Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-18 / 269. szám
12 KULTÚRA 2017. NOVEMBER 18., SZOMBAT Mítoszok és robbanások Hollywood egyik leglátványosabb produkciójában Bruce Wayne, vagyis Batman összetrombitál egy szuperhőscsapatot, mert a világot egy soha nem látott veszedelem fenyegeti. Wonder Woman, Aquaman, Cyborg és Villám együtt veszik fel a harcot az űrből érkező lényekkel, sőt még Superman is hozzáteszi a magáét a világ - újbóli - megmentéséhez. Brutálisan egyszerű sztori, lenyűgöző technikai trükkök, no meg két óra dráma és akció lett a Warner stúdió legújabb kísérletének eredménye. Kubiszyn Viktor FILM Hollywood két legnagyobb szuperhősfilmgyártó stúdiója folyamatosan versenyez egymással, ki tud nagyobb, látványosabb, izgalma, sabb, csavarosabb filmet öszszerakni azokból a hó'sökből, akiknek a megfilmesítési jogai náluk vannak. Ez egyrészt jó, mert a verseny mindig nagyobb teljesítményre inspirálja a résztvevőket, másrészt kevésbé jó, mert a nézők könynyebben megunják a hősöket, ha minden hónapban szembejön egy csomó. A Disney és a Warner vetélkedésében a most bemutatott Igazság Ligája az egyik legjobban várt DC-szuperhősfilm, és a Warner min-Az Igazság Ligája EREDETI CÍM: Justice League. Színes, szinkronizált amerikai film. RENDEZTE: Zack Snyder. ÍRTA: Dean Bill Finger, Bob Kane, Joe Shuster, Jerry Siegel, Chris Terrio. FŐSZEREPLŐK: Ben Affleck, Gal Gadot, Jason Momoa, Ezra Miller, Ray Fisher, Amy Adams, Henry Cavill, Amber Heards, Diane Lane, J.K. Simmons, Jeremy Irons. ZENE Junke XL. FÉNYKÉPEZTE Fabian Wagner. LÁTVÁNY: Patrick Tatopouios. GYÁRTÓ: DC Comics, Warner Bros. JÁTÉKIDŐ: 119 perc KORHATÁR: 12. A film szinkronos 2D, IMAX, 4DX és 2D OV változatokban lesz látható a mozikban. FORGALMAZÓ: Intercom. MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. november 16. és kalandjaik bővelkednek a tanító-nevelő célzatú tanulságokban is. Európából nézve persze elég egyszerű világ ez, pláne a hollywoodi lebutított verzió, de látványban és akcióban utolérhetetlen. Ha valami miatt, ez utóbbiért érdemes megnézni az Igazság Ligáját - de ha valaki fajsúlyosabb, mélyebb történetet vár, csalódni fog. A Warner mindent megtett, hogy az új szuperhősfilmje nagyot durranjon Fotó: Intercom dent meg is tett, hogy nagyot szóljon. Összehozták benne a stúdió legizgalmasabb szuperhőseit, olyanokat, akiknek van már külön filmjük, sőt közös filmjük is (Batman, Superman, Wonder Woman), és olyanokat, akikről még csak a jövőben várható külön, saját hősmozi, bár a szuperhős-univerzumban nagy rajongótáboruk van (Cyborg, Villám). A történet egyszerű, pár mondatban leírható: Superman halálával egy gonosz, más bolygóról származó erő (Steppenwolf) elérkezettnek látja az időt, hogy visszatérjen a Földre és elpusztítsa-átalakítsa azt. Egyszer már megkísérelte, de akkor az amazonok-atlantisziak-emberek szövetsége legyőzte őt. A jelenben Bruce Wayne-re (Batman) vár az a feladat, hogy összerántson egy ütőképes csapatot, hogy megakadályozza Steppenwolf tervét, amiben három, a Földön elrejtett, titokzatos erejű láda, sok fém repülő rovar és rengeteg pusztítás szerepel. A kisebb-nagyobb nehézségek után összeálló Igazság Ligája felveszi a harcot a gonosszal, és hát nem lövünk le nagy poént, ha elmondjuk, hogy a világ a film végére ismét megmenekül. Ami az Igazság Ligájában - a minden igényt kielégítő látvány- és trükkorgia mellett - izgalmas, az a különböző karakterek bemutatása. Bár nem jut mindenkire ugyanannyi idő, azért felüdülés látni Cyborg vívódását új énje miatt, vagy épp a feltámadt Superman és Lois Lane közös szerelmes pillanatait a sok űrrovar-felrobbantás közt. A Warner - és más szuperhősfilmek is - egyre nyíltabban utalgat az ókori mítoszokra, és keveri bele a szuperhőskarakterekbe a közös kultúrkincs tényleges motívumait. Az Igazság Ligájában ilyen az amazonok világa, Atlantisz és a tenger alatti királyság, ami érdekesen ellenpontozza a modern kori, high-tech szuperhősök jellemzőit, mint a csupa fém-áramkör-mátrix Cyborg, vagy a trükkös kütyükkel operáló Batman. A szuperhősök már létrejöttükkor is egyfajta újkori mitológiát hoztak létre, egyfajta fekete-fehér világmagyarázatot, Csalódások, hibák, ünnep, halál, szerelmek, szeretők Csinszka - Egy múzsa lelki élete Magyar öntudat, idegen környezet KÖNYV Boncza Berta, ismertebb, Ady által nekiajándékozott nevén Csinszka a magyar irodalom egyik leghíresebb múzsája. Rövid élete - alig 40 éves korában halt meg - során volt a nemzet ünnepelt művészasszonya éppúgy, mint csapodár nőnek tartott, megvetett, feslett erkölcsű nőszemély. Csinszkához számtalan verset írtak, nemcsak férje, AdyEndre, hanem később Babits is és több kisebb formátumú költő. Második férjerMárffy Ödön számtalanszor lefestette. Csinszka alakja tehát az irodalomban és a magyar művészettörténetben rögzült, ám keveset tudhatunk arról, hogy milyen ember volt valójában, ki volt a nő a múzsaszerep mögött. Vastag Andrea két könyvet is szentelt Csinszkának. A Szívem véresre szétzúzott játék... című kötetben a fiatal író és irodalomtörténész Csinszka összes versét adta közre, a már megjelentek mellett számtalan kiadatlan kéziratot, illetve hat irodalomkritikai tanulmányt is tartalmazott. Az itt tárgyalt, „Halálraszánt, kivételes virág” című vaskos kötet másra vállalkozik: megkísérli bemutatni a szerepek mögött rejtőző embert, minden hiányával, hibájával, erényével és a nagyközönség előtt ismeretlen tulajdonságával. Ki volt valójában Boncza Berta, aki Csinszka néven lett halhatatlan? Erre a kérdésre keres választ a könyv. A mű hangvétele mentes a pátosztól és az elfogódottságtól, ami a nagy irodalmi kultuszszemélyeknek jár, de mentes az ítélkezéstől is. Vastag Andrea bemutatja Csinszka hátterét, a neves erdélyi családot, ahonnan származik. Bemutatja a kislányt, aki szülői szeretet nélkül nőtt fel, és olyan viselkedésmintát vett alapul, ami később egész életét befolyásolta. Megkísérli felfedni a Csinszkában kialakult szorongások és komplexusok okát, mindazoknak a tetteknek a gyökerét, ami későbbi felnőtt életét meghatározta. Részletesen elemzi Ady Endrével kötött házasságát és bemutatja annak árnyoldalait is. Bár a közvélekedés Csinszkát olykor afféle hisztérikaként könyvelte el, arról kevesebb szó esett eddig, hogy Ady Endre utolsó éveinek züllött életmódja, betegsége menynyire megviselte az akkor még nagyon fiatal Csinszkát. Az, hogy Csinszka Ady halá-Könyvajánló VASTAG ANDREA: Csinszka - a „Halálraszánt, kivételes virág” KIADÓ: Két Hollós Kiadó. OLDALSZÁM: 400 oldal. MEGJELENÉS: 2016. ÁR: 3990 Ft la után újabb kapcsolatokat létesített férfiakkal, sokak szemében árulásnak tűnt. Ebben is és életük sok más motívumában is hasonlóság mutatkozik Csinszka és Petőfi özvegye, Szendrey Júlia közt, akihez Csinszka verset is írt. Vastag Andrea részletesen elemzi és bemutatja Csinszka Ady utáni kapcsolatait, házasságát Márffy Ödön festőművészszel, viszonyát Babits Mihálylyal. Kitér a társfüggőség lehetőségére és a kortársak által hisztériának mondott lelki hangulatingadozások lehetséges okaira. Bár a kötet szerzője nem idealizálja és nem is romantizálja Csinszka alakját, nem mondhatjuk teljesen tárgyilagosnak a kötet hangvételét: a szerzőnő érezhetően szimpatizál Csinszkával, és megértéssel, empátiával közelít alanyához. A kötet nyomdai kivitelezése és a lábjegyzetelési technika hagy némi kívánnivalót maga után, de ezt mindenképpen ellensúlyozza a könyv érzékeny szemléletmódja és a rengeteg olyan információ, ami új, igazságosabb megvilágításba helyezi Csinszka alakját. Karácsony Vendel Könyvajánló HENCZ HILDA: Magyar Bu-FILM Hencz Hilda könyve eredetileg románul jelent meg, és mind a magyar, mind a román történetírás számára fehér foltként létező kérdéssel foglalkozik: volt-e magyar közösség Bukarestben, a román fővárosban? A könyv bebizonyítja, hogy igen. Románia sohasem volt egységes nemzetállam, mindig élt mellettük, velük számos kisebbségi sorban élő etnikum, és bár politikai okokból a román vezetés (például a két világháború között) egységes nemzetállamnak nevezte az országot, Románia az egyik legvegyesebb etnikai összetételű ország volt. Nem volt ritka a történelem során, hogy egy-egy kozmopolita városban a román etnikumúak voltak kisebbségben. A könyv egyharmada tárgyalja a a bukaresti magyarság első világháború utánig tartó időszakát, majd a két világháború közti periódus (amikor ellenséges nemzetállamban kellett a bukaresti magyaroknak túlélniük) után a kommunista rezsim bemutatásáról és a rendszerváltás utáni fejleményekről olvashatunk. Hencz Hilda a bukaresti magyarok történelmi útján vezeti végig az olvasót, a kezdetektől a rendszerváltás utánig. Kötete hosszú, kitartó kutatómunka eredménye. Hiánypótló alkotás. KV KIADÓ: Magyar Napló. SZERKESZTŐ: Farkas Réka. FORDÍTOTTA: János András. OLDALSZÁM: 361 oldal. MEGJELENÉS: 2016. ÁR: 2990 Ft
