Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-22 / 272. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 22., SZERDA Az ország természeti szépsége egyedülálló A csoport igyekezett a legtöbb látnivalóval megismerkedni Lépten-nyomon különleges látvány tárul a látogató szeme elé Csodálatos izlandi túrán vehetett részt egy kis Tolna megyei csapat A tűz és a jég földjén jártak A Tolna megyei csapat egy igazi izlandi gleccser előtt Beküldött fotók Hatalmas élményben volt része nemrég egy kis Tolna megyei csapatnak, hiszen Izlandon vehettek részt egy hétnapos tanulmányúton. A vegyes összetételű cso­port igazi szakértő kalauzo­lásával ismerte meg a szi­get egy részét, hiszen velük volt Gruber László, a Bony­hádi Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium földrajzta­nára, a Szegedi Tudomány­­egyetem oktatója is, aki nem mellékesen immár ha­todik alkalommal járt a tűz és a jég földjén - tette köz­zé a TEOL.hu. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu BONYHÁD - Ami érdekes, hogy döbbenetesen megnőtt a tu­risták száma - mesélte Gru­ber László. - Amikor első al­kalommal, 2010-ben Izlandon jártam, akkor nem egészen 400 ezer utazó látogatott el a 320 ezer fős lakossággal bí­ró szigetre, 2017-ben már 2,3 millió látogatót vártak és vár­nak még. Ha ma valaki el sze­retne jutni Izlandra, annak legalább egy évvel előtte érde­mes elkezdenie a szervezést. A gyakorlott utazó hozzátet­te, nagy a valószínűsége, hogy hamarosan eljön az idő, ami­kor „sorba kell állni”, hogy valaki a gejzírek földjére lép­hessen. Beszámolójából kide­rült, hogy a turizmus fejlő­désének hatása több módon is megnyilvánul. Szinte min­denhol, de a látogatottabb he­lyeken biztosan zajlanak épít­kezések. Az izlandiak a szállo­dák mellett tanyákon, családi házakban, vagy azok melletti kis házikókban is szállásokat adnak ki. Szintén az érdeklő­dők számának emelkedésével jár, hogy míg 2010-ben a fővá­ros kivételével sehol sem kel­lett parkolójegyet váltani, ad­dig idén már több látnivalónál fizetni kellett. Ami pozitívum, hogy ma már van közvetlen repülőjárat a jeges földre. Csapatukkal most főleg a déli területeken túráztak. Megnézték a Reykjanes-fél­­szigeten az iszapfortyogókat, a fumarolákat (forró kigőzöl­gések), a szolfatárákat (kénes kigőzölgések). Gyönyörű ab­­ráziós partokat, -oszlopokat, -kapukat, s számtalan hihe­tetlen sziklaképződményt lát­tak. Voltak köztük olyanok, amelyeknek a kialakulására a mai napig nemigen találtak magyarázatot a szakemberek. Egy halszárítót is meglátogat­tak, ahol a legmaradandóbb élményt talán az ott terjengő irgalmatlan bűz jelentette. Megtekintették a Kék La­gúnát, a világ legnevesebb és egyben egyik legdrágább für­dőhelyét, ahova 40 euróba ke­rül egy belépőjegy. Aki ennyit nem akart kifizetni az élmé­nyért, az egy közeli települé­sen, egy kisebb fürdőben is él­vezhette ugyanazon termálvíz áldásos hatását. lártak a Thingvellír Nem­zeti Parkban, ahol bolygónk első parlamentje ülésezett, s ahol igazán szépen látszik Eu­rázsia és Észak-Amerika geo­lógiai határa, sőt, egy hídon át is lehet kelni egyik kontinens­ről a másikra. Reykjavíkban, a fővárosban - ezen a telepü­lésen és közvetlen környékén él a sziget lakosságának fele - is tettek egy kiadós sétát, meg­nézték a főbb látnivalókat, többek között a parlamentet, a kikötőt, a Hallgrímskirkja-t (evangélikus templom, a leg­magasabb épület Izlandon) és a sétálóutcát. A sziget legnagyobb neveze­tessége, a gejzír, nem egyedül­álló természeti képződmény, de Izlandon született a leírása, és innen kapta a nevét is. Még­pedig a ma már nem működő, „öreg”-nek is nevezett Geysír­­ről. Továbbra is időről időre a magasba lövelli viszont a for­ró vizet a Strokkur. Elnevezé­se „köpülő”-t jelent, és azért keresztelték el így, mert a ki­törés előtt pulzál a kürtőjében a víz. Egy kis emlékeztető a földrajz tananyagból: a gejzí­reknél a kürtőben túlnyomás alakul ki, 120-125’C körül forr a víz, és kilövell, akár 25- 30 méter magasságba. Ellátogattak a Jökulsarlón­­hoz, az enyhén sós vizű ten­geröbölhöz, amelynek egyik végén a Vatnajökull hatalmas jégtakarója borjadzik a víz­be. A tenger felé sodródó ki­­sebb-nagyobb jégtömbök a hullámzás következtében a fekete homokú partra vetőd­nek, ezzel szinte utolérhetet­len témát adva a fotósoknak... Bár utóbbit Izlandon nagy bá­torság kijelenteni. Ez a terület egyébként egy korábbi lames Bond film forgatásának a hely­színéül is szolgált. Megcsodáltak több vízesést, például a Skógafosst és a Selja­­landsfosst. Utóbbinál próbára tehették esőkabátjaik vízálló­ságát, hiszen a zuhatagnál le­hetőség nyílik arra is, hogy átmenjenek a vízfüggöny mö­gött, és jól el is lehet ázni, ha olyan a széljárás. Gruber László megjegyez­te, szerencséjük volt, mert na­gyon jó időjárást fogtak ki. Még nagyobb mázlijuk volt a sarki fénnyel, hiszen siker rült elkapniuk ezt a rendkí­vüli élményt jelentő természe­ti jelenséget, mégpedig úgy, hogy az őrületes színpompá­ban játszott. - Ezt a látványt sem fénykép, sem videofelvé­tel nem tudja visszaadni. Bázisiskola címet kapott a gimnázium Felléptek a folklórtalálkozón, megkoszorúzták a költő szobrát Marosludason énekelt a cikói csapat SZEKSZÁRD A Budapest Gazda­sági Egyetem Bázisiskola cí­mét nyerte el a szekszárdi Ga­ray János Gimnázium. Az iga­zoló oklevelet prof. dr. Heid­­rich Balázs rektor és dr. Dietz Ferenc kancellár nyújtotta át Heilmann Józsefné igazgató­nak. A középiskola így jogosult arra, hogy diákjai jelen legye­nek az egyetem szervezte cég­­látogatásokon, motivációs, pá­lyaorientációs, kommunikáci­ós workshopon, nyílt napokon. A gimnázium pedig lehetősé­get biztosít arra, hogy tudomá­nyos, szabadidős programjain az egyetem oktatói, kutatói is részt vehessenek. Sz. Á. CIKÓ-MAROS LUDAS A Cikói Szé­kely Kórus nemrég Romániá­ba, Erdélybe utazott és Maros­ludason, a XV. Kárpát-meden­cei Gyöngykoszorú Folklórta­lálkozón lépett fel. A csapat a Tóth Sándor elnök vezette Haj­dina Egyesület meghívásának tett eleget. Az utazás lehetősé­gét Cikó önkormányzata bizto­sította a kisbuszával.- Délelőtt ünnepi szentmi­sén vettünk részt az András­­sy-telepi 112 éves templomban és megkoszorúztuk gróf And­­rássy Gyula, majd Petőfi Sán­dor szobrát - mondta Bogos Jeromosné, a kórus vezetője. - Délután kezdődött a kulturá-A Cikói Székely Kórus Marosludason. Középen Bogos Jeromosné látható Beküldött kép lis műsor sok szereplővel. Ma­gyarországot Somberek, Úrhi­­da és Cikó képviselte, valamint eljött Szerbiából, a Vajdaságból Ludas asszonykórusa. Az ün­nepségen megjelent a Csíksze­redái konzulátus képviselője is. Az utazás adta lehetőséget kihasználva megálltunk Ara­don, Gyulafehérváron és Se­gesváron, emellett megismer­kedtünk Torda és Torockó lát­nivalóival is. Fáradtan, de sok élménnyel, gazdagabb lélekkel értünk haza. A cikóiak a hétvégén Dom­bóváron, a Kodály évfordulóra rendezett emlékműsoron mu­tatkoztak be. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents