Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-13 / 290. szám
2017. DECEMBER 13., SZERDA Berekai Évának köszönik a gyöngygallér fennmaradását Divat a népi ékszer, remélik, az is marad Népi ékszerek kiállítása látható a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban december 30-ig. Hatodik alkalommal hirdetett ilyen pályázatot a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület. A beküldött munkák javát állították ki. A szervezést nagyrészt Decsi-Kiss Mária végezte, aki e mesterségért és a sárközi gyöngygallér fennmaradásáért igen sokat tett. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepuJsag.hu SZEKSZÁRD December 30-ig tekinthető meg a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban a Berekai Éva Népi Ékszer Kiállítás. A szervezőmunka nagy részét Decsi-Kiss Mária gyöngyfűző népi iparművész, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület titkára végezte, aki zsűrizte is a pályázatra beküldött alkotásokat. Rajta kívül zsűritag volt még Komjáthi Tamásné, az egyesület elnöke és Nagy Györgyi, az előző pályázat nagydíjasa. Háromévente írnak ki pályázatot, s háromévente rendeznek kiállítást a legjobb alkotásokból. Decsi-Kiss Mária reméli, hogy a népi ékszerek sosem mennek ki a divatból, örül annak, hogy az anyagot beküldők közül sokan vettek részt az általa - 15 alkalommal - szervezett szálkai gyöngyfűző táborokban, viszont annak nem örül, hogy a skála nem elég széles. Vagyis: női ékszer a zöme, s azon belül a gyöngy. Férfiékszerrel mindössze hárman neveztek be - köztük a szekszárdi Csúcs Endre - s teljesen hiányoznak a bőr-, fa-, csipke- és Iószőrékszerek. Az első országos gyöngyfűző tábort Decsi-Kiss Mária és Oláh Márta 2001-ben indította. Népi ékszerkészítő pályázatot is az időtől kezdve ír ki a Tolna Megyei Népmű-Decsi-Kiss Mária népi iparművész, szervező és zsűritag a kiállítóteremben A szerző felvételei vészeti Egyesület. A névadónak, Berekai Évának köszönhetően maradt fenn a sárközi gyöngygallér. Decsen élt, 1985-ben hunyt el. A sárközi gyöngygallér piros, fekete, kék, zöld és arany színű, cseh gyöngyökből készül régtől fogva. Magyar gyöngykészítés nem létezett; vándorárusoktól vásárolták az alapanyagot az egykori gyöngyfűzők. Decsi-Kiss Mária járt kinn a cseh gyárban, Jablonecben, s azt mondja:- Egy csoda. A szemetes konténerük tartalmából is több évig dolgozhatnánk... Amilyen gazdag a hazai gyöngyékszerek anyag-, szín- és formavilága, olyan szegényes az irodalma. Szakkönyv, leírás alig-alig létezik erről a területről. Decsi-Kiss Mária szerint a kutatók általában a viseletekre összpontosítanak, s a kiegészítőket legfeljebb csak megemlítik. Az egyedi sárközi nyakékről például ennyi szere-Férfiékszereket kevesen készítenek pel a ruha ismertetése után: „és hálószerű gyöngygallért hordtak hozzá”. De, hogy ennek van egyébként 17-18 fajtája is, arról nincs említés. Úgyhogy nagyon időszerű lenne egy kiadvány a sárközi gyöngyről, ami már nemcsak jámbor óhaj. Elvileg nyomdakész anyag. A mostani ékszerkészítő kiírásra huszonegy pályamunka érkezett, Győrtől Miskolcig. Ezek közül kiállításra tizenkilenc került. A fődíjat fém ékszereiért a pörbölyi Kovács Anna érdemelte ki. Volt a mezőnyben még egy dombóvári alkotó is: Pálné Osvald Éva. A díjazottak Fődíj: Kovács Anna (Pörböly). Megosztott Berekai Éva-díj: dr. Magyar Erzsébet (Felsőzsolca), Péter Szidónia (Budapest). Különdíj: Ferenczi-Kovács Éva (Miskolc). További díjazottak: Majorosné Szalai Anna (Mezőkeresztes), Kiss Gabriella (Miskolc), Kerti Eszter (Palotás), Csúcs Endre (Szekszárd), Pálné Osvald Éva (Dombóvár). MEGYEI KORKÉP Ferdül a világ Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu E ngedélyezni fogják az azonos neműek házasságát. Ausztriában. Diszkriminatívnak minősítette az osztrák alkotmánybíróság a homoszexuális párok egybekelésének tilalmát. Nyugati szomszédunknál 2010-ben lépett életbe a melegek élettársi kapcsolatát engedélyező törvény, 2013-tól fogadhatják örökbe partnerük vér szerinti gyermekét, és 2015-től a nem vér szerinti gyermek közös örökbefogadása is engedélyezett. Az azonos nemű párok törvényes házasságkötésére 2019-től lesz mód. Forradalmi változások az emberi - és asszonyi - jogok terén, a szakállas nő országában. Con-chita Wurst 2014-ben nyer-A nemi hovatartozás fiatalkorban sokaknál problémás te meg az Eurovíziós Dalfesztivált, nagyestélyiben, műszempillásan, műkörmösen, szép hosszú hajjal, ápolt, rövid bajusszal, szakállal. Európa imádta és rá szavazott. A magam részéről nem ellenzem, legyen papírjuk az ilyen pároknak arról, hogy összetartoznak - ha ragaszkodnak hozzá. Miért ne? A gyermeknevelés viszont neccesebb. Milyen családmodellt lát egy kiskorú ott, ahol esténként anyu és anyu, vagy apu és apu bújik ágyba? A nemi hovatartozás fiatalkorban még sokaknál problémás. Nekem is volt olyan kollégám, aki - vagy harminc éve, egy céges bulin, három-négy sör után - elmesélte, hogy benne a felesége tudatosította, hogy férfi. Mielőtt megnősült, ha meztelen lányt vagy meztelen fiút látott a tévében, ugyanúgy „reagált”. Fordul és ferdül a világ... Jeles tolnaiak az új utcák névadói TOLNA Két új közterület elnevezéséről döntöttek a tolnai képviselők legutóbbi ülésükön. A két belterületi utca a Szilágyi Erzsébet és a Tinódy utca közötti szakaszról nyílik, a vasút irányába. Az egyik Pécsy Józsefről kapta a nevét, a másik pedig Rozmájer Ferencről. Már évekkel korábban is felmerült, hogy a két jeles férfiúról valamilyen közterületet nevezzenek el a városban. Pécsy József 1848-1898 között volt Tolnán plébános. Ő írta az Emlék-Lapok Tolna mezőváros múltjából és jelenéből című könyvet, amely ma is jelentős helytörténeti dokumentum. Kezdeményezésére újíttatták fel a tolnai templomot. Plébánosi tevékenysége idején kezdtek Tolnán magyar nyelvű szentmiséket tartani. A templomtól a Szentháromság szoborig vezető földutat leköveztette, iskolát alapított Tolnán, a tolnai tűzoltó-egyesület alapítója, sokáig vezetője volt. Rozmájer Ferenc 1814-ben született Tolnán. Építőipari nagykereskedelemmel, hajó- és közúti fuvarozással, mezőgazdasággal foglalkozott. Fiatalon esküdt lett a tolnai elöljáróságban, később többször betöltötte Tolna (fő) bírói tisztét. Anyagilag is támogatta az új iskola építését, közreműködött a helyi tűzoltó-egyesület megalakításában. Kezdeményezője volt a tolnai takarékszövetkezet létrehozásának. Jelentős szerepe volt a Domboriba vezető út megépítésében, a felújított tolnai templomba új márvány oltárt készíttetett. Ezen felajánlásáért a pápától megkapta a Szent Szilveszter Lovagrendet. S. K. Rozmájer Ferenc a pápától megkapta a Szent Szilveszter Lovagrendet Jótékonyság: a Forralt bor és kolbász ünnepen több mint hatvan ajándékcsomag került a fa alá Sült kolbászt, hurkát kínáltak a Sárgödör téren PAKS Elsősorban az évszakhoz illő tradicionális menüt, azaz sült kolbászt, sült hurkát kínált a Sárgödör tér évzáró programja, a Forralt bor és kolbász ünnep. Újdonságként, különlegességként tépett húsos ciabatta is szerepelt a kínálatban, és természetesen a program elnevezésében szereplő italt sem kellett nélkülözni, több standon is kínálták az ízletes, illatos forralt bort. Az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek, a szeles, nyirkos hidegben szinte képtelenség volt hosszabban időzni, ennek ellenére ezt többen megtették. A rendezvény egyik helyszíne volt annak a jótékonysági gyűjtésnek, amelyet a város önkormányzata szorgalmazott az atomerőműhöz csatlakozva. A Forralt bor és kolbász ünnep során több mint hatvan ajándékcsomag került a fa alá.- Nagyon aktívak voltak a vendégek, köszönet érte - húzta alá Kovács Kristóf. Hozzátette, köszönet illeti Paks Város Önkormányzatát és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t is, a rendezvényekhez nyújtott támogatásért. Kovács Kristóf, a szervező KBP Produkció vezetője, örömmel Jól fogyott a testet-lelket melegítő forralt bor a Sárgödör tér évzáró programján A szerző felvétele konstatálta, hogy négy rendezvényükön idén több mint tízezren megfordultak. Ebből kettő kisebb produkció, kettő pedig nagykoncertes, ezreket vonzó fesztivál. Utóbbi a Kávé, Bor és Pálinka Fesztivál, illetve a Puttonyos Fesztivál, amelyeken igyekeznek maradandó élményt nyújtani a közönségnek, s kiszolgálni minden korosztályt. A jövő évi fesztiválok programjainak egyeztetése már elkezdődött, strukturális változásra nem készülnek a szervezők, céljuk, hogy a lehető legtöbb élményt nyújtsák a fesztiválok látogatóinak. Vida T. Csúcs Endre szekszárdi népi iparművész alkotásai, a csontból készült férfiékszerek is a díjazott munkák közé kerültek
