Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-04 / 257. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. NOVEMBER 4., SZOMBAT Nagyváradon megújult a fejedelmi palota mindegyik szárnya Feltárják Szent László sírját molyabb tudományos feltárása még hátravan. Az évek során több érdekes lelet látott napvilágot a várbeli ásatások jóvoltából, és a felújított helyiségekben is felbukkantak elfeledett, értékes épületrészletek, mint például azok a késő reneszánsz falképek, amelyek az erdélyi fejedelmek korából származnak. Mindezek látogathatók, akárcsak a palota alagsora, ahol voltaképpen az Árpád-kori székesegyház egykori járószintjén is lépkedhetünk. Néhány éve találtak egy ötszáz éves bőr lábbelit is egy korabeli emésztőgödörben, ami helyi szinten szenzációs leletnek számított. A lábbelire többméteres mélységben bukkantak, viselője minden bizonynyal láthatta még a Kolozsvári testvéreknek a várudvaron felállított legendás királyszobrait, köztük Szent László lovas szobrát, amely az első ilyen típusú alkotás volt, amit az antik kor óta Európában felállítottak. A kérdéses cipőt amúgy az emésztőgödörben felhalmozódott szőlőmag „tartósította”, amelyből félre is tettek példányokat a régészek, minthogy a híres középkori váradi szőlőkultúra tán legfontosabb maradványainak számítanak. A közeljövőben a magok DNS-vizsgálatából talán azt is megtudhatjuk, hogy ebben az időben milyen szőlőfajtákat termesztettek a váradi hegyoldalakban. A román kommunizmus enyészetre ítélte Kelet- Közép-Európa legnagyobb és egyben legépebb késő reneszánsz, olaszbástyás várát, ám az ördögi terv kudarcot vallott: a régi magyar erősség jó részét nemrégiben példásan felújították. Az újjászületett épületegyüttes titkait a régészeti ásatások és a műemléki helyreállítások egyik kulcsembere, Mihálka Nándor tárta fel előttünk. Balázs D. Attila kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Múzeum régész-muzeológusa, lassan 11 éve vesz részt a munkában és irányítja a régészeti feltárást hóban, fagyban, kánikulában. Lapunknak elmondta, hogy a 15 hektáron elterülő erőd első rekonstrukciós szakasza 2010-2015 között zajlott le uniós források felhasználásával, és már türelmesen várják, hogy „meg lehessen ásni” az eddig még fel nem tárt részeket. Megtudhattuk, hogy az első nagy felújítási fázis kizárólag a belső, romos épületeket célozta, hiszen azoknak az állapota kritikus volt. A második etapban megújult a fejedelmi palo-PARTIUM Ha még emlékeznek az 1100 év Európa közepén című ismeretterjesztő filmsorozatra, akkor talán felsejlik önöknek is, hogy a nagyváradi epizódban egyenesen „a magyar történelem kellős közepének” nevezik ezt a hatalmas, csillag alakú várat. Történt mindez a 90-es évek végén, amikor szinte mindegyik várbeli épület az összeomlás szélére került. A filmesek viszoht korántsem lőttek túl ezzel a megfogalmazással, hiszen Nagyvárad többször játszott kulcsszerepet a magyar történelemben, Bethlen Gábor fejedelem egyenesen országunk „fő végvárává” kiáltotta ki. A vár históriája a 11. századig nyúlik vissza, jelentősége pedig Szent László idején növekszik meg. A lovagkirály kezdi el a hatalmas várbeli székesegyház építtetését, ahová végül maga is temetkezett. A lerombolt épületegyüttes feltárását az elmúlt években kezdte el Mihálka Nándor és csapata. A szakember, aki a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti A föld alatti részekben kiállításokat rendeztek be Nagyvárad és környéke a 17. században a vár impozáns képével Fotók: MW ta több szárnya, megvalósult a közművesítés és az új burkolat lefektetése is. Eközben folyamatosan ástak a stratégiailag fontos helyeken, sőt a vár pincerendszerében is, ahol rábukkantak Szent László elbontott székesegyházának vastag falaira. - A palota alagsorának a kiürítése statikaüag nagyon veszélyes művelet volt, de ezeket mi ástuk meg először. Ezért különösen izgalmas feladat volt, akárcsak a nyugati udvar középkori kútjának a feltárása, amely ötméteres mélységig tele volt leletanyaggal - osztotta meg élményeit a szakember. Mihálka elmondta, hogy a nagyszabású felújítási munkák során egy Bihar megyei magyar tulajdonú cég volt a' kivitelező, ennek köszönhetően a környékről érkeztek a kétkezi munkások is, akárcsak a dicső múltban. A román hatóságok nem akadályozták a rekonstrukciót, hiszen - mint ahogy megfogalmazta - Románia-szerte rájöttek, hogy leromlott épületekkel nem lehet turistát vonzani, így kénytelen-kelletlen nekiláttak Erdélyben is a számukra idegen, de vendégcsalogató épületek felújításának. Tegyük hozzá, ennek megvannak a maga veszélyei is, hiszen sok esetben a magyar leleteket román köntösbe próbálják bújtatni, de Váradon ez a veszély szerencsére nem áll fenn. Azt is megtudhattuk, hogy a 2015-ben befejeződött felújítási szakasszal még nem a királysírok feltárása volt a cél, mert az 1883-as, kisebb mérvű kutatások során László feldúlt sírját is megtalálták már, tudják a pontos helyét, a méreteit, a mélységét, úgyhogy ennek az ismételt, ko-Mihálka Nándor egy 500 éves bőr lábbelit mutat be A Magyar Természettudományi Múzeumban rekonstruálták a kazak szabadságharcos arcát Még az emlékét is ki akarták irtani BUDAPEST A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) szakembereit kérték fel a legnagyobb kazakisztáni szabadságharcos, Kejki batir, azaz Nurmagambet Kejki Kökembajuli arcrekonstrukciójára. Az elkészült munkát a napokban mutatták be, a részt vevő szakemberek pedig magas kazak állami kitüntetést kaptak, amit Baranyi András, Magyarország kazakisztáni nagykövete adott át Korsós Zoltánnak, az MTM főigazgatójának, Kustár Ágnesnek, az MTM Embertani Tár igazgatójának, Bíró András Zsolt antropológusnak, a Kurultáj főszervezőjének és Évinger Sándor antropológusnak. Az eseményen részletesen ismertették a tavaly októberben elkezdett tudományos 'munka állomásait: a szabadságharcos koponyájáról először CT-felvétel készült, majd háromdimenziós nyomtatóval kinyomtatták a műanyag mását. Ezen dolgoztak tovább a szakemberek. Arcára az europo-mongoloid vonások a jellemzőek, mint általában Közép-Ázsiában, és nagyon hasonlíthat a ténylegeshez - mondta Kustár Ágnes. Olyan időben mutatott példát hazaszeretetből, amikor kilátástalan volt a harc, és akkor is harcolni kell amikor nincs remény - mondta Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar-Túrán Alapítvány elnöke. A Torgaj vidékről származó, kipcsák törzsbeli Kejki batir az 1916-os orosz cári gyarmatosí-Bíró András Zsolt, Baranyi András, Korsós Zoltán, Évinger Sándor és Kustár Ágnes Fotók: MW tás elleni felkelés egyik vezetője volt. Nevéhez számtalan hőstett fűződik, szinte egész Közép-Ázsiában legendává vált. Noha a 20. század elején élt, mégsem maradt fenn róla semmi hiteles ábrázolás, hiszen a szovjet hatóságok emlékének az írmagját is ki akarták irtani, életének egyes szakaszait is homály fedi. Az Amangeldi imám vezette fegyveres felkelés leverése után évekig bujkált ellenálló csapatával, és többször rajtaütött a már szovjetté vált helyőrségeken. A kommunista hatóságok 1923-ban tőrbe csalták és kegyetlenül kivégezték. MW
