Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-08 / 286. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 8., PENTEK A Himalája alatt: egy évtized is jól mutatja a fejlődést és következményeit Kőszegi László kalandtúrája a viharvert indiai vasúton Kőszegi László, háttérben a hófödte Kancsendzönga Beküldött kép Tizenegy éve járt első alkalommal Indiában. Harmadszor pedig a múlt hónapban. Volt tehát összehasonlítási alapja arra nézve, hogy miként változott az elmúlt évtizedben ez az óriási ország. Néhány új tapasztalata biztató, néhány pedig egyenesen lesújtó. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu HÓGYÉSZ Kőszegi László számára megadatott az, amiben az irodák által utaztatott turistának nincs része Indiában. A Hőgyészi Agrokémiai Kft. tulajdonos-igazgatója ugyanis igénybe vette a menetrendszerűen közlekedő vasút szolgáltatását. Maradandó élménynek számított, az biztos; de, hogy mennyire bizonyult kellemesnek, az hamarosan kiderül. Ám előbb egy olyan, mindenre rátelepedő jelenségről szólt, mely rögtön érkezéskor fogadta, landolás után, Delhiben és környékén.- A gazdasági fejlődés jól érzékelhető, de az is, ami ezzel együtt jár - kezdte Kőszegi László. - A megnövekedett ipari termelés és motorizáció olyan méretű szmoggal jár együtt, hogy ténylegesen nem láttuk a Napot három napon át. A szürkén gomolygó, áttetsző füst még a szállodai szobánk folyosójára is követett bennünket. A látvány olyasmihez hasonlított, mint amikor az elsötétített teremben a diavetítő fénycsóvájába kerül a szálldosó porszemekkel telített közeg. Megdöbbentő volt, hogy legalább száz kilométert kellett autóznunk ahhoz, hogy kikerüljünk a szmogvidék hatóköréből, és viszonylag friss levegőt szívjunk. Tizenegy éve ilyesmit nem tapasztaltam. A másik oldalon viszont ott a hozadék, bár az árról lehet vitázni. Tizenegy éve az indiai fővárosban és másutt is többségében jobbára kerékpárral zajlott a közlekedés. Mára a biciklit felváltotta nagyobb részben a motor és az autó. Kőszegi László Ó-Delhiből a szomszédos Új-Delhibe csak komoly forgalmi dugó árán jutott el. A közlekedés kívülről nézve kaotikus, a KRESZ-szabályokat a helybeliek meglehetősen szabadon kezelik: ezzel együtt ideges, kiabáló, egyezményes jeleket dühösen mutogató úrvezető olyan ritka arrafelé, mint mifelénk a fehér holló. Az öltözék pedig tiszta, rendezett, férfiaknál általában öltöny-nyakkendőből áll. A kéregetők létszáma tíz év alatt szemmel láthatóan csökkent, ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne gyakori a magyar viszonyokhoz képest elborzasztó mélynyomor. Mentőautó nagy ritkán jár, betegnek lenni végzetes csapást jelent. Katasztrofális a higiénés helyzet is, sokan ott végzik el folyó ügyeiket, ahol éppen tartózkodnak: gyakorta az utca közepén. A szemeteskukákból a háborítatlanságot élvező szent tehenek eszegetik ki az ott talált élelmet, és kotorják ki a hulladékot, a vasútállomásokon, a sínek között termetes patkányok rohangálnak. Ezzel el is érkeztünk a nagy kalandhoz.- A meghívó partnercég olyan helyszínre is elvitt bennünket, mely a legegyszerűbben vonattal volt megközelíthető - folytatta Kőszegi László. - Azaz, Delhiből Jhansiba utaztunk, négy órán keresztül. Hadd tegyem hozzá, hogy ottani szempontból elit helyre, első osztályra váltottunk jegyet: de a guggolós toaletten nem találtunk WC-papírt. A szagokat inkább nem részletezem. Még így is jól jártunk, valamennyien leülhettünk egy kupéban, nem úgy, mint a helybeliek: megrázó látvány volt, amint egy levegőtlen vagon rácsai mögül barna karok erdeje nyúlt ki... Jhansi állomásán óriási zsúfoltság uralkodott, de az fel sem merült, hogy a takaróikat a peronra terítő és azon üldögélő, falatozgató családok odébb menjenek. A buszok tetejét nem bőröndök, utazótáskák foglalták el, hanem odakötözött jutazsákok, bennük a személyes holmikkal. Magában a buszban pedig mint a heringek, úgy nyomódtak egymáshoz az utasok. Kényelem, netalán komfortzóna megőrzés ilyen körülmények közepette elképzelhetetlen. Kőszegi László mindezt látva megfogalmazott néhány figyelemre méltó, társadalmi szempontból is jelentőséggel bíró gondolatot. Például azt, hogy a nyugati világ üzleteiben gyakorta látható a termékeken már nemcsak a Made in China, hanem a Made in India gyártóhely megnevezés is. Ezeket a számunkra olcsó termékeket megvásároljuk, ezzel is erősítve azt, hogy a nyugati világ ipara őrizze meg, sőt, gyarapítsa oda telepített pozícióit. A gond csak az, hogy míg mi, vásárlók, Európában csak a termékek adta előnynyel találkozunk, addig Indiában a nyugati cégek dolgozói a környezetszennyezésben megmutatkozó hátrányokkal is. Ez akkor is így van, ha - mint azt Kőszegi László szakmai szemmel tapasztalta - India önellátóvá vált tejtermelésben, biztatóan fejlődik az állattenyésztés, sőt, az ipart te-Vegyész és mezőgazdász Kőszegi László 1951-ben született Nagyiéta településen. Vegyésznek készült, öt évet töltött ebben a szakmában Szolnokon, azután a telítődés miatt a mezőgazdaságot választotta. Jelentkezett a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, és 1979- ben ott is szerzett diplomát. Hőgyészre kerülése a véletlen műve volt: útba esett a község, a Hőgyészi Állami Gazdaság személyzeti osztályán pedig találkozott az igazgatóval, aki ott tudta meg, hogy Kőszegi László és felesége egyaránt mezőgazdász. Még 1979-ben el is kezdte pályafutását a cégnél, majd három év múlva termelési igazgatóhelyettes lett. 1990- ben alapítója lett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-nek, máig tulajdonos és ügyvezető. Hobbija a zene, a színház és az utazás, Ausztrália kivételével valamennyi kontinens több országát beutazta már. kintve még nagyobb fokozatba kapcsolt a Tata, azaz az indiai autógyártás.- A jelen és a jövő mellett India a múlt ránk maradt emlékeinek is az országa - húzta alá Kőszegi László. - Megadatott nekünk, hogy eljussunk Khajuraho településre, ahol több mint ezer éves templomokat ékesítenek kőből faragott szobrok, köztük erotikus jellegűek is. Dardzsilingben nemzetiszínű szalagot kötöttem Körösi Csorna Sándor sírjára. A település kétezer méter magasságban található: ha körbetekintettem, a közelben zöldellő teaültetvényeket láttam, a híres fekete tea végtelen mezeit. A távolban pedig ott fehérlett a Kancsendzönga, a Himalája harmadik legmagasabb, 8586 méteres, hóval borított hegycsúcsa. Kedvező és kedvezőtlen tapasztalatai egyaránt voltak Cél az adózó állampolgárok minél jobb kiszolgálása, a személyes ügyintézés biztosítása Kormányablakban nyílt NAV-ügyfélszolgálat TAMÁSI A járási hivatalban lévő kormányablakban az ügyfelek a NAV-nál megszokott ügyintézési lehetőségeket is igénybe vehetik: például igazolások kiadását, adókártyát, egészségügyi szolgáltatási járulékot, folyószámlát, ügyfélkapu-ügyintézést, a bevallások, beadványok átvételét, ja1 vitását intézhetik hétfőn és csütörtökön 9-től 15 óráig. . Fausztné Czirják Zsanett, a NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója az ügyfélszolgálati pont ünnepélyes megnyitóján elmondta, fő cél az adózó állampolgárok minél szélesebb körű kiszolgálása, minőségi környezetben a személyes ügyintézés biztosítása. Erre pedig a kormányablakok kiváló lehetőséget nyújtanak. Emellett a bürokrácia csökkentése és a szolgáltató jelleg erősítése is feladatuk. A megyében hat járási székhelyen működik kormányablak, illetve Bátaszéken és Dunaföldváron is, Simontornyán pedig kialakítás alatt van - ezt már dr. Horváth Kálmán, a Tolna Megyei Kormányhivatal vezetője, kormánymegbízott tette hozzá. A júliusi paksi átadó után a tamási ügyfélszolgálat a második a me-Az első ügyfél, Gundy Miklósné, adóazonosító kártyáról kért igazolást Fotó: Makovics Kornél gyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint 2018 végéig a folyamat tovább folytatódik: az országban további 91 kormányablakban kezdi meg működését a NAV ügyfélszolgálata. A megyében Bonyhádon és Tolnán lesz átadás. A bürokráciacsökkentés és a szolgáltató állam kiépítése a célja a folytatódó közigazgatási reformnak. A kormányablakokban időközben végrehajtott jelentős infrastrukturális és technikai fejlesztéseknek köszönhetően érdemi ügyintézés zajlik az ügyfelek elégedettségének növelésével. B. L.
