Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-13 / 290. szám
2017. DECEMBER 13., SZERDA 12. MEGYEI KÖRKÉP Otthon egyre kevesebben vágnak sertést, pedig ha kiszámoljuk, megéri Közös az élmény, jó a hangulat, most a céges disznótor a divat A fél disznó nem jó, mert eldől az ólban - így szól a vicc. Pedig nem tréfa, a legtöbb család ezt vásárolja manapság, ha sonkára vágyik. Ma már vidéken is ritkábban bajlódnak a sertés nevelésével mint tíz éve. November közepén indul a disznóvágás szezonja, mely egészen karácsonyig kitart. Ilyenkor az élősertés ára magasabb. így van ez idén is, 500-550 forintot fizetnek kilójáért azok, akik ragaszkodnak a házi kolbászhoz, sonkához. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Míg az otthoni sertéstartás lassan kimegy a divatból, addig a baráti társaságok, céges rendezvények egyik attrakciójává vált az elmúlt években a disznóvágás. A közös élmény, a jó hangulat, no és estefelé egy jó disznótoros vacsora összekovácsolja a közösséget. Az ilyen rendezvényeknél az élő sertést valamelyik közeli vállalkozó biztosítja. Ma már az úgynevezett falusi disznóvágásra csak kevesen vállalkoznak, közülük is a többség nem maga neveli fel az állatot, hanem inkább megveszi, de otthon dolgozza fel. Ilyen esemény volt a napokban a bátaszéki Csapó famíliánál is. Az egyik sertéstartó gazda adta az „alapanyagot”. Reggel fél hétkor kezdődött a munka, a hőmérő plusz 2 fokot mutatott, ami azt jelentette, hogy ideális volt az időjárás az eseményre. A jókedvet fokozza a házi pálinka A böllér és segédei is erőt merítettek egy kis szúrópálinkából, majd a közel 250 kilós állatot először egy pisztollyal elkábították, majd leszúrták. A perzselést követően feldarabolták. Délután már a hurkának, kolbásznak álltak neki. A sonkának való combokat, a szalonnákat megformázták, besózták, és egy nagy kádba helyezték, a nyers hús pedig a mélyhűtőbe került. A háziasszony elmondása szerint megéri disznót vágni, mert ennyi húst nem tudnának megvenni a boltban. Nem is beszélve arról, hogy a házi sonkának (húsvét környékén szokták felvágni), szalonnának, kolbásznak, disznósajtnak, hurkáknak nincs párja. A sonkáknak valót egy nagyobb edényben sóban, fűszerekben (pácban) forgatják legalább hat hétig. Ezután jön a füstölés, majd száraz, hideg helyen való tárolás. A boltban vásárolt sonkák viszont gyors pácon esnek át, így nyersek maradnak, tárolni sem lehet több hétig ezeket, mert megpenészesednek. A háznál levá gott disznók húsát érdemes lenne bevizsgáltatni Kolbász, hurka, disznósajt: mindenki másképp csinálja Ugyanakkor egyre többen vannak, akik nem vágnak disznót, mégis van saját sonkájuk, házilag készített kolbászuk. Erre való a készen vett, hasított fél disznó. Az alapanyagokon kívül kell hozzá egy kolbásztöltőgép, illetve kell keresni valakit, aki megfüstöli a végeredményt, ha otthon nincs erre lehetőségünk. A kolbásznak elég 7-9 napos füst, de a füstöléshez érteni is kell, az úgynevezett hideg füst jó a kolbásznak. Hogy milyen a jó házi kolbász? Többféle recept is van a családoknál, hogyan kell elkészíteni. Van, aki köménymagosan, van, aki sok fokhagymával szereti. A színhúson kívül szalonnát is szoktak bele darálni. íme egy jó recept: 7 kg (darálva) hús mellé 3 kg füstölt szalonna (vagy tokaszalonna), 18 dkg só, 4 dkg őrölt bors, 4 dkg őrölt kömény, 10 dkg fokhagyma (összezúzva), 15 Abálódik a belsőség a kondérban. Sajátos hangulata van az otthoni vágásnak, munka is, szórakozás is A saját készítésű, ízesítésű kolbásznak, hurkának nincs párja Fotók: Makovics Kornél dkg őrölt fűszerpaprika. A belet alaposan kimossuk, először szódabikarbónás vízben, majd simában többször. A darált húsokat egy nagy edénybe teszszük, rászórjuk az összes fűszert és a fokhagymát. Alaposan összedolgozzuk, majd töltőgép segítségével a bélbe töltjük, majd felfüstöltetjük. Az állatorvosok nem győzik hangsúlyozni, hogy a háznál levágott disznók húsát érdemes bevizsgáltatni. Erre azonban csak ritkán akad példa. A trichinella-vizsgálatot a hatósági állatorvosnál kell kérni, aki a sertés rekeszizmából vesz mintát, majd ott a helyszínen, mikroszkóp alatt megvizsgálja, és az eredményt is megmondja. A trichinella olyan parazita, mely ritkán ugyan, de előfordul a sertésben, és a fertőzött állat húsának elfogyasztása az emberre is veszélyes, sőt akár halált is okozhat. Az uniós országokban az ilyen vizsgálatok elvégzése természetes. Nyár óta emelkednek a sertésárak- Végre kicsit magához tért az ágazat - mondta Lengyel Lóránt, németkéti gazdálkodó. Ezt megelőzően több mint egy évig tartott a mélyrepülés, amikor egy kiló élő sertésért még 320 forintot sem adtak a feldolgozók. A helyzetet akkor nehezítette, hogy sorra dőltek be a feldolgozók és a vágóhidak is. A sertés felneveléséhez szükséges önköltségi ár pedig 360 forint körül van. Nyár környékén elindult felfelé a felvásárlási ár, volt már 420 forint is, jelenleg 390 forintot fizetnek egy kiló élő sertésért, tájékoztatott Lengyel Lóránt. Úgy tűnik, a feldolgozói kör, főleg a nagyok, stabilizálódtak, így a sertéstartók viszonylag rövid időn - pár héten - belül hozzá is jutnak a pénzükhöz. Nyilván aki egy-egy sertést szeretne vásárolni, annak többet kell fizetnie kilójáért, mint annak a felvásárlónak, aki egész évben átveszi nagy tételben az állatokat. A helyiek mellett a turistákat, a befektetőket és a Pakson letelepedni vágyókat is megcélozták Egy imázs- és egy városismertető film készült PAKS Elkészült Paks új imázs- és városismertető filmje. Előbbi háromperces változat a helybeliek identitáserősítése mellett a turistákat hivatott megszólítani, míg az utóbbi elsősorban a befektetőknek, a Pakson letelepedni vágyóknak szolgál információkkal hét és fél percben. Mindez azzal a csodálatos képvilággal és modern képalkotási szemlélettel, amit a Babai István-Vida Tünde alkotópáros szűk egy esztendeje a Tolna megyét bemutató filmnél is „felvillantott”. A filmeket - utóbbiból egyébként készült német, orosz és angol verzió is - egy éven át forgatták az önkormányzat megbízásából. A magyarverzió narrátora Kautzky Armand.- Reális, de vonzó képet igyekeztünk mutatni - mondta az alkotópáros nevében Vida Tünde a hétfői sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte, hogy a ma már elmaradhatatlan légi felvételek mellett nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy emberközpontú filmek szülessenek. Szabó Péter polgármester a városmarketing fontosságáról ejtett szót. Azt mondta, hogy a filmek eszközök ahhoz, hogy a városról olyan Paks egyik szép színfoltja a Sárgödör téri présházsor Fotó: Vida T. képet mutassanak, amelyek vonzóvá teszik azt a turisták, hosszabb időt ott töltő munkavállalók, letelepedők számára. A város polgármestere emlékeztetett arra, hogy Paksról városismertető film a ’90-es évek óta nem készült, imázsfilm igen, de a „mai felgyorsult világban két-három évente érdemes megújítani azt”.- Különösen szükség van erre akkor, amikor olyan beruházás előtt áll a város, amely megváltoztatja az életét - fogalmazott Szabó Péter.- A csodálatosra sikerült Tolna megyei imázsfilm után nagy várakozással tekintettem a paksi imázsfilm elé - mondta Kovács Sándor, a városmarketingért, médiáért is felelős alpolgármester. - Gratulálok az alkotóknak, olyan filmek születtek, amelyek teljeskörűen bemutatják a várost. Nagyon sok olyan dolgot láttam, ami nem jön velem szembe az utcán. A filmek láttán újra meggyőződtem arról, hogy csodálatos városban élünk - fogalmazott Kovács Sándor, Hozzáfűzte, Paks komoly fejlődés előtt áll, ezért abban bízik, hogy a következő film egy még modernebb várost fog majd bemutatni. T. V.
