Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-21 / 297. szám
2017. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-GAZDASÁG "J „A mi földünk nekünk kell, hogy hasznot hajtson” Az unió élvonalában Orbán Viktor a NAK elnökével, Győrffy Balázzsal az agrárkamara országos küldöttgyűlésén Fotó: MTI Magyar kézben lévő föld nélkül nem lehetne saját jövője Magyarországnak - jelentette ki Orbán Viktor az Országházban. Hangsúlyozta: az agráriumnak húzóágazatnak kell maradnia, 2010 óta mezőgazdaságunk növekedése az unió élvonalában volt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu AGRÁRIUM A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) küldöttgyűlésének alakuló ülésén Órbán Viktor a mindenkori kormány elsőrendű kötelességének nevezte a magyar föld védelmét, gazdagítását. - Ez a mi földünk, a mi munkánk, minket illet, és nekünk is kell hogy hasznot hajtson - hangsúlyozta és jövőnk egyik oszlopának nevezte a NAK-ot, amellyel a kormány vállvetve küzdött - csakúgy, mint a Magosszal is -, hogy a földet magyar tulajdonban tartsák. A kormányfő szerint az agráriumnak ígéretes a jövője, de veszélyek is leselkednek rá. Brüsszelben a közös agrárpolitika alapjaiból egyre nagyobb összegeket akartak fordítani például az illegális bevándorlás megoldására. Az agrártárca harcának is köszönhetően azonban a ciklus pénzalapjait ez a veszély nem fenyegeti. Mezőgazdaságunk 2010 óta az első három között volt az unióban, kibocsátása hét év alatt változatlan áron több mint negyedével nőtt. A kormány nagyszabású támogatási rendszert vezetett be, így a hazai termelők idén a 2010-es értéknél 52 százalékkal több, azaz 396 milliárd forinthoz jutottak - emlékeztetett a kormányfő. Orbán Viktor közölte, 2020-ig a lehető legmagasabb nemzeti forrásokat biztosítják a szarvasmarha-, a tej-, a juh- és a dohányágazatnak. Az EU által nem támogatott baromfi- és sertéságazat támogatása 2010-hez képest a háromszorosára nőtt. Kiemelt céljuk, hogy az agrárnépesség elöregedését a szakmailag felkészült fiatal agrárvállalkozók helyzetbe hozásával ellensúlyozzák. - Ha 2018 áprilisában ismét felhatalmazást kapunk a kormányzásra, akkor az önök szakmai programját közösen hajthatjuk végre - jelentette ki a miniszterelnök. Jakab István, a Magosz elnöke hangoztatta: évtizedeken keresztül azért dolgoztak szövetségeseikkel, hogy megteremtődjenek a korszerű agrár- és élelmiszergazdaság működésének feltételei, megvalósuljanak az élhető vidéki élet feltételei. Ez beteljesült - szögezte le. Egy év alatt 12,8 százalékkal nőtt az átlagkereset Jelentősen emelkedtek a bérek Teljes és rendszeres bruttó keresetek (2013. január* 100, százalék) 140 MW-grafika, forrás: Világgazdaság KSH Októberben a bruttó átlagkereset 295 800 forint volt, 12,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban - közölte tegnap a KSH. Az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 196 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 204 600 forintra becsülhető. Az októberi 2,2 százalékos inflációval számolva a reálbérek éves emelkedése októberben 10,4 százalékos volt. A keresetek növekedése összhangban áll a kormány várakozásaival - mondta tegnap Varga Mihály az Ml-en. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, Magyarország az októberi bérnövekedéssel nemzetközi összehasonlításban a régióban a második helyen áll Lengyelország mögött, Szlovákia és Csehország előtt. A tárcavezető közölte, hogy az elmúlt 10 hónapban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád megyében volt a legnagyobb arányú a keresetek növekedése, 15 százalék feletti. Az ágazatok közül az egészségügyben volt a legmagasabb béremelkedés a turizmus, a mezőgazdaság, az építőipar és az ingatlanszektor előtt. Horváth András, a TakarékBank elemzője szerint idén 13 százalékot meghaladóan nőhetnek a bérek a bérmegállapodások, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése és az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. 2018-ban 9 százalékos átlagos bérnövekedést várnak a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimumemelés nyomán. - Jelenleg megéri dolgozni, hiszen nemcsak a foglalkoztatás áll a csúcson, de a jövedelmek is emelkednek - hangsúlyozta tegnap a Fidesz szóvivője. Puskás Imre a jövő évi választás egyik tétjének nevezte, hogy sikerül-e megőrizni ezeket a gazdasági eredményeket. MW A HELYZET Végvársors Pilhál György jegyzet@mediaworks.hu A két éve tartó menekültválság sokunkban előhívja a magyar történelem daliás végvári emlékeit. Az „Európa védőpajzsa” hősiességnek azonban kesernyés mellékíze is van: áldozathozatalunkat a Nyugat sosem értékelte igazán. A gondolatkör ma újra időszerű. A minap Kövér László házelnök hivatkozott rá, amikor a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányának ülésén azt mondta: ezekben a csatákban ma is helyt kell állnunk, mintha valami sorsdöntő ütközetben vennénk részt, ami ismét eldönti az európai civilizáció sorsát, ahogyan a török háborúk idején. Majd talányosán hozzátette: „Hogy mi a fészkes fenének áldoztuk fel magunkat, azt nem egészen értem, nyugodtan átengedhettük volna Bécsig a törököket, úgy sem lennénk roszszabb helyzetben.” (És akkor - ezt már én teszem hozzá - arról még nem is szóltunk, hogy Európa megóvott részéhez képest mekkora lemaradást konzervált a török világ Magyarországon.) Játsszunk el kicsit ezzel a végvárgondolattal! Mi lett volna, ha a megbomlott Führer 1944 legvégén nem nyilvánítja erőddé Budapestet, s nem itt, Európa utolsó bástyájánál akarja megállítani a vörös ármádiát? (Száznyolc napig tartott az ostrom.) Vajon akkor hol parolázott volna a két szövetséges, Szerjózsa és Jimmy? Biztosan nem az Elbánál, sokkal inkább valahol az Atlanti-óceánnál... Sose felejtsük: a finom és művelt Nyugat-Európa a fölperzselt Budapestnek (is) köszönheti, hogy megúszta a „népi demokráciát”, és ma kioktató fölénnyel hirdetheti Brüsszelből az igét. Kötelező a védőoltás bárányhimlő ellen A gondolatkör ma újra időszerű BUDAPEST Kötelezővé teszik a gyerekek számára a bárányhimlő elleni védőoltást a Nemzeti immunizációs programban. Az egészségügyi dolgozók körében pedig azt vizsgálják meg, vajon a kanyaróval szemben védettek-e, és ha szükséges, ők is ingyenes oltást kapnak - jelentette be a humánminisztérium (Emmi). A bárányhimlő elleni vakcinákat várhatóan két részletben, 15 és 18 hónaposán, egy másik kötelező oltással egy időben kapnák meg a gyerekek. Bár a betegség általában enyhe lefolyású fertőzés, immunhiányos csecsemőknél akár életveszélyes is lehet. Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét, cseppfertőzéssel terjed és a 15-16 évesek 95 százaléka átesik rajta. Az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között. Az Emmi szerint azokban az országokban, ahol az oltási rendbe illesztették a bárányhimlő elleni vakcinát, az éves megbetegedések száma 80-90, a kórházi ápolások száma 80, míg az orvoshoz fordulásoké 60 százalékkal csökkent. Szeptemberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a bárányhimlő-védőoltás mellett az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni vakcinát is ingyenessé teszik, és tárgyaltak a rotavirus és a hepatitis A elleni oltás támogatásáról is. Az Emmi azonban jelezte, a térítésmentes védőoltások körének bővítése most nincs napirenden. MW Ingyenesen adhatják majd a vakcinát Megállapodott a DK és az MSZP A tiltott támogatás felveti a korrupció veszélyét is A Jobbik még tisztázhatja magát Vona Gábor ma még tiszta vizet önthet a pohárba Fotó: MTI BUDAPEST Külön listával készül a 2018-as országgyűlési választásokra az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK), de 106 egyéni választókerületben nem indul egymással szemben - jelentette be tegnap a két párt elnöke. Megállapodásuk szerint 60 körzetben az MSZP, 46-ban pedig a DK állít jelölteket. A Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségéről Molnár Gyula közölte, ők továbbra is támogatják Karácsony közös jelöltségét. Gyurcsány Ferenc azonban csak annyit mondott: a DK listáját ő vezeti, és nem támogatnak olyan jelöltet, aki más párt listáján szerepel. Arról az elképzelésről viszont hallgatott, amely szerint Karácsony Gergely egyetlen listán sem szerepelne. Karácsony a bejelentés után újságíróknak azt mondta, továbbra is bízik benne, hogy a DK is elfogadja közös baloldali listát. Ezzel a forgatókönyvvel számol, a megvalósítására pedig februárig van idő. Azt elutasította, hogy ne szerepeljen listán, mert az azt üzenné, hogy nincs az ellenzéknek közös kormányfőjelöltje. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint mindebből jól látszik, hogy a baloldalon még mindig Gyurcsány a vezér. MW VÁLASZ Ma jár le a határideje a Jobbik reagálási lehetőségének, amiben az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) arról kellene meggyőzze, hogy a tavaszi plakátkampánya körül tiltott támogatás nem történt, így indokolatlan a 330 milliós bírság. Ha nem fogadja el az ÁSZ a párt észrevételeit, akkor azt indoklással együtt közzé fogja tenni - mondta tegnap Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára az Ml-nek. Kifejtette: törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzik a pártokat, a nyilvánosan közzétett ellenőrzési tervben ütem szerint kezdték meg a Jobbik ellenőrzését is, amiről értesítették a pártot. Kiemelte: a Jobbik akadályozta az ellenőrzést, hiszen 2015-ről és 2016-ról nem szolgáltatott adatot. Ezért az ügyészséghez is fordultak. A párttörvény 2014-ben módosult, és kimondja: jogi személy, külföldi állampolgár vagyoni hozzájárulást párt számára nem adhat, a párt ilyen hozzájárulást nem fogadhat el. Ennek célja, hogy az adományozó semmilyen befolyást ne tudjon gyakorolni pártra és a törvényhozásra. A tiltott támogatás tehát felveti a korrupció veszélyét, hiszen megvan a lehetősége annak, hogy a párt az adományozó érdekeit képviseli. Közben a Magyar Idők azt írta: nem ez az első eset, hogy az ÁSZ nem találta rendben a Jobbik pénzügyeit. A lap bemutatta, szinte minden évben szabálytalanságok özönét állapította meg az ÁSZ: hiányosak voltak a párt kampányelszámolásai, a kampány jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb dokumentumok pedig esetenként hiányoztak. MW
