Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
Ütközés kombájnnal. Az autósoknak figyelemmel kell lenniük ilyenkor, hogy felbukkanhatnak az utakon mezőgazdasági gépek Beküldött fotó Jellemző, hogy beszennyezik az utat, de nem takarítják le Balesetforrás ősszel a mezőgazdasági gép Javában folyik a megyében a kukorica betakarítása, az őszi vetés, a talajelőkészítés, így az utóbbi időben sok mezőgazdasági géppel találkozhattak az autósok a megye útjain. Este, ködben araszolni egy kombájn mögött bizony próbára teszi az autósok türelmét. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Országosan több mint 700 munkabaleset történt tavaly az agrárszektorban, ebből 18 halállal végződött. A 2016-ban jegisztrált, összesen 80 halálos munkabalesetből minden negyedik a mezőgazdaságban következett be - derül ki a nemzetgazdasági tárca adataiból. A legtöbb baleset a haszonjárművekkel, munkagépekkel kapcsolatban történik, de az áramütés, a betárolt anyagok, termények, a must, a trágya erjedésekor keletkező gázok is veszélyesek. Ezért indított „Biztonságos munkavégzés a terepen” címmel munkavédelmi országjáró tájékoztatást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyen munkavédelmi oktatási mintatematikát is adnak.- Szerencsére olyan közlekedési balesetek, amelyeknek mezőgazdasági gépek is a szereplői, ritkán fordulnak elő a megyénkben. Éves szinten maximum egy-két esetről tudok beszámolni - tájékoztatta a lapunkat Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Hozzátette, a traktorok, kombájnok és más hasonló járművek jelenléte a közutakon zavaró lehet, de figyelembe kell venni azt is, hogy a mezőgazdasági munkákat is el kell végezni, a terményt be kell takarítani, és ehhez a szállítmányozás is hozzátartozik. Az őrnagy tájékoztatása szerint nem jellemző, hogy a lassú járművek vagy mezőgazdasági vontatók vezetői többet, vagy kevesebbet szabálytalankodnának, mint a közlekedés más résztvevői. Van viszont néhány Csak a túlméretes járműnek kell útvonalengedélyt kérni probléma, amelyet megemlített. Jellemző, hogy amikor a gépekkel a földútról a szilárd burkolatú útra hajtanak, sárral beszennyezik azt, de elmulasztják letakarítani, pedig ez balesetveszélyes. A KRESZ szerint a ráhajtás előtt a járműre tapadt sarat el kell távolítani. A másik gyakori jelenség, hogy a rakomány nincs megfelelően rögzítve vagy letakarva, és a termény az útra vagy más járművekre szóródik. A kiszóródó gabona kárt tehet a többi járműben, de vonzza a vadon élő állatokat is, ami szintén veszélyforrás. Azzal szemben, aki ezeket a szabályokat megszegi 5000 forinttól 50 ezer forintig terjedő szabálysértési bírság szabható ki. Huszti Gábor arra kérte a közlekedőket, hogy ebben az időszakban számítsanak az ilyen jellegű járművekre és segítsék a közlekedésüket, valamint vezessenek fokozott óvatossággal. A közútkezelő és a rendőrség tájékoztatása szerint mezőgazdasági járművel minden olyan útszakaszon lehet közlekedni, ahol azt KRESZ tábla nem tiltja. Természetesen nem hajthat lassú jármű gyorsforgalmi és emelt sebességű útszakaszon. A mezőgazdasági munkákra használt lassú járművek maximum óránként 25 kilométeres sebességgel, míg a mezőgazdasági vontatók legfeljebb 40 kilométeres sebességgel közlekedhetnek. Ahhoz, hogy a közúti közlekedésben részt vegyenek, a járműveknek és a járművezetőknek is meg kell felelniük a KRESZ-ben foglalt feltételeknek. Fontos, hogy minden esetben működjön az összes jelzőfény, azokat sár, vagy felhajtott ütközésvédő ne takarja. A kombájnok esetében pedig szükséges a vágóasztal leszerelése. A túlsúlyos, túlméretes mezőgazdasági járművekre kell útvonalengedélyt kérni, 2016-ban hozzávetőlegesen 100 ilyen hozzájárulást adott ki a megyében a közútkezelő. A depresszió, a függőségek már kezelést igényelnek (illusztráció) TOLNA MEGYE A keringési rendellenességeket megelőzve, 2020-ra a mentális zavarok lesznek a vezető megbetegedések a WHO jelentése szerint. Dr. Kertész Ágnes, a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának vezetője elmondta, ennek egyik legfőbb oka a krónikus stressz. Megsokszorozódott az embert a mindennapok során érő stresszfaktorok száma. Napjainkban gyakorlatilag több stresszhatással kell megküzdeni, mire reggel beér az ember a munkahelyére, mint néhány évtizede az egész nap folyamán - érzékeltette a szakember, hozzátéve, hogy ehhez a kitettséghez nem tud alkalmazkodni a szervezet. A háttérben többek között az áll, hogy megnőtt a munkával töltött órák száma, az éjszakai alvásidő viszont lecsökkent és romlott az alvás minősége. Ez azt jelenti, hogy az alváshoz kötött folyamatok nem akkor játszódnak le, amikor az ember valóban nyugalmi állapotban van, és alszik. Az alvási környezet sem mindegy. A regenerálódást segítő hormon termelődéséhez ugyanis teljes sötétség kellene, a napjainkra jellemző úgynevezett fényszennyezettség miatt azonban sokszor ez sem valósul meg. Az étkezési szokások szintén megváltoztak. Nem megfelelően táplálkozunk, nem jut rá kellő idő, ráadásul kitolódott az utolsó étkezés ideje. De az is jellemző, hogy a rendszeres táplálék bevitel helyett sokan hirtelen nagy mennyiséget fogyasztanak az egész napos „éhezés” után. Mindez azt eredményezi, hogy a mai ember életritmusa eltér a bioritmusától. A családok szétesése szintén nem kedvez a folyamatoknak, hiszen lazult a védelmet nyújtó szociális háló, egyre több a csonka család, és az elmagányosodott ember. Dr. Kertész Ágnes elmondta, hogy ma hazánkban ez utóbbi a lakosság öt százalékát érinti. Ők senkivel sem kommunikálnak, nincs kihez szólniuk, legfeljebb a boltban vagy ügyeik intézése közben van módjuk szót váltani valakivel. Emellett húsz százalék azok aránya, akik csak a szűk családi kör tagjaival beszélnek, és nincs más társaságuk. Dr. Kertész Ágnes kiemelte, hogy ezeken a tényezőkön csakis tudatos szemléletváltással lehet változtatni. Azzal, ha odafigyelünk saját magunkra, a vészjósló jelzésekre és persze a környezetünkben élőkre. Hanoi Erzsébet A szervezet nem tud alkalmazkodni a sok stresszhatáshoz 4 MEGYEI KÖRKÉP________________________________________________________________________________________________________________2017. november 2., csütörtök A támogatók, élükön az önkormányzattal, lehetővé teszik, hogy minden gyereket jutalmazni tudnak Hagyománnyá nemesedett a Gerjeni Böcőverseny GERJEN Baráti rivalizálásból indult, s immár évtizedes hagyománnyá nemesedett a Merjen i Böcőverseny, azaz horgászverseny. Oláh László szerette volna eldönteni, hogy ő vagy barátja, Nagy Győző az eredményesebb pecás, ezért 2008-ban életre hívta a rendezvényt, ami már akkor jóval túlmutatott kettejük versengésén, hiszen bárki nevezhetett felnőtt és gyermekkorosztályban. Tíz év alatt mit sem kopott a rendezvény fénye, sőt népszerű programmá nőtte ki magát, idén például ötven nevező volt és új kategóriát, a Manó korosztályt is létrehozták. Itt minden részvevő, azaz Asztalos Milán, Hajnes Emese és Kovács Dániel is kapott ajándékot. Csakúgy, mint a gyerekeknél, ahol már rangsoroltak is. Első helyen egy tolnai fiatalember Straubinger Marci végzett, a második és harmadik helyen gerjeni ikerlányok, Kövesi Bernadett és Kövesi Adrienn osztoztak. A huszonhat felnőtt versenyző közül a tolnai Pilisi István végzett az élen, megjegyezve, hogy emiatt fekete szombatként kerül a falu történetébe ez az alkalom. Ráadásul a második díjat is vidéki, a szintén tolnai Varga Krisztián Ügyességi versenyek is voltak, a gyerekek büdöszokni-dobó versenyen jeleskedtek A szerző fotója kapta, míg a harmadik helyen Sólya István végzett. Szokás, hogy ügyességi versennyel ütik el az időt, amíg mások horgásznak, így volt ez most is, a felnőttek bringáról műhalra pecáztak, a gyerekek pedig büdöszokni-dobó versenyen jeleskedtek, majd közös ebéden értékelte mindenki a napot. A hangulatos verseny önfenntartó, az elismeréseket a nevezési díjakból fedezik amellett, hogy amint azt Oláh László is örömmel nyugtázta, a támogatók, élükön az önkormányzattal, lehetővé teszik, hogy minden gyereket jutalmazni tudnak. Vida T.
