Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-16 / 267. szám

2017. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK SPORT 15 Nikolics Nemanja akkor jön haza a válogatotthoz, ha bíznak benne Üzent a magyar Inzaghi Costa Rica legyőzése után Szélesi Zoltán, a két meccs­re megbízott futballkapi­­tány jelezte, újra elvállalná a megbízatást, ha még egy­szer felkérnék a feladatra. A korábban mellőzött Niko­lics Nemanja leszögezte, az nem lehet, hogy a klubjai­ban eredményes, de nincs helye a válogatottban. Szilágyi László kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS „Nagyon fon­tos a csapat számára Niko­lics Nemanja jelenléte, ve­le együtt van egy Inzaghink. Remélem, így folytatja a jövő­ben is” - méltatta csatártár­sát Priskin Tamás. A Costa Ri­ca elleni győztes gól szerzője alig tudta elhagyni a Groupa­ma Arénát, tyúklépésben ha­ladt a kijárat felé, amint lépett egyet, rögtön megszólították az újságírók. Nikolics nem hibá­zott, a korábbi szövetségi ka­pitány, Bernd Storck mellőzte, majd Szélesi Zoltán reaktivál­ta, ő pedig meghálálta a bizal­mat: Luxemburgban két méter­ről fejjel, Costa Rica ellen pe­dig lábbal talált a kapuba. A gól kapcsán Nikolics el­árulta, hogy pár napja egy kö­zös csapatebéd során néze­gettek videófelvételeket az olasz lesipuskásról, Filippo Inzaghiról, és akkor megje­gyezte, szeretne hasonló gólt szerezni. Lám, Costa Rica el­len összejött; igaz, nem vállal, ahogy Inzaghi a Liverpool el­leni 2007-es BL-döntőben, ha­jek Amerikából. Olyan biza­lomra van szükségem, amit a klubcsapataimban megkapok. Az nem lehet, hogy a klubja­imban gólokat szerzek, és a vá­logatottban ne legyen he­lyem.” Nikolicsnak nem jelentene problémát Szá­lai Ádám mellett futballozni. „Komoly német rutinja van, szerin­tem jó párost alkotha­tunk” - adott tanácsot a Chi­cago Fire csatára Georges Leekensnek, aki Szélesi Zoltánt váltja a kapitányi poszton. Nikolics Nemanja ismét eredményes volt Fotó: MTI nem lábbal, de ez legyen a leg­nagyobb gond. A három baj­nokságban is (NB I, a lengyel Ekstraklasa és az amerikai MLS) gólkirállyá koronázott tá­madó boldogan ünnepelt. „Volt rajtam nyomás, ha nem lőttem volna két gólt az év utol­só két meccsén, akkor most nem lenne ilyen nagy az érdek­lődés. Én mindig is azt mond­tam, hogy ha érzem a bizal­mat, ha kezdőként számítanak rám, akkor azonnal jövök ha­za. De annak semmi értelme, hogy a kispad miatt hazarepül-Ő így értékelt: „A mostani mérkőzés so­kat javított a képen, nem­csak én, hanem a játékosok is bele tudnak nézni a tükör­be. Természetesen a Lu­xemburg elleni ered­mény ront az összké­pen. Tudjuk, adósok vagyunk az eredmé­nyekkel, nem jól alakult az év, de a Costa Rica el­leni sikeres zárás rendkí­vül fontos volt. Nagyon él­veztem a szövetségi kapitá­nyi munkát. Ha még egyszer felkérnek, akkor is elvállalom a megbízást” - jelentette ki Szélesi Zoltán, aki egy vereség­gel és egy győzelemmel fejezte be a tevékenységét a válogatott élén, és adja át a tapasztalatait Georges Leekensnek. Szélesi Zoltán elmond­ta még, sokat használt a fej­mosás, a játékosok egészen más szellemben futballoz­tak, mint Luxemburgban. A már említett Nikolics- Inzaghi párhuzam mellett Priskin Tamás is a lelki rá­hangolódást hangsúlyozta: „Szélesi Zoltán felrázta a csa­patot a csütörtöki vereség után. Nagyon boldog vagyok, hogy si­kerrel vettük a Costa Rica elle­ni akadályt. Jó volt látni, hogy mindenki küzdött és százszá­zalékosan odatette magát” - mondta a fradista csatár. A vé­gén hozzátette, reméli, lesz al­kalma együtt dolgozni az új ka­pitánnyal. Megszólalt Ugrai Roland is: „Sokan azt mondják, hogy életem formájában vagyok, de ez talán túlzás, régebben is vol­tam jó passzban. Talán azért feltűnőbb ez a mostani, mert gólokat szerzek, és néha sike­rül gólpasszt is adnom, per­sze, most nem a Nikolics-gól előtti helyzetre gondolok... Örülök, hogy a válogatottban is kijön a lépés, rendben van a magánéletem, és sokat köszön­hetek diósgyőri klubedzőm­nek, Bódog Tamásnak, aki mel­lett rengeteget fejlődtem. Azért is dolgozom tovább, hogy a vá­logatottban sikeres lehessek.” A24 éves csatárt Bernd Storck hívta először a válogatotthoz, a Svájc elleni vb-selejtezőn (2-5) gólt szerzett, azóta kirobbant­­hatatlan a kezdőcsapatból. Más kérdés, mi lesz Ugrai sorsa a válogatottban, ha felépül Szá­lai Ádám, és Nikolics továbbra is rúgja a gólokat. De ez már le­gyen Georges Leekens dolga. Mile Jedinak egymaga elintézte Ausztrália kijutását a világbajnokságra Kenguruugrás Oroszországba LABDARÚGÁS Mire az olvasó kezébe veszi újságunkat, m'ár eldőlt, hogy Peru vagy Új-Zé­­land lesz a jövő évi oroszor­szági labdarúgó-világbajnok­ság harminckettedik részt­vevője, mivel a két válogatott magyar idő szerint hajnali ne­gyed négykor kezdte meg pót­selejtező-visszavágóját Limá­ban. (Az első mérkőzés Wel­­lingtonban O-O-ra végződött.) A többi harmincegy szeren­csés csapat viszont már meg­van, tegnap délben Ausztrá­lia csatlakozott a mezőnyhöz Honduras magabiztos legyő­zésével. A selejtezők folyamata 2015 márciusában kezdődött, és - stílszerűen - 32 hónapon át tartott. Összesen 210 ország válogatottja próbált szerencsét - Oroszországnak rendező­ként nem volt erre szüksége -, Európának 14, Ázsiának és Af­rikának 5-5, Dél-Amerikának 4, Közép- és Észak-Ameriká­­nak 3 hely jutott, ez eddig har­mincegy, s a harminckettedik is nagy valószínűség szerint Dél-Amerikáé lett, mert Peru az idegenbeli 0-0 birtokában Limában fogadta Új-Zéland legjobbjait a selejtező sorozat 870., egyben utolsó mérkőzé­sén. (Ausztrália a labdarúgás­ban ázsiai országnak számít, a földrajzilag ázsiai Izrael és Ka­zahsztán pedig európainak.) Mile Jedinakot (15) volt miért ünnepelni Az „auszik” tegnap délben 77 000 néző előtt fogadták Hondurast a sydney-i ANZ Stádiumban. Az első félidő - mint ahogy az első mérkőzés sem - nem hozott gólt, a máso­dikon azonban Mile Jedinak, a házigazda 33 éves csapatkapi­tánya kezébe vette a dolgok irányítását. Az Aston Villa 73-szoros válogatott középpá­lyása az 53. percben megpat­tanó szabadrúgással vette be Donis Escober - nem Escobar, mint a néhai drogbáró! - ka­puját, majd a 72. és a 85. perc­ben is biztos lábbal értékesí­tette a Bryan Acosta kezezé­­se, majd a Johnny Palacios To­mi Juric elleni szabálytalan­sága miatt megítélt büntető­ket. Az egyiket a jobb, a má­sikat a bal sarokba helyezte a horvát szülők már Sydneyben született nagy szakállú gyer­meke. (Jedinak egy rövid ideig a varasdi Varteks csapatában is profiskodott.) Alberto Elis Szerencsés jegytulajdonosok Az oroszországi világbajnok­ság mezőnye: Irán, Ja­pán, Dél-Korea, Szaúd-Ará­­bia, Ausztrália (Ázsia), Tuné­zia, Nigéria, Marokkó, Szene­gál, Egyiptom (Afrika), Mexikó, Costa Rica, Panama (Észak- és Közép-Amerika), Brazília, Uruguay, Argentína, Kolumbia (Dél-Amerika), Oroszország, Franciaország, Portugália, Né­metország, Szerbia, Lengyel­­ország, Anglia, Spanyolország, Belgium, Izland, Svájc, Horvát­ország, Svédország, Dánia (Eu­rópa), Új-Zéla'nd vagy Peru. már a hosszabbítás másodper­ceiben szerezte meg a vendé­gek becsületgólját. Ausztrália ezzel ötödször ju­tott ki a világbajnokságra, eb­ből az utóbbi négy alkalom­mal (2006, 2010, 2014, 2018) megszakítás nélkül. Azt nem lehet mondani, hogy Angelos „Ange” Postecoglou szövetségi kapitány csapatának ölébe hul­lott az oroszországi repülőjegy: 22 mérkőzést kellett játszania, mire kiharcolta a továbbjutást! Ennél többet még egyetlen vá­logatottnak sem a történelem során... Postecoglou egyéb­ként 52 éve, Athénban szüle­tett, szüleivel ötéves korában, 1970-ben emigrált Ausztráliá­ba, ott négyszeres válogatott­ságig vitte. „Még nem döntöttem el, hogy folytatom-e a válogatott élén, most pár nap pihenő­re és gondolkodási időre van szükségem a családommal. Huszonegy éve vagyok edző, 31 évesen nyertem az első tró­feámat, de további húsz évig edzősködhetek, én akkor is outsider maradok az ausztrál futballban, mivel nem volt fé­nyes játékoskarrierem, a négy válogatottság nem sok. Akár­hogy is, ez a négy év életem legnehezebb négy éve volt. Ahonnan indultunk, és aho­vá eljutottunk...” - mondta Postecoglou, amihez a 103-szo­­ros válogatott Tim Cahill, a „Socceroos” 38 éves korelnö­ke ennyit tett hozzá: „Ha majd öregebb leszek - még annál is öregebb, mint amilyen most vagyok -, hihetetlenül büszke leszek arra, hogy ismét kiju­tottunk a vb-re. Ezért most fia­talnak érzem magam, és min­dent elkövetek, hogy ott lehes­sek Oroszországban.” Ez lenne a szamoai anyától és ausztrál apától származó Cahill negyedik világbajnok­sága. * Ch. Gáli András/MW JEGYZET November, movember, jó ember Bódi Csaba csaba.bodi@mediaworks.hu Bede Ferencnek égimeszelő alkatán túl a bajusza igazán jellegzetes. Noha a sípmester már nem működik az NB I-ben, sze­mélye az arcszőrzet miatt (is) beleivódott a honi fut­­baliköztudatba. Végigfut­va a hazai profi sporik (lásd még: professzionális labda­rúgó-játékvezetők) mező­nyén, nyurga (Kassai Viktor) még csak-csak lenne, de hu­­szárantennás már egy sem akad a tizennégyes tagság­ban. A külcsín és a belbecs, a retró és a divat, az ízlések és pofonok alkotta párhu­zamok nyilván ezen a téren is előtüremkednek, különö­sen annak apropóján, hogy a legszőrösebb hónap köze­pén járva nemcsak elgondol­kodni, de cselekedni sem ha­szontalan, ha az emberfiá­nak az egészségéről esik szó. Mert ugye, ennél nincs na­gyobb kincs, arról nem szól­va, hogy ez esetben állandó­ságról beszélni annyit tesz, mint kapust említeni, ki so­sem kap gólt. A futball pályán belüli ve­zetői Hevesben más mód­ját találták annak, hogy fi­gyelemre méltót alkossanak. A szűrővizsgálat fontossá­gát nem vitatva arra vállal­koztak, hogy úgy segítenek, ahogy azt a legkézenfekvőbb módon tehetik a közegben, amelyben otthonosan mo­zognak. A hívó szót a foci je­lentette arra a kifejezésre, hogy beteg gyerek. Ez a „kap­csolat” önmagában is ször­nyű, hát még akkor, ha elébe kerül a gyógyíthatatlan jelző. A szürke, ködös, izgalmaktól mentes november - eljátszva az angol move, azaz mozgás szóval - a movember moz­galom jótékonykodásán túl a felkészülést szolgálja an­nak a közösségnek, amely­nek képviselői a nézőktől (és másoktól) rendre csak a negatívumokat kapják. Ők mégis adnak. Teszik ezt ka­rácsony „harmadik napján”, mert már korábban felmér­ték a támasznyújtás jelentő­ségét; folyamatosan erősítik bennük, hogy segíteni na­gyon is e vüági tett, és mert idén az jár előttük intő pél­dával, akit évek óta jól ismer­tek és gyámolítottak. A már a csillagok közt járó gyermek „..az élet által halálra ítélve” mutatta nekik, hogyan kell ragaszkodni az élethez, mu­tatta, milyen, amikor valaki végtelenül bátor, végtelenül szeret. Az emlékezés szinte kötelező az elhunyt ifjú ese­tében, mint ahogy annak ki­fejezése is elengedhetetlen, hogy segítsünk embertársa­inkon, figyeljünk a másikra, különösképpen azokra, akik koruknál és/vagy egészségi állapotuknál fogva erre job­ban rászorulnak. Az advent még odébb, ahogy a futballidény vége is. Közel csak egy esik: a belülről fakadó jó. A szőrös szív ez esetben nem játszik. Csak az számít, amit máso­kért teszünk. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents