Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-23 / 273. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP______________________________________________________________________________________________________________________2017. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Értéktár: a festészet, a sport és hagyományőrzés is kiemelkedő a megyében Ismert nevek, helyek kerültek fel a megyei értéktár listára Újabb kilenc értékkel gya­rapodott a Tolna Megyei Ér­téktár a Bizottság legutóbbi soros ülése eredményeként. Összesen hét települési ér­téktár bizottság ötven fel­terjesztéséről döntöttek. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Kulturális örök­ség kategóriában került az értéktárba a Tolna Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén a Decsi Hagyomány­­őrző Férfikórus munkássága, tájékoztatott dr. Say István el­nök. A kórus a Sárköz dalai­nak és református hagyomá­nyainak elkötelezett őrzője. Gazdag repertoárjukat nem­csak településük rendezvé­nyein és egyházi alkalmain mutatták be, de számtalan fellépésük volt országszerte, számos alkalommal szerez­tek Arany Páva Nagydíjat, Ki­emelt Arany Páva díjat, Or­szágos Arany Minősítést. Kezdeményezői és szerep­lői voltak a Népművészek Napjának megszervezésében. Szabóné Gáncs Tünde nép­dalénekes munkássága is az értéktár része. Közel har­minc éve a zene szeretete, a zenetanítás fontos része éle­tének, ezt tükrözi művésze­ti vezetőként végzett munká­ja. Fontosnak tartja a hagyo­mányőrzést, a magyar tájegy­ségek népdalainak, valamint a bukovinai székely népda­loknak a gyűjtését, tanítását. Minőségi munkájával, kóru­saival ezt a kultúrát képvisel­ve, nagymértékben hozzájá­rul ezen értékek megőrzésé­hez, továbbadásához határon innen és túl. Az elmúlt évti­zedek során kifejtett odaadó művészeti munkájának szak­mai elismerését számos siker és rangos díj fémjelzi. Mözsi-Szabó István festő­művész tevékenységének fel­­terjesztését is elfogadta a bi­zottság. Mözsi-Szabó István természetelvű festőművész, az alföldi iskola képviselője. A bajai tanítóképző után mű­vészeti tanulmányait Rudnay Gyula bajai képzőművésze­ti Szabadakadémiáján kezd­te, majd 1948-tól a budapes­ti Képzőművészeti Főiskolán folytatta, ahol Szőnyi, Bar­­csay, Domanovszky voltak a tanárai. 1975-től Szekszár­­don, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ tudomá­nyos főmunkatársaként kí­sérleti szövőműhelyt vezetett nyugdíjazásáig. Munkássá­gáért Tolna Városért Kitünte­tő Díjban, Csokonai Vitéz Mi­hály alkotói díjban részesült, illetve megkapta A Magyar Kultúra Lovagja elismerést. Ujváry Lajos (1925-2006) festőművész munkásságát is elismerte az értéktár bizott­ság. 2005-ben Dombóvárnak is ajándékozott néhány képet, amelyek azóta is a Polgár­­mesteri Hivatal tulajdonában állnak. 2005-ben munkássá­ga elismeréseként Munká­­csy-díjat, Dombóvártól pedig díszpolgári címet kapott, va­lamint Hőgyészen, a Gróf Ap­­ponyi Kastélyszállóban a fes­tőművészt köszöntő és élet­művét bemutató állandó kiál­lítás is nyílt. A mözsi viselet nem egy nemzetiség, hanem a falu­ban már itt élők, és itt hazát lelt svábok és szlovákok ál­tal az évtizedek alatt egység­gé formált viselet. Az ország-Buzánszky Jenő labdarúgó a legendás Aranycsapat hát­védje volt. 1925. május 4-én született Újdombóváron, vas­utas családban. Tagja volt az 1952-es Helsinkiben Olimpiai aranyérmet szerző válogatott­nak. Játszott a Wembley-ben az 1953. november 25-i an­golok elleni találkozón, az „év­század mérkőzésén", melyet válogatottunk 6:3-ra meg­nyert. 1986-ban Olimpia Ér­deméremmel, 1993-ban a ban sehol sem található ha­sonló. Egyediségét 1993-ban Tradíció Védjeggyel ismerték el, most pedig az értéktárba került. A mözsi viselet német viseleti elemekből - melyek Magyar Köztársasági Érdem­rend középkeresztjével, 1995- ben a Magyar Olimpiai Bizott­ság Érdemrendjével, 2001-ben Csík Ferenc-díjjal tüntették ki. 2015. január 11-én hunyt el Esztergomban. Rózsa Norbert olimpiai bajnok, világbajnok úszó Dombóváron született 1972. február 9-én. 1990-ben 100 méteren mell­úszásban világbajnok lett, 200 méteren világbajnoki ezüst­érmes, 1991-ben 100 méte­a Fekete-erdőből és Bajoror­szágból erednek - , valamint magyar és szlovák viseletek­­ből átvett motívumokból az évtizedek alatt harmonikus egységgé formálódott. A fa­rén Európa-bajnok, 200 méte­ren Eb-ezüstérmes. Az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Barcelonában ezüstérmet nyert 100 és 200 méter mell­úszásban. Világbajnoki arany­érmes Perth-ben 100 m mell­úszásban, 1994-ben Rómában 100 és 200 méteren világbaj­nok, vegyes váltóban vb-bronz­­érmes, 1996-ban 200 méte­ren Atlantában Olimpiai baj­nok, 1998-ban 200 méteren és vegyes váltóban vb-bronz­luban egészen a 20. század elejéig népviseletben jártak, csak a negyvenes évek vége felé vetkőztek ki a nők a vi­seletből és kezdtek világi ru­hát hordani. érmes, közben Világ- és Eu­rópa csúcstartó. 1994-ben a legjobb országos férfi sporto­ló címet nyerte el. Szülőváro­sa, Dombóvár 1991-ben Dom­bóvár díszpolgára címmel tün­tette ki. A város a Farkas Atti­la uszoda falán elhelyezett táb­lával tiszteleg a kiváló sporto­ló sportteljesítménye előtt, tá­jékoztatott. Jelenleg 52 telepü­lésen folyik értékgyűjtő munka és közel 400 érték szerepel a megyei értéktárban. Épített környezet kategóri­ában került az Értéktárba a Bölcskei víz alatti régészet és kőtár. Hazánkban a víz alat­ti régészeti kutatás a Bölcs­kei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött, Gaál Attila szakmai vezetésével. Előzménye egy 1973-as hajó­baleset volt, melynek menté­si munkálatai során a búvá­rok egy feliratos téglát hoz­tak a felszínre. A bölcskei Du­­na-mederből az utóbbi évtize­dek legjelentősebb római ko­ri leletegyüttesét tárták fel. Ez a hazai búvárkutatás kez­detét is jelentette. Természe­ti környezet kategóriában ke­rült be a tengelici Pókbangós Bárányi-rét. A tengelici ho­mokvidéket egyetlen állandó vizű patak, az Éri-patak sze­li át Pusztahencsétől Kajda­­csig, ahol a Sárvízbe torkol­lik. A patak mentén, a talaj­szint adottságaitól függően 1-től 10-12 hektár nagyságú láprétegek alakultak ki, me­lyeknek részét képezi a Bárá­nyi-rét, ahol a táj legnagyobb botanikai értéke a fokozottan védett, tavasszal virágzó pók­bangó (Ophrys sphegpdes), amely „jelzőnövényének’*, az agárkősbórnak társaságában mintegy „százas” állományá­ban tenyészik itt. A Pókban­gós Bárányi-rét a dél-mezőföl­­di tájvédelmi körzet része. Az értéktárba került a pak­si Jézus Szíve római katoli­kus templom is. A jelenlegi háromhajós, neoromán stí­lusú, bazilikális elrendezé­sű római katolikus templo­mot 1901-ben kezdték el épí­teni egy korábbi, középko­ri eredetű templom helyén. A terveket Schlauch Imre pé­csi építész, a pécsi székes­­egyház tervezőjének, Fried­rich Schmidtnek tanítványa készítette el. A város nagy­temploma emblematikus a paksiak, ezen belül különö­sen a hívők számára. A temp­lom rendszeresen városi kul­turális események, koncertek színhelyéül is szolgál. Dombóvári olimpikonok sportteljesítménye lett az értéktár része HIRDETÉS ENTRUM.HU Megvásárolható hirdetésfelvevö irodánkban: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 74/511-510 vagy igényelje kézbesítőjénél v, .y 'V m mm TM J II ül M \ víz alatti régészet hazánkban a Bölcskei római kori kikötőerőd feltárásával kezdődött Fotó: Gaál t

Next

/
Thumbnails
Contents