Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / 275. szám
loretolt .'j L ' 1 l-i \ helyőrség vers Szőcs Géza Más világot éltünk mi akkor. Az istennyila és a hattyú Ez volt a Madarak Borozója, Le Borozeau des Oiseaux. melyben — nem titok ma már — a halott: az tetsz-halott volt A földszinten volt a kocsma és a madár: tetsz-madár. A Madárhoz: Ä L’Oiseau. Nem értettem, hogy mért így írják ha úgy ejtik A Loázó. Én úgy hívtam: a Hattyúhoz. Mert úgy tudtam, hogy változást Keletről majd egy hattyú hoz. 2. S az a csattanás, A hídon át pedig a Traján út felől egy férfi ballagott és szája zárva volt és szája ferde volt mint akit éjszaka négy rendőr vallatott. Garzó Péter meg másnapos volt egy szép napon! s Szabó csak hallgatott. Talán az Atyaisten?! A söntéspult mögött O kívánt jónapot? Negru is hallgatott. Mi dörrent akkorát? A padlástérben cimborám, Lehet, hogy itt a perc, Blumenfeld Zsolt lakott. valaki végre hát...?! S az anyja és a nagymamája, családjuknak nagy blamája. A dehogy, csak a szél. Bevágta odafent az erkély ablakát S mert két fülét befogta, két szemét eltakarta: semmit se láthatott, semmit se hallhatott így aztán nem csoda az erkély-ablakot. Popescu meglapult, Szabó is hallgatott. hogy Szabó hallgatott. * i 1 r'• A Nép se mindig érthető. Nem tudható Mért nem veti le a cuccot s nem kideríthető melyet vonakodva hord. milyen nyelven hallgat a nyúl. Hányán játsszák hát a futballt? Cofaru néni varr a gangon. That’s eleven — szólt a lord. Figyeli őt az ablakából Tetsz-eleven volt az élő a ház szatírja, Szikra úr és a halott tetsz-halott. ki nőt csak pénzért kaphatott. Miközben Szabó hallgatott. Szabó úr némán hallgatott. ♦ r-| vTí^rr» • Hallgaílvaiéaaekelt az énekesnő 1-r s a dadogós dadogva hallgatott, 3. S amikor zárórát ütött ;áz óra, r t ! sötétbe borult az Oazó. S én felütöttem azt a könyvet amelyben az olvasható ~ hogy ÍM LEBEGVE MINT a HATTYÚ Gulácsit megtámadta a gégerák és hajladoztak a néma fák, némázott folyton a néma gyermek és szava sem volt a kalugyernek. JŐ KELETRŐL EGY HAJÓ. És ezek olyan idők voltak hogy még a papok sem papoltak. (Budapesten, 1990januárjában Szabó is hallgatott. és 2012 tavaszán) 1956-ra emlékezve Alberto Mondádon . Preludium Hogy asszonyod megváltozott, ha a kifosztott vonások félőn időznek November negyedikétől hallom kiáltozni őt. ismeretlen arcon. jj Hogy az álom semmivé foszlik. Minden más hang kialszik most, hogy mind élesebben Hogy a víz a kenyér a bor sikoltja egy nő féreggel telik, tehetetlen dühét s az olajfa bogyói. égi tébolyult kínban. Hogy a fiúk rémülten fürkésznek, Magát gyűri az ég — sértett reményükben bolyongnak, száraz cserjék görcse — és zavart lépteik a holtak fölé a hóban, bizakodón mely vérrel festett meg vonaglanak szívükben. minden egyes utcát. AlbertO Mondadorí a legnagyobb és legismertebb olasz kiadóvállalat alapítójának és igazgatójának, Arnoldo Mondadorinak a fia, akinek intellektuális ambícióit nagy konfliktusok árán sikerült csak kibontakoztatnia az apa nyomasztó vállalkozói súlya és elvárásai miatt. Politikai tanulmányai mellett a filmezéssel barátkozott, s már itt érdekes alkalmi kapcsolatba került a magyar irodalommal: 1935-ben Mario Monicellivel forgatja A Pál utcai fiúk filmváltozatát. Az igazi tanulóéveket mégis talán a háború jelentette számára, melynek során kiküldött tudósítóként Magyarországon, Németországban és a Szovjetunióban járva és újságcikkeit írva szembesülhetett ezen országok konkrét valóságával. Itt megszerzett emlékképei visszaköszönnek majd nagyszabású költeményében, melynek magyar változatát az Olvasó most a kezében tarthatja. A Canto d'ira e d'amore - mint az Sárközy Péternek a könyv végén található összefoglaló tanulmánya írja - „egyszerre vall hűséget és fejezi ki csodálatát a magyar fiatalok és munkások hősi harca iránt, gyászolja a halottakat, a megkínzottakat és meggyilkoltakat" Most a Magyar PEN Club az Olvasó kezébe adja e közel hatvan éve aktuális költői művet: A harag és a szeretet énekét Magyarországért. [Részlet Alberto Mondadorí: A harag és a szeretet éneke Magyarországért című könyvének előszavából. Budapest Magyar PEN Club 2017, szerk. Szkárosi Endre] 2017. november 5 Dezső Kata A néha nem-ekről Én a lovakra gondoltam azokból az időkből, mikor még nem gondoltam kényszeres folytonossággal kettőnkre, ha láttam őket. Szerettem bennük, hogy nem olyan nyomorultak, mint mi, és általunk ez az egész, és hogy tudnak hova menekülni egy banális helyzetkomikumból. Nem kerestem kiutat, hisz régen se vitt feléd, és nem hazudtam tovább magamnak, a szép dolgokért ezt is el kell tűrni. Aztán reggelit csinálok neked, rántottát öreg olajból, zsíros sonkával, te kikéred magadnak, és veszekedni kezdesz, felvázolod a tojásokon keresztül, miért szar így élni, és miért nem fedi egymást a kettőnk lélekszerkezete, sírsz is és vádolsz otthagysz a megárvult közös házban, várod, hogy utánad fussak, és meggyőzzelek, hogy jól van az úgy, és a szép dolgokért ezt is el kell tűrni, de ehelyett befejezem a reggelidet, nem nézek utánad, mert én végig a lovakra gondoltam. Holtomig Londonig A távolság csak megnyúlt téboly, út és idő honvágyas szorzata, melyben a szerelem is éppoly megállíthatatlanul húz haza. A távolság már rég nem postabélyeg, se borítékban tiszta mondatok: egy téglalap, csak egy műanyagkéreg, s mögötte összegyűrt papírlapok. ..A távolság csak elnyúlt távlat, HAvi4lU)J\ kiViOW egy jövőkép fakó nyomvonala vagy vezetéknyi rövidzárlat és körénk tornyosul mindenhova. Az égen egy csillagos holdfogat araszolgat, aszfalt az égbolt teste, vigyen, hozzon, viselje gondodat, ha szemedre önti színét az este. Most pedig, mert gyávaság másra várnom: szavaimat az óceánba hordom, hogy a víztükör majd szilárdan álljon aznap, amikor hazaindul London. Dezső Kata 1996. augusztus 25-én született Zalaegerszegen. A Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem másodéves esztétika-néprajz szakos hailgatója. Első kötete az Előretolt Helyőrség íróakadémia gondozásában e hónapban jelenik meg, Akiket hazavártak címmel. [Borító: Szentes Zágon] ersszereto Tisztelt versbarát olvasónk! Rovatunk bemutatkozási lehetőséget biztosít a kezelő és haladó, befutott vagy még fel nem fedezett alkotók számára is. Bárki elküldheti hozzánk a verseit, és amenynyiben azokat közölhetőnek [jónak] tartjuk, szívesen megjelentetjük rovatunkban. Igény szerint levélben vagy személyesen is elmondjuk véleményünket. A küldeményeket minden esetben pár soros életrajzzal várjuk. Email: szerkesztoseg@kmtg.hu Tárgy: versrovat Postacím: 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., III. emelet 21. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET ’
