindennapi szoká­saikat sem hagyják feledés­be merülni. A székelyek lak­ta falvakban esztendőben egy­szer a hagyományok szerint disznót vágnak. A BSZOSZ második alkalommal bonyo­lította le Dózsa György utcai épületében, az elnökség ké­résének megfelelően ezúttal négy al-dunai székely telepü­lés, Hertelendyfalva, Székely­­keve, Sándoregyháza és Pan­­csova küldöttsége mutatta be az ottani ízvilágot - mondta el lapunknak Illés Tibor, a szer­vezet elnöke. A 210 kilogramm súlyú ser­tésnek lángoló szalma alatt égették le a szőrét, majd fatüze­lésű pörkölővei „utánajártak”. Ezt követően rénfára akaszt­va a teveliek láttak hozzá a fel­dolgozáshoz. Az asszonyok a konyhában fűszereket készítet­tek elő, hagymát, fokhagymát tisztítottak, rizst válogattak, krumplit főztek. Az elkészült „kásás” véres és májas hur­ka, kolbász, svartli (disznósajt) mellett a vacsora fogásai között A székely kultúra és a közös­ségszervezés Illés Tibor két szívügye. - Én mindig azon va­gyok, hogy közösségi, csapat­építő jellege legyen a rendez­vényeinknek. Legyen idő elbe­szélgetni, érezzük jól magun­kat együtt, amire egy disznó­vágás remek alkalom. Meg­győződésem, hogy így lehet élővé tenni, átadni a fiatalok­nak a kultúránkat, amit nem csak őrizni, hanem fenntarta­ott volt az orjából főtt húsleves, a friss húsból sült pecsenye, a székelyek töltött káposztája. Az egész napos munka után az ünneplőbe öltözött széke­lyek mulatsággal tették emlé­kezetessé a szombati napot: a Völgység Népdalkor - Sebes­tyén Ibolya vezetésével - és a Völgység Néptáncegyüttes kántáló műsora zárta az estét. Vasárnap a Lőrinc Imre fa­faragóról elnevezett díszterem­ben a közgyűlés nyitányaként ni is kell - fogalmazta meg ko­rábban az elnök, hozzátéve, hogy a székely kultúra nem csak hagyományokat, hanem egyfajta értékrendet is jelent. Míg az elmúlt évtizedekben el­sősorban a színpadi produkci­ókon volt a hangsúly a rendez­vényeiken, ma már igyekez­nek úgy megvalósítani a prog­ramokat, hogy a közönség ne csak szemlélődő legyen, ha­nem résztvevő is. Illés Tibor értékelte az évet, a 34 tagegyesület jelen lévő kép­viselői a programok kapcsán ta­pasztalataikról, élményeikről számoltak be. Majd következett a 2018-as év programtervezeté­nek ismertetése. Március 24-én huszonegyedik alkalommal bo­nyolítják le a Sebestyén Ádám Székely Mesemondó Versenyt, ezúttal a Bács-Kiskun megyei Vaskúton. A nemzetpolitikai államtitkárság Mátyás király emlékévet hirdetett idén, ehhez kapcsolódva a szövetség szeret­né az egész országra kiterjesz­teni az eseményt. A hagyomá­nyos borverseny és gasztro­nómiai bemutató április 21-én lesz Bonyhádon, csakúgy mint a Bada Ferencről elnevezett, szólistáknak és párosoknak ki­írt néptáncverseny. Június 23- án Szekszárdon tartják a Szé­kely Találkozót. Július 9. és 15. között Madéfalván lesz a Szé­kely Néprajzi Tábor, augusztus 26-án búcsú Máriagyűdön, ok­tóber 7-én a bukovinai széke­lyek búcsúja, az új székely por­ta avatása Kismányokon. A cél, hogy megéljék a kultúrát MEGYEI KÖRKÉP j Óceán, kimerítve Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Élőlények nyomait vélik felfedezni egyesek a Marsról ér­kező fényképeken. Örömtüzeket gyújtani még korai len­ne, hiszen a szakemberek szerint ezek az „élőlények jár­ta”, különleges mintázatot mutató szikladarabok kialakulhat­tak egyszerű hőmérsékleti okok miatt is. Egyébként is terje­delmes listát tenne ki, ha felsorolnánk, mi mindent láttak be­le élénk fantáziájú rajongók egy-egy marsi kődarabba. Nem könnyű belenyugodni, de elképzelhető, hogy a naprendszer­ben nem a Mars, hanem csakis a Föld az egyetlen égitest, ame­lyen elpusztításra alkalmas, magasabb rendű élet van... Főleg, ha tudjuk: a vélelmezett marsi élettel egyidőben nap­világot látott egy másik cikk is, mely arról számolt be, hogy 1950 óta megnégyszereződött a holt zónák nagysága a világ óceánjaiban. Ez már viszont nem fantazmagória, hanem tudományosan alátámasztott tény. Ráadásul joggal feltéte­lezhetjük, hogy ezen területek a jövőben növekedni fognak minden - állítólagos szigorú természetvédelmi - intézkedés ellenére. Egyszerű gazdasági szempont: amíg az élő óceán rá­fordítás nélkül is képes adni, addig az érintettek kiszedik be­lőle, amit csak lehet. Egy professzor meg is fogalmazta a lényeget: ahhoz, hogy a kormányok komolyan vegyék a problémát, a halászat teljes el­lehetetlenülése kéne. Ennek bekövetkeztéig még van néhány évtizedünk: de már most érdemes dédunokáinknak betáraz­­ni a tenger gyümölcseiből némi-kései kóstolót a fagyasztóba. Érdemes déduno­káinknak betáraz­­ni a tenger gyümöl­cseiből A szerencsétlenül járt ebet a kerítésen lógva találták meg SZEKSZÁRD Megrázta a kutya­barátokat - és nem csak őket - az a történet, mely napok óta kering a neten. Még az év utol­só napjának éjszakáján történt, amikor a tűzijátékoktól, petár­dáktól hangos zsivaj miatt egy kutya „felakasztotta” magát. Fi­­áth Szilvia, a Tolna Megyei Ál­lat- és Természetvédelmi Ala­pítvány elnöke el­mondta, Szekszár­don, a Tavasz utca környékén történt a baj. Az alig két mé­teres madzagon ki­kötött kutya félel­mében ugrott át a kertítésen, melyen fennakadt, és a saját súlyától megfulladt. Ott lógott, amikor hajnalban egy arra haladó társaság tagjai fotózták le - sajnos akkor már a kutyus nem élt -, és tették fel a világhálóra. A nyomokból ítélve közvet­lenül az állat közelében történ­hetett a petárdázás, így nem is csoda, hogy a kutya ennyi­re megijedt. Amikor a gazdája észrevette, hogy a kutyája ho­gyan járt, az állat tetemét egy kukába hajította. Fiáth Szilvia azt is elmondta, az állat ezt megelőzően is na­gyon nehéz körülmények kö­zött élt, elhanyagolták, nem tö­rődtek vele, hol az utcán kóborolt, hol rövid pórázra volt kötve. Ezért állat­kínzás miatt felje­lentést is tett a rend­őrségen. Szeretné elérni azt is, hogy az ilyen gazdákat tiltsák el az állat­tartástól, ami egyébként a jegy­ző hatáskörébe tartozik. Január első napjaiban egyéb­ként csak a szekszárdi kutya­­menhely segítségével nyolc kutyát juttattak haza, és több mint ötven eb felkutatásában segédkeztek. M. l. Az állat na­gyontiehéz körülmények között élt Dr. Aknai Tamás előadása a személytelen, könyörtelen világba helyezett pop-képzőművészetről Nem kell félnünk a falra festett ördögtől! SZEKSZÁRD Amiképpen az ín­ségnek, úgy a bőségnek is megvan a művészeti kifejező­dése. Az 1940-es évek végé­től napjainkig tart az a folya­mat, mely legalábbis a nyuga­ti világban megteremtette, ha visszaesésekkel is, a koráb­ban soha nem látott fejlődést. A modern technológiai rend­szerek lehetővé tették a fo­gyasztás tömeges jellegét kul­turális területen is. A kulturális tömegter­mék pedig nem más, mint a pop-art, azaz a pop-képző­művészet. Erről tartott elő­adást tegnap délután Szek­szárdon, a Művészetek Házá­ban dr. Aknai Tamás. A mű­vészettörténész az ebben a ka­tegóriában született alkotáso­kat az elidegenedés tömegtár­sadalmainak kulturális képe­iként jellemezte: megállapítá­sa mögött értékítélet is meg­húzódik, de az előadó éppen­séggel a pop-art nagyon is fi­gyelemre méltó jellegét tartja mérvadónak. - Elő művészet­ről van szó, mely rendkívül eredeti és igaz - hangzott jel­lemzése. - Valóságos, őszinte törekvés, hogy az életet olyan­nak láttassuk, amilyen. Ugyanakkor egyetértett az­zal, hogy az évtizedekkel ez­előtti, egyedi, mára klasszi-Dr. Aknai Tamás tartott előadást Szekszárdon Fotó: Mártonfai D. kus alkotások után ma már menedzsmentek igyekeznek hatni a folyamatokra, nem is eredménytelenül. A pop-art az angolszász országokból indult hódító útjára, elsősorban az éppen harminc éve elhunyt, amerikai Andy Warhol neve ismert erről a területről, de idetartoznak a francia új re­alisták, jelentős képviselőjük volt Yves Klein, a németek pe­dig Wolf Vostell révén csatla­koztak a fősodorhoz. Magyar­­országon Lakner László több alkotása tükrözi ezen stílus jegyeit. A pop hajnalán megjelentek a modern tárgyak, mindent át­hatott a köznapiság: erre az új világra eszmélő alkotók igye­keztek letépni a művészetről minden lírait, belehelyezve egy személytelen és könyörte­len világba. így teremtődnek meg a popban az alapvető sé­mák, melyek Honolulutól Haj­­dúhadházig azonosak, de leg­alábbis hasonlítanak. Eluta­síthatjuk ezt az elidegenedést is közvetítő művészetet, de - tetszik, vagy sem - a pop-art felismeri az ember helyzetét, és megtalálja a módját annak, hogy miként lehet az ördögöt anélkül a falra festeni, hogy megijednénk tőle - mutatott rá dr. Aknai Tamás. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents