Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-30 / 303. szám
2017. DECEMBER 30., SZOMBAT 12 KULTÚRA Az izmos, az okos, az idegesítő és a bombázó - Önmagukat is kifigurázzák Kalandjáték a dzsungelben A film visszaadja a skandináv tájak hideg, misztikus, borongós hangulatát Fotók: UPI Media Egy látványos, felszabadultan vicces és bájos kalandvígjáték lett az 1995-ös Jumanji most elkészült folytatása. A Jumanji - Vár a dzsungel minden korosztálynak élvezhető, főképp az önmagukat (is) kifigurázó világsztároknak és a lenyűgöző vizuális effektusoknak köszönhetően. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu MOZI A Jumanji - Vár a dzsungel 1995-ös előzményfilmje Robin Williams főszereplésével lett világsiker, és a készítők a folytatást főhajtásnak is szánták a a színészlegenda emléke előtt. Az eredeti alaptörténetben egy rejtélyes társasjáték rászabadítja a dzsungelt a mit sem sejtő hétköznapi emberekre. A most elkészült folytatás teljesen más irányból modernizálta az alapötletet. Itt egy videojátékon keresztül négy középiskolás diák kerül be Jumanji világába, természetesen nem a saját testükben, hanem úgynevezett avatarok (választható hősök) bőrébe bújva, ami rengeteg vicces helyzetet eredményez. Négy, egymástól teljesen elütő karakterű diák büntetésbe kerül egy középiskolában, ahol azt a feladatot kapják, hogy takarítsák ki a suli poros raktárát. Itt találnak egy videojátékot (az eredetiben társasjáték volt, de hát változnak az idők), beüzemelik, és rögtön egy varázslatos és veszélyes dzsungelben találják magukat - mások bőrébe bújva. Spencer, a félénk, gátlásos, visszahúzódó, de igen okos fehér tini egy izmos feka akcióhős lesz, hatalmas bicepsszel és vagány tetkókkal (Dwayne Johnson). Fridge, a nagydarab fekete sportoló, aki a hétköznapi életben nem egy IQ-bajnok, a játékban alacsony, köpcös zoológussá alakul át (Kevin Hart). Bethanyt, a suli szőke bombázó csaját éri talán a legnagyobb sokk. ő, aki fél percig sem bírja ki szelfi nélkül és a való életben igazi nagymenő, a játékban egy középkorú, pocakos és szakállas professzorrá változik (Jack Black). A negyedik szereplő, Martha egy visszahúzódó, félénk emós lányka, így szinte már logikus, hogy a játékban ő lesz a dögös akcióhősnő, aki aligruhában aprítja a gonoszokat (Karen Gillan). A film legtöbb poénja ezekre az ellentétekre, a valóságos kamaszok és az avatarjuk közti különbségre épül. Az izomkolosszus Dwayne Johnson kifejezetten lubickol a szerepben, láthatóan élvezettel rémül halálra néha egy mókustól, Jack Blackről nem is beszélve, akinek pocakosán és szakállasán is sikerül néha felvillantani a lelkében lakó szőke kamasz lányt. A film története nem túl csavaros, a lényeg, hogy hőseink akkor juthatnak viszsza a valóságba, ha teljesítik a játék küldetését, vagyis visszajuttatják a Jaguár Szeme elnevezésű drágakövet a helyére. Ha belebuknak, örökre a játékban ragadnak, és bár a dzsungel igen látványos (főleg 3D-ben), ezt egyikük sem szeretné. A dramaturgia a videojátékok mintáját követi, vagyis egyre nehezebb és veszélyesebb feladatok jönnek, amik végül igazi csapattá kovácsolják a szereplőket, ami (nem lövünk le ezzel túl nagy poént) később a való életbeli viszonyaikra is kihat. Jumanji-Vár a dzsungel EREDETI CÍM: Jumanji: Welcome to the Jungle. Színes, szinkronizált amerikai fantasyvígjáték RENDEZTE: Jake Kasdan ÍRTA: Chris McKenna & Erik Sommers és Scott Rosenberg & Jeff Pinkner FŐSZEREPLŐK: Dwayne Johnson, Kevin Hart, Jack Black, Karen Gilian, Nick Jonas, Bobby Cannavale ZENE: Henry Jackman FÉNYKÉPEZTE: Pados Gyula VIZUÁLIS EFFEKTUSOK: Jerome Chen GYÁRTÓ: Marvel Entertainment, Columbia Pictures JÁTÉKIDŐ: 119 perc KORHATÁR: 12 FORGALMAZÓ: Intercom MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. december 21. A Jumanji nem túl bonyolult története ellenére igen szórakoztató film lett, jó poénokkal, egzotikus képi világgal és bájos figurákkal. A fantasztikus irodalom elfeledett klasszikusa Furcsa históriák csillagokról és mágikus boszorkányokról KÖNYV A 20. század első évtizedeiben az amerikai tömegkultúra legmarkánsabb formálója még nem a film volt, hanem a ponyvafolyóiratok és ponyvaregények. A „pulp” az olcsó, eldobható és a magas kultúra által lenézett folyóiratokban és puhakötésű könyvekben élte virágkorát, és a sok-sok akkori folyóiratban később klasszikussá vált írók publikáltak ilyet. Az egyes műfajoknak különböző folyóirataik voltak: a detektív-, krimisztoriknak a Black Mask, a Dime Detective adott otthont (ezekben publikálta korai, műfajteremtő, hard boiled krimijeit Dashiell Hammet, Raymond Chandler és Erle Stanley Gardner is), a fantasztikus-mágikus-scifi történetek pedig a Wonder Stories, az Unknown, az Amazing Stories és a Weird Tales hasábjain jelentek meg. A legnagyobb hírnévre a Weird Tales tett szert (1923 és 1954 között jelent meg), máig az egyik leghíresebb amerikai folyóiratnak számít, a sajtótörténet egyik különleges darabja, egyes példányaiért csillagászati összegeket fizetnek a gyűjtők. Hírnevét elsősorban a benne publikáló íróknak és műveik minőségének köszönheti. Itt teremtette meg a modern gótikus horrort és a Cthulhu-mítoszt H. P. Lovecraft, itt publikált először Robert E. Howard, és itt közölte tudományos-fantasztikus írásait a később világhírű sci-fi-íróvá vált Ray Bradbury is. Az Attraktor kiadó új sorozatot indított, amelyben a Weird Tales legjobbjait jelenteti meg: ismert szerzők írásait épúgy, mint a Magyarországon ugyan ismeretlen, de a műfaj klaszszámító alkotók műveit. A maga idejében (1920-as évek) a Weird Tales legnépszerűbb szerzői közé tartozott Nictzin Dyalhis (1873-1942) is. Életéről szinte semmit sem tudunk, vanszikusainak nak kutatók akik a szerzői nevet álnévnek tartják. Kevés írást jelentetett meg, de azok a fantasztikus irodalom e különleges vonulatának klasszikusai közé tartoznak - és most már magyarul is olvashatóak. A zafír szirén és a boszorkányok történetei című kötet öt novellát tartalmaz, a szerző sajátos fantáziavilága és mágikus motívumai (boszorkányok, szirének, csillagok), olvasmányos, gördülékeny történetvezetéssel párosulnak bennük. Igazi különlegesség tehát a könyv, ajánljuk mindenkinek aki szereti a műfajt, és azoknak is akik, nyitottak az elfeledett értékekre. Karácsony Vendel Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorkányok történetei KIADÓ: Attraktor FORDÍTOTTA: Kiss Sándor OLDALSZÁM: 178 oldal MEGJELENÉS: 2017 ÁR: 2800 Ft Páratlan párosujjú patás, gyerkőcöknek Arany szíve van a rémisztő bikának MOZI A Jégkorszak- és a Riosorozattal animációs legendává vált Blue Sky Studios új filmje spanyol vidékre kalauzolja a fiatalabb korosztályt. A Ferdinánd című animációs film egy hatalmas, rémisztőnek tűnő bikáról szól, akinek azonban arany szíve van. A bikaviadalok világát is megidéző mese pont arról szól, hogy a látszat nem minden, és hogy nem kell mindig beállni a sorba: a bikáknak ugyanis ebben a világban az a dolguk, hogy részt vegyenek a vidalokon, vadak legyenek és elkápráztassák a közönséget, Ferdinánd azonban nem ilyen, sokkal békésebb természetű. Viráglelkű, hiába tűnik fenevadnak. Ennek ellenére befogják és elhurcolják csakádjától, amit már galamblelke, jámbor természete sem visel el, ezert egy elég érdekes és vicces figurákból álló brigádot verbuvál össze, hogy velük együtt megszökjön fogvatartóitól. A kalandos és humoros mese a bájos figurákkal, a remekül megrajzolt hátterekkel és a szívmelengető történettel az egész családnak remek szórakozás lehet. K. V. Ferdinánd EREDETI CÍM: Ferdinand. Színes, szinkronizált amerikai animációs vígjáték RENDEZTE: Carlos Saldanha ÍRTA: Munro Leaf, Robert Lawson ZENE: John Powell FÉNYKÉPEZTE: Renato Falcao VÁGÓ: Harry Hitner GYÁRTÓ: 20th Century Fox/ Blue Sky Studios JÁTÉKIDŐ: 99 perc KORHATÁR: 6 MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. december 21.
