Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-30 / 279. szám
SPORT 15 2017. NOVEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Rasmussen azt ígéri, folyamatosan cseréli majd a játékosokat éghetünk ki idő előtt Kim Rasmussen szövetségi kapitány hét-nyolc mérkőzésre készül a vb-n Fotó: MTI Nem Megkezdődött a visszaszámlálás. Női kézilabdaválogatottunk ma elröpül Németországba, a holnap - nekünk majd csak szombaton - induló világbajnokságra. A tegnapi edzésen, ahogy az illik, mindenki bizakodott, Kim Rasmussen szövetségi kapitány azt hangsúlyozta, a cserékre minden korábbinál nagyobb teher hárul, mert a csapat nem éghet ki három meccs után, hiszen a java csak azután következik. Reméljük, a csoportkor után nekünk legalább még hatodik és hetedik mérkőzéssel, azaz a negyeddöntőt mindenképpen elérjük. Novák Miklós szerkesztoseg@mediaworks.hu KÉZILABDA Az edzés végén Háfra Noémi magától nyúlt a labdászsák után, pedig hogy már több mint egy tehetséges fiatal, azt az is bizonyítja, hogy az újságírók sorba álltak nála interjúért.- Nem kell nógatni, magamtól is tudom a dolgom. Sőt, inkább én érezném magam kényelmetlenül, ha más cipelné a zsákot - jegyezte meg érdeklődésünkre. A 19 éves játékos tavaly még az MTK-ban szerepelt kölcsönben, ősszel aztán nem csupán a Ferencvárosban lépett elő alapemberré, hanem a válogatottban is debütált, sőt, tagja a világbajnokságra utazó keretnek is. - Igen, nagyot fordult velem a világ - folytatta -, de csak látszatra, én ugyanolyan szerényen teszem a dolgomat, mint korábban. Nehéz volt elhagyni a Fradit, de én is tudtam, a fejlődésem ezt kívánja. A nyáron kicsit izgultam, hogyan alakul a jövőm, hiszen azt sem lehetett kizárni, hogy még egy évet lehúzok az MTK-nál. Nagyon örülök, hogy Elek Gábor számított rám, amit igyekszem meghálálni. A válogatottság, a világbajnokság pedig már-már az álom kategóriája. Háfra Noémi végső helyezés megtippelésére nem vállalkozott, azt azonban kimondta, szeretné, ha a csoportból másodikként jutnánk tovább, de az első helyet sem tekinti lehetetlennek. Nos, ez az jelentené, hogy nemcsak (a papírformának megfelelően) Argentínát, továbbá a velünk nagyjából egy súlycsoportban lévő Svédországot, Lengyelországot és Csehországot, hanem a világbajnok Norvégiát is megelőznénk. Görbicz Anita - csak a válogatottban másfél évtizedes tapasztalattal a háta mögött - már óvatosabb: - Minden meccsre úgy megyünk ki, hogy nyerni akarunk. A szívünket-lelkünket ki fogjuk tenni a pályán, szeretnénk jó eredményt elérni - jelentette ki. Hogy a jó eredmény mit is jelent, az a csapatkapitány esetében felér egy rejtvénnyel. Részt vett olyan világbajnokságon (2003-ban), amikor az ezüstöt is kudarcként éltük meg, s két éve is ott volt a pályán, amikor a nyolcaddöntőben kiestünk Lengyelországgal szemben. - Minden világversenyre éremért megyek, de tényleg az a legfontosabb, hogy hozzuk ki magunkból a maximumot. Ha ez éppenséggel szoros vereségre elég, mint például a múlt héten a norvégok ellen, akkor sincs okunk a szégyenkezésre - tette hozzá. Kim Rasmussen tágabb öszszefüggésben beszélt a felkészülésről és a vb-ről.- Nagyon várjuk a világbajnokságot, a Möbelringenkupa megmutatta az erősségeinket és a gyengeségeinket is. Az lesz a feladatom, hogy mindenki friss maradjon a hosszú sorozat alatt. Többet fogok cserélni, mint korábban, gondolnunk kell a lengyelek és a csehek elleni csoportmeccsekre is, valamint a kieséses szakaszra. Nem éghetünk ki, nem lenne jó, ha kifacsart állapotban érkeznénk meg ezekre a találkozókra. Előfordulhat, hogy lesznek nehézségeink, mint legutóbb a koreaiak ellen az elején, amely után meg kéllett találnunk a módját, hogyan nyerjünk. Máskor viszont úgy is kijöhet a lépés, mint a norvégok ellen, amely az eddigi talán legjobb meccsünk volt - összegzett a dán mester. A kapitány még hetedik, sőt nyolcadik mérkőzésről is beszélt; utóbbi már az elődöntőt jelentené. Még szép, mondanánk a korábbi sikerekre és Görbicz Anitára gondolva, de az elmúlt esztendők gyengébb eredményei alapján a negyeddöntő elérése tűnik reális célnak. A Splitből elküldött Joan Carrillo egyelőre még nem kapott ajánlatot Van, amin azért elgondolkodna LABDARÚGÁS A Videoton egykori edzője, Joan Carrillo jó szívvel gondol vissza a horvátországi időszakára, de hogy hol lesz a következő munkahelye, egyelőre nem tudja.- Meglepte a menesztése?- Nem számítottam rá - mondta Joan Carrillo, a Videoton korábbi vezetőedzője, akitől november 6-án vált meg a horvát élvonalbeli Hajdúk Split vezérkara.- Mégis, mi történt?- Hiába vezettünk 2-0-ra a sereghajtó Rudes ellen, 3-2-es vereséget szenvedtünk, majd a mérkőzést követően a klubelnök benyújtotta a lemondását. A vezérkar azonban nem fogadta el. Sajnos az utóbbi időben egyre nagyobb volt a nyomás a játékosokon és a klubon, ilyenkor pedig általában az edzőt váltják le. Ezúttal is ez történt.- Tavaly decemberben vette át a Hajdúk irányítását, s a csapattal a harmadik helyen végzett a bajnokságban, több rekordot is megdöntött. Májusban a 2017- 2018-as idény végéig meghoszszabbították a szerződését. Hogyan értékeli a horvátországi időszakot?- Sokkal több volt a pozitívum, mint a negatívum. Szerintem jó munkát végeztünk, közönségszórakoztató, jó futballt játszottunk, ami a legtöbbször eredményességgel párosult. Negyvenegy tétmérkőmindig végrehajtotta, amit kértem tőle.- Futács azt mondta, ön az egyik legjobb edző, akivel valaha dolgozott, sőt a spliti szurkolók közül is többen az utóbbi tíz év legjobb edzőjeként emlegetik.- Én is olvastam, hallottam ezeket a véleményeket, nagyon jólesnek. Egy edzőnek az a legjobb visszajelzés, ha a játékosok és a drukkerek elégedettek a munkájával. zésből huszonkettőt megnyertünk, idegenben legyőztük a Dinamo Zagrebet, amire 2008 óta nem volt példa. Az elmúlt tíz évben a Hajdúk sohasem szerzett annyi pontot és gólt a bajnokságban, mint a legutóbbi szezonban, pedig nagyon fiatal csapatunk volt, igyekeztünk minél több tehetséges futballistát beépíteni a csapatba. A játékosok is sokat fejlődtek, Futács Márkó például pályafutása legjobb idényét teljesítve gólkirály lett. futballistájáról, az első számú gólfelelősről van szó, akit nem tudtunk megfelelően pótolni. Remélem, minél hamarabb visszatérhet, remek képességekkel megáldott játékos, Nem számított rá, hogy meneszti a Hajdúk Fotó: Földi Imre- Ráadásul majdnem bejutottak az Európa-liga csoportkörébe.- Elbúcsúztat tűk a Levszki Szófiát és a Bröndbyt, sajnos az Éverton kiejtett minket. Ami az új idényt illeti, nem könynyítette meg a helyzetünket, hogy a májusban a horvát válogatottban is bemutatkozó Nikola Vlasic az Evertonhoz igazolt, Futács Márkó pedig súlyos térdsérülést szenvedett.- Ha Futács nem sérül meg, eredményesebben szerepeltek volna?- Biztosan. A csapat egyik meghatározó- Még a Hajdúk vezetőedzője volt, amikor hírbe hozták a magyar válogatottal. Mit szólt ehhez a pletykához?- Megtisztelő, hogy néhány embernek eszébe jutottam mint leendő kapitány, de senkitől semmiféle ajánlatot sem kaptam.- Ha a jövőben úgy alakulna, hogyan reagálna egy ilyen megkeresésre?- Örülnék neki, aztán meghallgatnám a feltételeket, átgondolnám a lehetőségeket, majd döntenék. A mai napig szeretem Magyarországot, sok ottani barátommal tartom a kapcsolatot, és ha tehetem, szívesen utazom Budapestre vagy Székesfehérvárra. Bár az idén több kellemetlen vereséget is szenvedett a magyar válogatott, úgy látom, van benne potenciál, szakmailag mindenképpen kihívást jelentene az irányítása.- Ön bevallottan követi a magyar labdarúgást, vélhetően hallotta, hogy Georges Leekens lett a szövetségi kapitány. Ismeri a belga szakembert?- Tudom, ki ő, de különösebben nem követem a munkásságát. A szurkolóknak azt javaslom, hogy legyenek vele türelmesek, mert időbe telik, amíg megszokja a magyar futballkultúrát, megismeri a bajnokságot, a játékosokat, és megtalálja az optimális formációt.- Önnek mi a terve? Visszatér Spanyolországba, marad Horvátországban, esetleg Európán kívül vállal munkát? Egyáltalán kapott már ajánlatokat?- Még nem, de egyelőre korai erről beszélni. Szeretnék Európában maradni. Spanyolországba nem térnék vissza, és szerintem Horvátországban sem lesz más csapatom a Hajdúk után.- És ha NB l-es egyesület hívná álláslehetőséggel kecsegtetve, elfogadná?- Nem zárom ki ezt a lehetőséget, de senkit sem akarok kitúrni az állásából, nem szokásom. A Videoton a mai napig közel áll a szívemhez, a csapat most jól szerepel és jó edzője van, úgyhogy jelenleg nincs értelme a visszatérésről beszélni. Sokszor elmondtam már, menynyire szeretem Magyarországot, úgyhogy a válaszom röviden: ha megkeresnének, elgondolkodnék az ajánlaton. Smahulya Ádám/NS JEGYZET Nagy kár a káröröm Pajor-Gyulai László jegyzet@mediaworks.hu Könnyű kérdés lenne egy kvízműsorban: ki az a magyar, aki az utóbbi évtizedben részt vehetett labdarúgó világ- és Európa-bajnokságon, pályán lehetett Bajnokok Ligája és egy olimpia döntőjében, ráadásul megválasztották a világ legjobbjának is? Tényleg nem kell különösebben otthon lenni a sportág világában a jó válaszért: Kassai Viktor. Az ínséges magyar futballvalóságban hihetnénk, nagy kincs az ilyen egyéniség, aki ekkora eredményekre képes, ám nálunk ez nem így működik. Kassai Viktor játékvezető már évekkel ezelőtt megtehette volna, hogy visszavonul, mondván, aki tudja, érje el azt, amit ő, megspórolva ezzel rengeteg káröröm elviselését, ami azóta is kíséri, amikor csak hibázik. Nem tette meg, és tudtommal nem tervezi most sem megtenni, amikor pályafutása éppen az élet árnyékosabb oldalán halad - nem is tudni, éppen merre. Még csak 42 éves, ám a csúcsra aligha verekedheti magát viszsza, ez azonban nem fontos: ha a sikereket el tudta viselni, most is tennie kell, tenni is akarja a dolgát. Számomra visszatetsző, ahogyan a sportág fogadta a hírt: Kassai Viktor nem lesz ott a jövő évi világbajnokságon. Egyes fórumok szinte kéjesen elemezték, milyen hibákkal zárta le maga előtt az Oroszországba vezető utat, felhoztak szinte évtizedes tévedéseket is, mondván, éppen ideje, hogy lelépjen a világ színpadáról, és bár a tények - hibák - valóban makacsak, ennyire örülni talán nem kellene. Nemcsak Kassai Viktornak, hanem a magyar futballnak és az MLSZ-nek, azon belül a játékvezetők világának is nagy veszteség, hogy az országot legfeljebb szurkolók képviselhetik majd a sportág legnagyobb eseményen. Az új információ, hogy az MLSZ csak hatodiknak sorolta Kassai Viktort a magyar FIFA-játékvezetők között, és a sorsát minden bizonnyal ez is megpecsételte. Ha a szövetség illetékesei ezt valóban így látják, akkor komoly mulasztást követtek el, hiszen tudniuk kellett, hogy Kassai csillaga lassan leáldozik, és már el kellett volna kezdeni kinevelni az utódját, felépíteni egy fiatal, tehetséges játékvezetőt, aki átveheti a stafétabotot, ám tartok tőle, a nemzetközi szinten nem sok tekintélynek örvendő magyar vezetés - a játékvezetőkre gondolok - erre a diplomáciai manőverre nemigen alkalmas. Persze, jobb egy világeseményen a magyar csapatnak szurkolni, de olykor jobb híján beértük azzal, hogy egy bíróra voltunk büszkék. Most meg örülünk, hogy még ez sem adatik meg. Talán meg sem érdemeljük.
