Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-19 / 295. szám

2017. DECEMBER 19., KEDD SPORT 13 Hetven éves múlt idén, de kispályán még mindig fújja a sípot A sport tartja jó formában LABDARÚGÁS Nincs olyan fut­ballkedvelő a megyében, aki ne ismerné Lubastyik Ist­vánt, vagy ne hallotta volna a nevét. A korábbi labdarú­gó, edző, majd játékvezető szeptemberben töltötte be 70. életévét, de a sípot és a sportruhát még nem akasz­totta szögre. Berg Sándor sandor.berg@mediaworks.hu - Úgy futott fel a szerkesztő­ség lépcsőin, mint a fiatalok. Mi a titka?- Az, hogy egyetlen perc­re sem dőlök hátra. Az, hogy betöltöttem a hetedik ikszet, még nem jelenti azt, hogy úgy is kell magam éreznem - felel­te Lubastyik István. - Heten­te háromszor-négyszer járok edzeni: futok, sétálok, emel­lett edzőmérkőzéseken to­vábbra is fújom a sípot.- És tegyük még hozzá az évti­zedes sportmúltját!- Mi tagadás, néhány évet lehúztam a futballpályákon. Tizenhat éves koromban de­bütáltam szülőfalum, a Faddi TSZ SK csapatában, 1966-ban második helyezettként felke­rültünk ugyan az NB III-ba, ám az akkor még kötelező ka­tonai szolgálat miatt Pécsre kerültem, de a harmadik vo­nal akkor sem került el, a Pé­csi Volánnál még lehúztam három évet. A gólkirályi cí­meimnek köszönhetően lép­kedtem előre a ranglétrán, nem mellékesen ebben az idő­szakban aggatták rám a Lubó becenevet. A Pécsi Ércbánya színeiben az NB II-ben is be­mutatkozhattam, de nyilván a PMSC-vel az élvonalban eltöl­tött 15 mérkőzésre vagyok a legbüszkébb.- A szekszárdi évekre nem?- Dehogynem! Az 1973-as évtől négy szezonon keresz­tül, labdarúgó karrierem vé­géig a Szekszárdi Dózsában rúgtam a gólokat. Annak el­lenére, hogy a támadósorból visszavezényeltek a védelem­be, 176 mérkőzésen 25 gólt szereztem. Szép időszak volt az is.- Majd jött az edzősködés? Lubastyik István minden vele kapcsolatos cikket megőrzött Hálás a családjának a szép korért „Azt, hogy megélhettem ezt a kort, elsősorban a családom­nak köszönhetem. A felesé­gemnek, Erzsébetnek, a gyer­mekeimnek, Zoltánnak és Anitának, a vejemnek, Áron­nak és az unokáimnak, Flórá­nak, valamint Szonjának - fo­galmazott Lubastyik István.- Mindenképpen megemlíte­ném Krausz Mártont, aki ma­- Bárcsak így lett volna... Aktív játékosként letettem ugyan a játékvezetői vizsgát, de előtte még megpróbálkoz­tam az edzői munkával. Dol­goztam a TÁÉV megyei el­ső osztályban szereplő csa­patánál, a legszebb edzői fel­adatom mégis az újjászerve­zett utánpótlás iskola serdülő és ifjúsági játékosainak okta­tása volt. Olyan ismertté vált focisták kerültek ki a kezem­ből, a teljesség igénye nélkül, mint Varga László, Kasza Ist­ván vagy éppen Máté Csaba. gas szinten, nagy odaadással, szorgalommal és rátermettsé­gével irányítja a megyei igaz­gatóságot, a TMLSZ valameny­­nyi társadalmi munkában dol­gozóját, illetve Karszt Józsefet, aki szakmai tudásával szerve­zi, irányítja a Paksi FC felnőtt és utánpótláscsapatait, és biz­tosítja azoknak a legjobb kö­rülményeket.- Mire értette, hogy „bárcsak így lett volna”?- Mindig utólag jön rá az ember, hogy valamit csinálha­tott volna jobban. Ha nem eről­tetem az edzősködést, s koráb­ban kezdem a fújást, többre vi­hettem volna. A fizikai és sza­bályismereti teszteken mindig jeleskedtem, de amikor „felfi­gyeltek rám”, már elmúltam 35 éves, így kifutottam az idő­ből. NB Ill-ban és II-ben bírás­kodtam, a legjobbak közé nem kerültem fel. Igaz, egy mérkő­zés erejéig beleszagolhattam Fotó: Makovics Kornél Nem pihen Lubastyik István 40 évet hú­zott le játékvezetőként nagy­pályán, háromszor volt az év játékvezetője. 61 évesen vo­nult vissza, azóta felkészülé­si mérkőzéseken és teremfo­ci-találkozókon fújja a sípot, s túl van már a 2000 mérkő­zésen. 2010 óta a TMLSZ Ver­senybizottságának a tagja. Aranysíp-díjas játékvezető. az élvonali mérkőzés „illatá­ba” játékvezetőként. Mondjuk nem számítottam rá...- Merthogy?- Az 1980-as években egy pécsi tartalék meccs után szóltak, hogy az NB I-es baj­nokira hívott bíró karambo­lozott, nekem kéne partjelez­nem a találkozót. Pécsi elfo­gultság miatt jeleztem, hogy nem szeretném, de az MTK akkori vezetőedzője, Verebes József közölte, megbízik ben­nem, csináljam. A bajnokit végül a PMSC nyerte 2-0-ra, de a lefújás után a vendégek szakembere is megdicsérte a munkámat.- Ha már a múltidézésnél tar­tunk: emlékszik az első mécs­esére játékvezetőként?- Nem ma volt már, egészen pontosan 1963-ban. Egy Kéty- Őcsény megyei harmadosztá­lyú mérkőzés volt, az ered­ményre viszont már nem em­lékszem. A sors különös finto­ra, hogy 30 évvel később egy Kéty-Aparhant mérkőzésen fújtam utoljára a sípot nagy­pályás találkozón.- A szurkolók előszeretettel szokták kipécézni maguknak a bírókat. Ezekkel hogyan birkó­zott meg?- El kell fogadni, hogy az egyik félnek sosem tetszik az ítélet, ezért sosem foglalkoz­tam a közönséggel. En min­dig becsülettel felkészültem a mérkőzésekre, szabályszerű­en jártam el. Egyfajta filozó­fiámmá vált, hogy szavakkal is lehet fegyelmezni, nem kell felmutatni egyből a sárga la­pot. A sportmúltam által a já­tékosok és az edzők is elfogad­ták a döntéseimet.- Vissza a jelenbe. Mit gondol arról, hogy a legjobb magyar játékvezetőnek kikiáltott Kas­sai Viktor nem lesz ott a jövő évi világbajnokságon?- Nincs akkora hátorszá­ga a mi bíróinknak, mint más nemzetnél. A sportdiplomáci­ánk sem erős, így, amikor ki kell választani, hogy ki men­jen, a magyart kipöckölik. Va­lóban, a 2012-es Európa-baj­­nokságon hibázott (az angol­ukrán csoportmeccsen Kas­sai nem adta meg az ukránok szabályos gólját, a mérkőzést elveszítették, és nem jutottak tovább - A szerk.), sőt utána is voltak rossz ítéletei, de kér­dem én, kinek nem? És itt jön elő újra a diplomáciai hátrá­nyunk. A mai bíróknak azt tudom javasolni, hogy maxi­mális alázattal, a szabályokat rugalmasan kezelve bíráskod­janak, valamint folyamatosan képezzék magukat, maradja­nak edzésben, és tanuljanak nyelveket. így juthatnak csak előre a ranglétrán. Az Atomerőmű SE dzsúdósa a bronzéremért a portugál Fonsecát győzte le Cirjenics a dobogón Szentpéterváron CSELGÁNCS Remek eredmény­nyel, World Masters-bronz­­éremmel zárta az esztendőt Cirjenics Miklós Szentpé­terváron. A Nemzetközi Ju­do Szövetség 196 ezer dollá­ros meghívásos versenyére, a World Judo Mastersra, vagyis a Mesterek Tornájára, amely­re minden súlycsoportból a vi­lágranglista legjobb tizenhat dzsúdósát várták. A versenyre eredetileg hét magyar vívta ki az indulás jo­gát, ám betegség, sérülés vagy családi okok miatt Joó Abigél, Ungvári Attila, Csoknyai Lász­ló és Bor Barna sem vállalta a részvételt. A visszalépések mi­att így is hat magyarért szorít1 hattunk Oroszországban. Közülük a 100 kilogrammos világranglistán második he­lyen álló Cirjenics Miklós sze­repelt a legjobban. Hangyási László tanítványa az osztrák Böhlert és az azeri Gasimo­­vot legyőzve jutott be az elő­döntőbe, ahol fejet kellett haj­tania a grúzok klasszisa, a vé­gül aranyérmet szerző Liparte­­liani előtt, de a bronzmeccsen a portugál Fonseca ellen sike­rült javítani. így Cirjenics Miklós a dobo­gó harmadik fokára állhatott fel, az Atomerőmű SE dzsúdó­sa az érem mellett átvehette Cirjenics legyőzte portugál ellenfelét, így harmadik lett Fotó: MW a kétezer dolláros pénzdíjról szóló csekket is. A 48 kilósok között az Ip­­pon Judo Tatabánya olimpi­ai bronzérmese, Csernovicz­­ki Éva az izraeli Minsker és a francia Clement legyőzésével bejutott az elődöntőbe, Cserno­­viczki Csaba tanítványa végül az előkelő ötödik helyen zárta a Mesterek Tornáját. A 90 kilo­grammos Tóth Krisztián szin­tén ötödik lett. A további három magyar in­duló sajnos nem tudta emléke­zetessé tenni a hétvégét, a pak­siak másik indulója, Pupp Ré­ka (52 kg) a koszovói Krasniqi­­től kapott ki. B. L. Mo Farah lett a BBC-nél az év sportszemélyisége SZAVAZAS Először választot­ták meg a hosszútávfutó Mo Farah-t (képünkön) az év brit sportszemélyiségének a BBC szavazói. A négysze­res olimpiai bajnok atléta az­zal vívta ki az elismerést (83 524 szavazat), hogy az idei londoni világbajnokságon 10 ezer méteren arany-, ötez­ren pedig ezüstérmet nyert. A Szomáliái születésű Farah a voksoláson Jonathan Rea északír superbike-motor­­versenyzőt (80 567) és Jön­nie Peacock paraatlétát (73 429) előzte meg. A negye­dik Formula-l-es világbaj­noki címét megszerző Lewis Hamilton (60 627) meglepe­tésre nem került dobogóra, csak hatodik lett. R. G. Huszonhat csapat négy napon át küzd Bátaszéken TEREMFOCI Néhány nap, és kezdődik a Fenyő-kupa! A két ünnep közötti időszak egyik legrégebbi teremtor­náját december 27. és 30. között rendezik meg a Ka­lász János-sportcsarnokban. A szervezők tájékoztatása szerint a 35. tornán tizen­két amatőr és tizennégy pro­fi csapat méri össze tudását. A csoportmeccseket 27. és 29. között rendezik (minden nap 8 órakor kezdődnek a küzdelmek), a kieséses sza­kasz 30-án reggel 9-kor ve­szi kezdetét. A torna szom­baton 20 óra körül a profi döntővel zárul. Tavaly ebben a kategóriában a Bowden­­technika, az amatőröknél a Welorex győzött. R. G. Michael Jordan az első, C. Ronaldo a tizenkettedik SPORTMARKETING A Forbes magazin összegyűjtötte az eddigi karrierjük során leg­többet kereső sportolókat. Talán nem meglepő, hogy az első helyen az NBA tör­ténetének egyik legjobb já­tékosa, Michael Jordan áll. A 2003-ban visszavonuló kosaras karrierje során ed­dig 1,85 milliárd dollárt kere­sett. A második helyen az el­múlt években inkább balhé­iról híres golfozó, Tiger Wo­ods áll, aki 1,7 milliárd dol­láros bevétellel büszkélked­het. Az egymilliárdos határt rajtuk kívül még két golfozó, Arnold Palmer (1,4 millió) és Jack Nicklaus (1,2 millió), va­lamint a 2013 decemberé­ben súlyos síbalesetet szen­vedő Michael Schumacher (1 milliárd) érte el. Cristiano Ro­naldo, a Real Madrid klasz­­szisa csak a tizenkettedik: a portugál sztár mintegy 725 millió dollárral gazdagodott az elmúlt években. R. G.

Next

/
Thumbnails
Contents