Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-27 / 300. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 27., SZERDA A sok nehézség leküzdése után leginkább sorstársai érdekvédelmét látná el Brüsszelben járt Egle Botond, ahol hazánkat képviselte Egle Botond az ELTE szociológia szakán szeretne tanulni, majd civil szervezetben dolgozni Fotó: M. D. Sokat segített neki a küzdősport Ahogy ő mondja: autista testvérei érdekképviseletével szeretne foglalkozni. Egle Botond nemrégiben Brüsszelben járt, és hazánkat képviselte a Fogyatékossággal Élők Európai Parlamentjében. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD „Semmit rólunk, nélkülünk!” Az ENSZ által megfogalmazott elvet és a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményt alapul véve törekszik teljes jogharmonizációra az Európai Unió. Csakhogy, mint Egle Botondtól megtudom, az elv elkötelezett hívei rögös úton járnak. Nem kis tömeget képviselnek, hiszen a kontinens tizenhat százalékáról, nyolcvanmillió emberről van szó. Sokuknak nincs szavazati joguk, holott van politikai véleményük, és döntéseiket értelmi képességük nem korlátozná. A szekszárdi fiatal elmesélte, hogy a nemrégiben Brüsszelben rendezett Fogyatékossággal Élők Európai Parlamentjében felszólalt egy spanyol küldött, aki saját történetét mesélte el. Mint elhangzott, szülei halála után veszítette el szavazati jogát, csak mert a testvérei ezt így látták jónak. Bár az ilyen esetekről keveset tudunk, parázs viták tárgya ez a téma, a cél pedig 2019-re elérni Európában a teljes és általános szavazati jogot, ennek technikai feltételeivel együtt. Egle Botond egyébként egy húszfős delegáció tagjaként képviselte Magyarországot a megbeszélésen, és saját beadványt is készített. Ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy az esélyegyenlőség olcsó és jó hatásfokkal működő biznisz lehetne. - Jogokat adni lényegében nem kerül semmibe, cserébe tizenhat százalékkal több értékes és hasznos humán erőforrással lehetne számolni. A fogyatékkal élők gyakran maguktól specializálódnak olyan tevékenységi területekre, amelyek szükséges és hiány szakmák. Jeleskednek az innovációban és egyre gyakrabban tűnnek fel kézművesként - mondja Botond. A húszéves srác azt is elmesélte, hogy hazánkban és szerte a világon működnek úgynevezett auti farmok, ahol az autisták lehetőségeikhez mérten önálló életet élhetnek. Ő maga is Skóciába készült egy ilyen farmra önkéntesnek, egyéb elfoglaltságai miatt azonban meghiúsult az egyéves ott-tartózkodás. Botond az érettségi egy részén túl van, emelt szintű történelemből százszázalékos vizsgát tett. Három maradék tárgyból jövő tavasszal vizsgázik. Az érettségi két részre bontására azért van szüksége, mert Asperger-szindrómával ék - Tizenegy éves koromban diagnosztizálták nálam ezt az állapotot, amely nem betegség. Én mindig is tudtam, hogy nem olyan vagyok, mint a tömeg. És ezt érzékelte a környezetem is, ám kis koromban azzal ütötték el szüleim kérdését, hogy nem kellene-e szakemberhez fordulni, hogy miért baj az, hogy túl intelligens a gyerek. Aztán az iskolarendszerben már komolyan kibuktak a gondok, hiszen nagyon nehezen viseltem a számonkérések stresszét - mondja. Aztán kiderül, hogy a „nehezen” nem fejezi ki azt, amit átélt, hiszen olyan komoly szorongás alakult ki nála, hogy volt olyan időszak, amikor többet volt bent a kórház-Egle Botond azt mondja, hogy az általános iskola negyedik-ötödik osztályában valószínűleg ő lehetett az a furcsa srác, akit a többiek szívesen megvertek volna. Szerencsére ilyesmiben nem volt része. Botond egyébként nyolcéves korában kezdett aikidózni. Ezt a sportot művelte tizenöt éves koráig, aztán a fegyveres harcművészetet kezdte elsajátítani, jelenleg shinkendózik. Azt mondja: a küzdősport sokat segített, előfordult, hogy mint mozgásterápiát beépítették a fejlesztésébe. Barátai között vannak sporttársak, de auti sorstársak és netik, azaz teljesen átlagos fiatalok is. Támogató hivatal Időnként váratlan helyekről és módokon érkezik segítség, Botond elmesélte, hogy a kormányhivatal is támogatta ügyét. A szervezésben segítettek munkatársai, és a hivatalnak köszönheti, hogy két vizsgaidőszakban érettségizhet. Botond a tolnai Szent István Gimnázium magántanuló diákjaként tanult. ban, mint kint. Egy egyszerű iskolai cetli egy hétig tartó izomgörcsöket okozott, de pánik- és epilepsziára hasonlító rohamokat is el kellett szenvednie. Mint mondja: ő bizony látta, hogy milyen mély a nyúl ürege, de szerencséjének, családja kitartásának és az Autizmus Alapítvány „kommandós kiképzésének”, azaz a rendszeres és következetes fejlesztésnek köszönhetően mára magasan funkcionáló aspivá vált, aki sorstársain szeretne segíteni. És igen, magát „aspinak”, autista testvéreit „autinak”, a neurotipikusokat, tehát minket, az ilyen nehézségekkel nem küzdőket „netinek” nevez. Arról is beszélt, hogy az ELTE szociológia szakára készül, mert azt szeretné tudni, hogy a körülötte lévőket miként értelmezheti. A szociológiát mérhetősége, a megfogható pontjai teszik vonzóvá. Állítása szerint a statisztika igenis lehet érdekes, és van az a szám, amelyik nem hazudik. Azt is tudja, hogy az autisták érdekképviseletével szeretne foglalkozni, valószínűleg a civil szférában. E tekintetben nem lesz kezdő, hiszen nemcsak a szekszárdi Esőmanókhoz kötődik, de az Autisták Országos Szövetségéhez is, illetve az ÁSD Munkacsoport nevű szervezet alapító és vezetőségi tagja. Évek óta jár konferenciákra, fórumokra, amelyek igazi tudásfröccsöt jelentenek neki. A tudásszomj, az információéhség akárcsak más aspergeresek és autisták esetében, rá is jellemző. Állítása szerint nem minden autistából és aspergeresből lesz Newton, de jó befektetés a fejlesztésük. Ő például a nonverbális kommunikációt is úgy tanulta. Ebből viszont semmit sem érezni, hiszen gesztikulál, figyelmes beszélgető partner, aki átlagon felül bánik a szavakkal. Az ELTE szociológia szakára készül érettségi után a szekszárdi fiatal Szebbé tették a tolnai és a mözsi gyermekek karácsonyát Sokan fogtak össze, sokakért Könnyítések az útdíjhasználatban TOLNA Intézmények és civil szervezetek gyűjtése, illetve támogatása révén vált lehetségessé, hogy 44 tolnai és mözsi gyermek szép karácsonyi ajándékot kapjon. A „Tedd szebbé a karácsonyt!” elnevezésű jótékonysági rendezvényen vehették át csomagjaikat, a helyi gimnázium aulájában. Hátrányos helyzetű, szegény családokban élnek, ahol minden segítség jól jön. Az adományozók a következők voltak: a családsegítő központ, a kulturális központ, a Tolnai Háló Közalapítvány, a Civil Voks Tolnai Egyesülete, a Mözsi Református Nőszövetség, a Vöröskereszt és a Karitász tolnai csoportja. Helyi cégek, vállalkozók is támogatták az ajándékosztást. Beszédet Pástiné Szentendrei Mária (családsegítő központ) és Sipos Judith Éva (mözsi nőszövetség) mondott. A mosoly, a szép szó, a kedves pillantás, a barátságos kézfogás, a lelki béke, a másik ember megbecsülésének fontosságára hívták fel a figyelmet. Gitáron közreműködött Szabó Nándor. A műsorközlő Pakulár Erika volt. Hasonló rendezvényt tavaly is szerveztek Tolnán. W. G. Az ajándékosztást Palotás Györgyi kezdte A szerző felvétele TOLNA MEGYE A fejlesztési tárca január 1-i hatállyal módosítaná az e-matricás rendszert. A tervezet értelmében az autópályák fizetős szakaszára felhajtás után is lehetne e-matricát vásárolni; hoszszabbodna a pótdíjbefizetés határideje; bővülne a nagycsaládosok úthasználati kedvezménye; csökkennének az autósok költségei és adminisztrációs terhei; havi matricát vehetnének a motorosok. Az útdíjhasználati jogosultságot (e-matricát) a díjköteles szakaszra érkezés után egy órán belül lehetne büntetés nélkül megvásárolni. Az alappótdíj 30 nap helyett csak 60 nap elteltével emelkedne, és csak különbözeti pótdíjat kellene fizetni, ha a jármű érvényes, de olcsóbb díjkategóriájú jogosultsággal rendelkezik. Egyéb könnyítések mellett a több mint 7 üléses járművek kedvezményét nemcsak a négy-, hanem a háromgyermekes családok is igényelhetnék, egyszerűsödne a jogosultság átírása például családon belüli átadás esetén, emellett megszűnhet a gyakorlat, ami a rendszám elírását karakterenként! díjfizetéssel bünteti. B. L.
