Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-09 / 287. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 9., SZOMBAT Praliné, bonbon, szaloncukor készülhet házilag is a karácsonyi ünnepekre Szép és sikeres ajándék lehet a saját készítésű csokoládé Ahogy közeledik a karácsony, egyre több szó esik arról, milyen szaloncukrot, édességet vegyünk a családnak. Egyre divatosabb lett a saját készítésű bonbonok, pralinék, szaloncukrok készítése. Macerás, sok tudást és gyakorlatot igényel ez, de akinek sikerül, az rengeteg elismerést kap családtagtól, ismerősöktől. A bátaszéki Papdi Istvánná Havasi Erika saját tapasztalatait osztotta meg olvasóinkkal. Mauthner Ilona iIona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK Néhány évvel ezelőtt egy betegség idején kezdődött Papdi Istvánné Havasi Erika szenvedélye. így mesélt erről szerkesztőségünkben: - Négy éve, november vége felé, egy betegségből lábadozva, szabadidőm rengetegében többet hallgattam rádiót, néztem internetet, tv-t és benne a karácsonyi ünnepekre való készülődést. Felkaptam a fejemet, amikor a házilag készített szaloncukrokról beszéltek. Érdekelt a téma, de nem a cukorszirupos változat, ezért a saját elgondolásom szerint próbáltam ki a receptet. Fontosnak tartottam, hogy hozzáadott cukor nélkül dolgozzak, így fügét, datolyát, aszalt gyümölcsöket, magvakat aprítottam össze, bevontam csokival és becsomagoltam. Olyan jól sikerült, hogy előbb elfogyott, mint a bolti. A szőkébb és tágabb családom mind édesszájú, ezért a következő évben elhatároztam, hogy beleásom magam a csokoládékészítés rejtelmeibe. Papdi Istvánné egészségügyi szakközépiskolába járt, de nem sokat dolgozott ezen a területen. Fiatalon férjhez ment, hamarosan megszületett a kislánya, és a Bátaszékhez közeli várdombi általános iskolában helyezkedett el élelmezésvezetőnek. Tizennégy évig dolgozott ott, majd egy másik területen, pénzügyi tanácsadóként folytatta munkáját, mely a mai napig fő tevékenysége. A csokoládé készítése hobbi szinten jelentkezett az életében.- Mindig érdekelt a minőségi csokoládé, ezért szerettem volna jobban megismerni a szerkezetét, hogyan viselkedik, mit lehet kihozni belőle, mitől fehéredik ki ha megolvad és visszaszilárdul, milyen töltelékeket használhatok a lehető legkevesebb hozzáadott cukor nélkül. Nagyon sokat olvastam a témáról, rátaláltam a „praliné paradicsom” oldalra és az alapoktól megtanultam mindent, mit jelent a temperálás, amitől fényes és roppanós lesz a csoki, vagy hogy hogyan készül a karamellizált fehércsoki (1/2 kg fehér csokoládé 5-6 órát tölt a 100 fokos sütőben gyakori átkeverés mellett). Ezt gyakran használom csokiburoknak, mert elsőre rabul ejtett. Mára elmondható, hogy négyfelé csokoládéból dolgozhatok. Az elején sok hibát követtem el, például a töltelékbe tettem narancshéjat, ami pár nap után elkezdett erjedni. Mint minden téren, itt is igaz, hogy saját kárán tanul az ember, persze ennek ellenére nem dobtunk ki semmit. Mára egyre kevesebb hibát ejtek, így elmondhatom, hogy sokan dicsérik „műveimet”. Egyre jobb eszközeim lettek, nem sajnáltam beruházni a minőségi kellékekre. Kezdetben a szilikonos formákat, mára a polikarbonát formákat használom, melyekben sokkal szebb lesz a végeredmény. Ünnepekre családtagoknak, barátoknak készítek A „kísérleti” szaloncukor hamarabb elfogyott, mint a bolti kézműves csokoládét, amit szinte már el is várnak tőlem.- mondta Erika. A pirított magvakat Erika mindig aprítógéppel mixeli, amíg azok a saját olajuktól krémessé nem válnak, ehhez már csak azonos mennyiségű olvasztott csokoládét ad és készen is van egyfajta töltelék. Az alapanyagok többségét a cukrász diszkontban szerzi be, például Szegeden vagy a fővárosban. Sok helyen megfordultak a férjével, lányával, jártak a szentendrei csokiműhelyben is, ahol megkóstolták mások alkotásait.- A háziasszonyok többsége leginkább arra kíváncsi, amikor meghívnak egy-egy bemutatóra, hogy mitől lesz szép fényes és roppanós a csokoládé burka. Nos, ez kizárólag a jó temperáláson múlik. Én csak családi mennyiségben dolgozom, nincs műhelyem, nincs márványlapom, ezért hagyományos módon temperálok. Nagyon fontos, hogy jó minőségű csokoládéval dolgozzunk és megfelelő körülmények között. Csokoládé készítéséhez legjobb ha 18-20 fokos a helyiségünk, jó, ha épp nem akkor főzünk ebédet, azaz ne legyen felesleges pára. A csokoládé pasztillát gőz felett felolvasztjuk, 46 fokosra (digitális maghőmérő) melegítjük, ennél ma- . gasabb nem lehet, majd állandó kevergetés közben visszahűtjük 27 fokra. A hőmérsékletek pontos betartásával alakul ki úgy a csokoládé kristályszerkezete, amitől fényes, roppanós, kézmelegtől nem rögtön olvadó lesz. Lehet, hogy első hallásra macerásnak tűnik, de aki szereti a jó minőségű csokoládét és van türelme hozzá, annak előbb-utóbb sikerélménye is lesz. Erika elmondta azt is, férje az építőiparban dolgozik, felnőtt lánya pedig Budapesten él. Karácsonyra készülve már alig várja, hogy ismét elkészíthesse kézműves csokoládéit újabb és újabb ízekkel. A bonbonok burka mindig jó minőségű belga csokoládé pasztilla, ét-(minimum 70% kakaótartalmú), tej- (minimum 30%-os), fehér csokoládé (minimum 28%-os), és az ebből készült karamellizált változat. Tölteléknek tejszínt, csokoládét, marcipánt, magvakat (mogyoró, pisztácia, mandula, dió), kókuszt, mákot, aszalt gyümölcsöket, aprított kakaóbabot, vagy szemes kávét, esetleg likőröket használ. A csokoládékat ünnepek előtt egy héttel kezdi készíteni, ahogy közeledik ez az időszak, egyre jobban várja, mert örömet szerez neki az alkotás, és főleg mások öröme a kapott ajándék miatt. A praliné alapokat (mandula, mogyoró, pisztácia) 1-2 héttel előbb elkészíti, mert a hűtőben több hétig is eláll. Papdi Istvánné Havasi Erika a saját készítésű bonbonokkal Fotó: Mártonfai Dénes J Muzeális értéket képviselő műszerek, térképek, oklevelek lettek kiállítva a székely házban Nemes célt szolgál a múzeum kialakítása NAGYMÁNYOK Szent Borbála a bányászok védőszentje, ennek apropójából szentmisét tartottak a római katolikus templomban, majd Bagi Sándor plébános megszentelte a székely házban kialakított bányászmúzeumot. Kari Béla polgármester köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Illés Tibor, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke felelevenítette a kiállítóhelyiség létrejöttének történetét. Elmondta, a bányászmúlt szorosan kapcsolódik a településhez, a mai polgárok ennek köszönhetik a kultúra és sport területén lezajló fejlődési folyamatokat. A nemzetiségek színesítették a község életét, erősítették a közösséget, a Nagymányoki Székelykor Egyesület több civil szervezettel karöltve azért dolgozik, hogy ne széthúzás jellemezze az itt élők mindennapjait. Az összefogással megvalósuló tárlattal - a bányászatot mint tradicionális tudást és munkakultúrát bemutatva - a múlt előtt tisztelegnek. Stallenberger József, a tájház vezetője hangsúlyozta, a bánya bezárása után, 1965- ben Nagymányok bányászjellege megszűnt, már csupán Illés Tibor (jobbról) és Juhász Imre látogató az egyik kiállított tárgyat tanulmányozza Fotó: Makovics K. hagyományként él tovább a település életében. Most ismét ezt a hagyatékot, a bányászmúlt írásos és tárgyi emlékeit igyekeznek megmenteni és közkinccsé tenni. Ezt követően a plébános megáldotta a halott bányász ősök nevét tartalmazó emléktáblát is, a meghívott vendégek pedig elhelyezték a tisztelet és megemlékezés koszorúit. A Herger Éva vezette Glück Auf hagyományőrző egyesület kórusa énekkel, majd a megjelentekkel közösen a bányászhimnusz eléneklésével erősítette a közösséghez tartozás érzését. B. L. Ünnepek előtt egy héttel készül a bonbon
