Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-23 / 273. szám

SPORT 15 2017. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK A hazai tréner a szünetben közölte játékosaival, súlyos beteg Drámai fordulat Sevillában Pizarro a gólja után átölelte Berizzo mestert Fotó: AFP Kedden, lapzárta után továb­bi két csapat, a Real Madrid és a Besiktas biztosította a helyét a labdarúgó Bajnokok Ligája kieséses szakaszá­ban - a törökök egyenesen csoportelsőként -, miköz­ben két nagy múltú gárda, a Dortmund és a Monaco bú­csújára pecsét került. A Na­poli a Sahtar 3-0-s legyőzé­sével kapaszkodik az utolsó szalmaszálba. Ch. Gáli András kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Az est mérkőzé­sét Sevillában vívták, a Ramón Sánchez Pizjuán Stadionban a Liverpool már 3-0-ra elhúzott az első félidőben, látszólag pad­lón volt az andalúz házigazda, de Pizarróékat nem olyan fából faragták, hogy feladják. Szünet után Ben Yedder bevágott két gólt, de úgy tűnt, kihúzza Jür­gen Klopp legénysége. A bíró négy percet hosszabbított, eb­ből három és fél lepergett, ám ekkor Guido Pizarro valahogy begyötörte a bal sarokba az egyenlítő gólt. Az argentinnak ez volt az első találata ebben a szezonban. Az igazi dráma azonban csak ezután következett. A Sevillainfo.es honlap közölte, hogy Eduardo „Toto” Berizzo, a hazaiak szakvezetője prosz­tatarákban szenved. Berizzo a mérkőzés szünetében - 0-3-as állásnál - közölte játékosaival, hogy rákos beteg. Ami tény: a második féüdőre oroszlánként jöttek ki Sarabiáék, és amikor Pizarro - aki Berizzo honfitár­sa - berúgta az egyenlítő gólt, a játékosok odarohantak edző­jükhöz közösen ünnepelni. Tegnap délelőtt a klub hi­vatalos közleményt is kiadott, amelyben bejelenti, hogy az edző prosztatarákban szen­ved, s az elkövetkező napok vizsgálatainak függvényében megkezdik a gyógykezelést. Az El Mundo című madridi lap azt írja, hogy Spanyolország-BL-csoportkör, 5. forduló E CSOPORT: Sevilla-Liverpool 3-3, Szpartak Moszkva - Maribor 1-1. Az állás: 1. Liverpool 9,2. Sevilla 8, 3. Szpartak 6,4. Maribor 2. F: Manchester City-Feyenoord 1-0, Napoli-Sahtar 3-0. Az ál­lás: 1. Manchester City 15 (már továbbjutott), 2. Sahtar 9, 3. Napoli 6, 4. Feyenoord 0. G: Monaco-RB Leipzig 1-4, Besiktas-Porto 1-1. Az állás: 1. Besiktas 11 (tj.), 2. Porto 7, 3. Leipzig 7,4. Monaco 2. H: APOEL-Real Madrid 0-6, Dortmund-Tottenham 1-2. Az állás: 1. Tottenham 13 (tj.), 2. Real Madrid 10 (tj.), 3. Dort­mund 2,4. AP0EL2. A tegnapi találkozók lapzárta után értek véget. ban a prosztatarák a leggyako­ribb daganatos megbetegedés, évente 33 000 új esetet regiszt­rálnak. Szerencsére igen jó a gyógyulási arány, a betegek 65 százaléka legalább ötéves túl­éléssel számolhat. De vissza a futballszakmá­­hoz: a Liverpool helyzete így sem tragikus, vezeti a csopor­tot, az utolsó körben már egy döntetlen is biztos továbbjutást ér otthon a Szpartak ellen, vi­szont vereség esetén kipottyan­­hatnak Salahék. Mindeneset­re kísértett a múlt, csakhogy el­lenkező előjellel: 2005-ben Isz­tambulban 0-3-ról egyenlítet­tek a BL-döntőben a Milan el­len, s nyerték meg a végén a tizenegyespárbajt - most meg­ízlelhették, nülyen az, amikor a fagyi visszanyal. A Real Madrid nicosiai ven­dégszereplése diadalmenetbe torkollott: 6-0-ra lesimázták a ciprusiakat. A két „bűnbak”, Benzema és Cristiano Ronaldo kitett magáért, egyaránt két gólt szerzett. Ronaldo a mos­tani kiírásban nyolc találatnál tart - a bajnokságban mindösz­­sze egynél -, s ha a 2017-es nap­tári évet nézzük, akkor 18 gólos a Bajnokok Ligájában, ami re­kord. Az eddigi csúcsot is ő tar­totta 16 góllal, amit 2015-ben jegyzett. Az ellenfél APOEL-ből Sallai Rolandot a második fél­időben lecserélték; Sallai Sán­dor unokaöccse 31 évvel a nagy­bácsi irapuatói vb-fiaskója után kénytelen volt elszenvedni ön­maga és csapata 6-0-s megaláz­tatását. Ilyesmi ritkaság egy családon belül. Gulácsi Péterék viszont 4-1- re győztek Monacóban, a ma­gyar kapus jól védett, a Leipzig a hatodik körben a Besiktast fo­gadja, a vele azonos pontszám­mal álló Porto a Monacót. Pont­­egyenlőség esetén sajnos a por­tugálok jutnak tovább, mert az egymás elleni összevetésben jobban állnak... Gyurkovlcs szerint nincsenek doppingérzékeny sportágak, csak emberek Úgy épít a kapitány, hogy példát mutat ■ a SÚLYEMELÉS Gyurkovics Fe­renc pályafutása tizedik orszá­gos bajnoki címét nyerte a hét végén. Ez is megsüvegelendő teljesítmény, hát még ha hoz­zátesszük, hogy szövetségi ka­pitányként győzött a súlyeme­lők 105 kg-os súlycsoportjá­ban: 38 évesen 350 kg-ot telje­sített (szakításban 160, lökés­ben 190 kg-ot).- Milyen indíttatásból nevezett be az országos bajnokságra?- Az élethosszig tartó spor­tolás híve vagyok, ezért, bár kevesebbet, mint versenyző­ként, a mai napig rendszere­sen edzem. S ha a teljesítmé­nyem elegendő ahhoz, hogy el­induljak az országos bajnoksá­gon, akkor miért ne tenném? Ezenfelül kétségtelenül az is motivált, hogy a tizedik hazai aranyérmemet szereztem.- Tehát akár a következő évek­ben is láthatjuk versenyezni?- Semmiképpen sem mon­danám, hogy ez volt az utol­só versenyem. Ha lökésben mondjuk csak 140 kilóra len­nék képes, akkor nem eről­tetném a dolgot, de amed­dig a saját magam támasztot­ta mércének meg tudok felel­ni, addig olykor pódiumra lé­pek, mert a mai napig imádok súlyt emelni.- A teljesítménye, példamuta­tása elismerésre méltó. Még­is, hadd gonoszkodjak: mennyi­re érzi kapitányi ténykedése kri­tikájának, hogy a férfi 105 kg-os Gyurkovics Ferenc továbbra is súlycsoportja legjobbja itthon súlycsoportban egyetlen magyar súlyemelő sem akad, aki leg­alább megszorongathatná önt, a már csak hobbiból emelő egyko­ri klasszist?- Másfél éve dolgozom szö­vetségi kapitányként, eny­­nyi idő alatt nem lehet csodát tenni. Személytől és sportág­tól függetlenül a mindenkori szövetségi kapitány a klubok­ban folyó munkára építhet, a nemzetközi szereplésre mél­tó sportolók felkészülését, ver­senyzését segítheti. Minden téren van mit behoznunk. Tu­dom, miről beszélek, hiszen a Pécsi Súlyemelő Egyesület ve­zetőjeként, edzőjeként is dol­gozom.- Mi több, az egyesület Vajszlón is megvetette a lábát. Miért pont ott?- Részben családi kötődéstől vezérelve. Apai felmenőim oda­­valóak, ha szabad így fogalmaz­nom, a Gyurkovics név a mai na­pig jól cseng az Ormánságban.- Szakmai vagy szociális szem­pontok vezérelték?- Is-is. A súlyemelésre is igaz, hogy minél nagyobb a tö­megbázis, annál valószínűbb, hogy tehetségekre bukkanha­tunk. Az Ormánságban ráadá­sul a hátrányos helyzetű fiata­loknak olyan példát mutatha­tunk, amely egész életükön vé­gigkísérheti őket.- Akár Pécsről, akár Vajszló­­ról vagy máshonnan mikor ke­rülhetnek ki olyan tehetségek, akik felnőtt világversenyeken is az éremszerzés reményével indulhatnak?- Nem szeretnék hiú ábrán­dokat táplálni, durván nyolc­tíz év kell ahhoz, hogy újra ver­senyképes legyen a világ leg­jobbjaival a magyar súlyemelés.- S rövid távon mire számítha­tunk annak ismeretében, hogy a nemzetközi szövetség, az IWF kilenc tagállamot felfüg­gesztett, köztük Oroszországot és Kínát?- A november 25-én kezdő­dő világbajnokságon két ma­gasan jegyzett versenyzőnk, Magát Krisztina és Nagy Pé­ter is bekerülhet az első tízbe, de a pontszerzés sem elérhe­tetlen. Én mégsem ilyen áron szeretnék eredményt elérni. Amennyiben ugyanis az érin­tett országokban nem lesz ér­demi változás, akkor az egész sportágat magukkal ránthat­ják. Márpedig annál nagyobb csapást elképzelni sem lehet, mint hogy a súlyemelés leke­rül az olimpiai programból. Szemernyi kétségem sincs afelől, hogy az IWF vezetői át­látják a helyzet komolyságát.- A történtek nem azt igazol­ják, hogy a súlyemelés dop­pingérzékeny sportág?- Nem értek ezzel egyet. Nincsenek doppingérzékeny sportágak, csak doppingérzé­keny emberek, sportágtól füg­getlenül. A súlyemelés alap­sportág, már az ókori idők­ben is avattak bajnokokat kő­súlyok emelésben, kétség sem férhet hozzá, hogy helye van a nap alatt. Egyre több sport­ágban ismerik fel a súlyeme­lésben rejlő értékeket. A nép­szerű cross fit félig súlyeme­lés, de kondigépek helyett a labdarúgók és a kézilabdá­zók is egyre inkább alkal­maznak súlyemelő gyakorla­tokat erőfejlesztéshez. Tőlem is egyre gyakrabban kérnek más sportágak képviselői ta­nácsot. Azt is mondhatnám, a súlyemelés a nemzetközi sportéletben a reneszánszát éli. Novák Miklós JEGYZET Nagy foci és kicsi nyugdíj Fenyő Gábor jegyzet@mediaworks.hu Ha annak idején nem látom és nem élem át, talán el sem hinném: a 70-es években még tízezrek zarándokoltak ki egy-egy jobb hazai bajno­kira, s ehhez nem feltétle­nül az kellett, hogy a Fradi legyen az ellenfél. így volt ez Kaposváron is anno 1975- ben, amikor a Rákóczi az el­ső NB I-es meccsét játszotta. Nyolcéves voltam, az édes­apám pedig féltett: nagyon nem akarta, hogy kimen­jek. Naná, hogy csak azért is kimentünk. Emlékszem, a nagy Vasas volt az ellenfél, s 22 ezren préselődtek be az amúgy nem túl nagy kapos­vári stadionba. Életre szóló élményt jelen­tett a meccs - 2-0-ra vertük a fővárosi piros-kékeket -, s így visszagondolva az ak­kor történtekre, bizony ez is benne van vastagon, hogy végül a sportújságírói hiva­tást választottam. Ők voltak számunkra a példaképek, il­letve annál is többek: bálvá­nyok, istenek. Ők pedig - tisztelet a kivé­telnek - ennek megfelelően is éltek és viselkedtek. Csak a jelen érdekelte őket: élvez­ték a népszerűséget, sütké­reztek a dicsfényben. Kit ér­dekelt akkor, hogy mit hoz a jövő? Persze voltak, akik oko­san megtervezték a jövőjü­ket. Siófokra mentek játsza­ni, vagy éppen alacsonyabb osztályban szereplő Bala­­ton-parti város csapatához igazoltak „levezetni”. Aztán ott is ragadtak, hogy aztán éttermet nyissanak, presz­­szót vagy büfét üzemeltes­senek, lángost süssenek. De nem mindenkinek jött be. A 69. életévét taposó Tú­rái László - aki 1974-ben a Fradiból került Kaposvár­ra, s némi túlzással ő lőtte a Rákóczit az NB II-ből az NB I-be - már mindenét, a házát, az autóját, az ingó­ságait is eladta, hogy vala­hogy meg tudjon élni. Évek óta harcol a nyugdíjfolyósí­tóval, ám csak 20-30 ezer fo­rintot kap kézhez. Egy másik egykori Rákó­­czi-játékos, Horváth „Méz­­ga” János focisulit alapított, ahonnan az elmúlt bő két évtizedben gyerekek százai, de inkább ezrei kerültek ki. Az ő nyugdíja valamivel több mint a nettó minimál­bér fele... Kaposvárhoz kö­zeli települések iskoláiban tart labdarúgó-foglalkozáso­kat, így egészítve ki szerény jövedelmét. „Jól éltünk akkor. Zsebbe fizettek, minket pedig nem érdekelt, hogy be vagyunk-e jelentve, fizetnek-e utánunk járulékot. Most isszuk a le­vét...” - emlékezett vissza Horváth „Mézga” János. Az egykoron ünnepelt sztárok - már bőven túl a hatvanon - újabb kemény ütközeteket vívnak. Ám ezt a mérkőzést már nem a pá­lyán és nem gólokra játsz­­szák. Sokkal többről van szó: a megélhetésükről...

Next

/
Thumbnails
Contents