Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-16 / 267. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD C| 2017. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Átláthatóvá kell tenni az amerikai milliárdos brüsszeli tevékenységét Soros befolyását vizsgálnák Aggodalmát fejezte ki Ni­gel Faragé brit európai par­lamenti (EP) képviselő Soros György alapítványának gaz­dasági befolyása miatt és mert a szervezet hatással van a nemzeti választásokra és népszavazásokra. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu STRASBOURG/BRÜSSZEL Ni­gel Faragé, az európai uniós tagságot ellenző Egyesült Ki­rályság Függetlenségi Pártjá­nak (UKIP) alapítója az azok­nak az EP-képviselőknek írt - és az MTI-hez is eljuttatott - levelében fogalmazta meg So­ros György befolyásával kap-A kultúrát őrzik a külhoni magyarok BUDAPEST A szórványmagyar­sághoz tartozók az utolsó bás­tyái, hű őrzői a magyar kul­túrának, ezért a kormányzat számos programmal támogat­ja megmaradásukat - jelentet­te ki Szüágyi Péter a Minisz­terelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitká­ra. Hangsúlyozta: ma Európá­ban naponta harcot kell vívni a mindent elsöpörni akaró erők­kel, miközben ősi értékeink ki­veszőben vannak. A helyettes államtitkár szerint ragaszkod­nunk kell keresztény gyökere­inkhez, kultúránkhoz és nyel­vünkhöz. Anyanyelvűnk meg­tartása ugyanis egyet jelent az életben maradással. Az igazi küzdelmet a határainkon túl­ra szakított honfitársaink, el­sősorban a szórványban élők folytatják - tette hozzá. A kor-Jelentős eredmé­nyeket ért el a Petőfi Sándor-program mány ezért elsődleges felada­tának tartja, hogy figyelmet fordítson a szórványban élők­re. Az elmúlt egy évben a Kár­pát-medencei óvodafejlesztési program keretében, 17,15 mil­liárd forintból 76 új óvoda épült a határon túli magyarlakta te­rületeken, és 200 óvodát újítot­tak fel. A kormány októberben döntött a program folytatásá­ról, amelyre újabb 21,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Kitért arra is, hogy szórványkollégiu­mokat létesítettek az erdélyi Magyarlapádon és Szamosúj­­váron. 2015-ben indult el a Pe­tőfi Sándor-program, amely­nek keretében 140 fiatal láto­gatott el 9 hónapra a felvidéki, a kárpátaljai, a partiumi, erdé­lyi, a vajdasági, a muravidéki, a drávaszögi és az őrvidéki szór­ványközösségekhez. Idén már 65 ösztöndíjas segíti a szór­ványszervezetek munkáját. Rámutatott a legújabb felvi­déki, erdélyi és vajdasági ada­tokra, amelyekből világosan kiderül, hogy 2001 és 2011 kö­zött a tömbmagyarság létszá­ma 8 százalékkal csökkent, a szórványban élők pedig mint­egy 25 százalékkal lettek keve­sebben. MW csolatos aggályait, akik sze­repelnek a Nyílt Társadalom Alapítvány „megbízható eu­rópai parlamenti partnerei” között. A brit politikus fel­vetette: ha Oroszország állí­tólag 100 ezer dollár felhasz­nálásával befolyásolhatta az amerikai választásokat, va­jon milyen hatása lehet an­nak a 18 milliárd dollárnak, amelyet Soros a Nyílt Társa­dalom Alapítványnak fize­tett? Faragé levelében az érin­tett képviselők átláthatóság iránti elkötelezettségét szá­mon kérve azt kérdezte: kap­tak-e támogatást az alapít­ványtól, részt vettek-e az ala­pítvány rendezvényein, meg­adnák-e azoknak a képvise­lőknek vagy brüsszeli lobbis­­táknak a nevét, akik az ala­pítvány nevében keresték fel őket, valamint találkoztak-e valaha Soros Györggyel? A brit képviselő úgy véleke­dett, a levél megválaszolásá­nak elmaradása képmutatás­sal egyenlő, amiből a nyilvá­nosság levonja majd a maga következtetéseit. Nigel Faragé előzőleg, az Európai Parlament strasbour­­gi plenáris ülésének az adóel­kerüléssel és adóparadicso­mokkal foglalkozó vitájához hozzászólva kijelentette, el­képesztő a Soros György ál­tal finanszírozott Nyílt Tár­sadalom Alapítvány befolyá­sa Brüsszelben. Tájékoztatá­sa szerint az alapítvány ta­valy 42 ülést tartott Brüsszel­ben az Európai Bizottsággal közösen. Az ülésekről könyv is megjelent, amelyben felso­rolják, kik a megbízható part­nereik az Európai Parlament­ben. A kiadvány több mint 200 nevet tartalmaz, mások mellett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezető­je is szerepel benne - emel­te ki. Faragé elmondta, Ver­hofstadt Soros György érde­kében lobbizott a Magyaror­szágról folytatott vitában az EP házbizottságaként műkö­dő, a parlamenti elnököt és a frakcióelnököket tömörítő el­nökök konferenciáján. A brit képviselő hangsú­lyozta: ha az Európai Parla­ment teljes politikai átlátható­ságot kíván teremteni, akkor arra Is választ kell adnia min­denkinek, kaptak-e bármikor is támogatást a Nyílt Társa­dalom Alapítványtól, illetve hány alkalommal vettek részt az alapítvány által szervezett és finanszírozott eseményen. Itt az ideje, hogy az Európai Parlament egy különbizottsá­got hozzon létre, amely az in­tézményen belüli visszaélé­sekre keresi a választ, ugyan­is a legnagyobb nemzetközi és politikai összefonódásra derülne fény - tette hozzá a brit európai parlamenti kép­viselő. Telefonos kampány indul a konzultációról A Fidesz telefonos tájékoztató kampányt indít a nemzeti kon­zultációról - jelentette be a párt kommunikációs igazgató­ja tegnap. Hidvéghi Balázs el­mondta: egyrészt szeretnék tá­jékoztatni az embereket a leg­frissebb fejleményekről a So­ros-tervvel kapcsolatban, és el­mondani, mi történik ezekben a napokban, hetekben Brüsz­­szelben. Másrészt szeretnének mindenkit arra buzdítani, hogy ha még nem tette meg, akkor vegyen részt a konzultációban. Európai uniós „atombomba” a lengyelekre BRÜSSZEL/STRASBOURG A lengyelországi helyzetről be­terjesztett két határozatterve­zet közül a szigorúbbat fogad­ta el szerdán az Európai Par­lament (EP) plenáris ülése, és ennek értelmében a testü­let elkezdi előkészíteni az uni­ós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyúj­tott előterjesztést 438 szavazat­tal, 152 ellenében, 71 tartózko­dás mellett fogadták el a stras­­bourgi ülésen. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely végső soron akár az érintett ország szava­zati jogának a felfüggesztésé­vel is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhan­gú támogatására van szükség, amit ebben az esetben szinte kizártnak tartanak. A magyar miniszterelnök korábban már jelezte: Magyarország a vég­ső esetben meg fogja vétózni a hetes cikk bevetését Lengyel­­országgal szemben. A Fidesz-KDNP EP-képvi­­selői közleményben jelezték: nem szavazták meg a határoza­tot. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy „Brüsszel nyo­mást gyakoroljon szuverén tag­államokra”, és demokratiku­san megválasztott kormányo­kat büntessenek. Úgy vélik: „a lengyel kormány egyértelmű bevándorlásellenes álláspontot képvisel, Brüsszel pedig bünte­ti ezért”. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-kép­­viselője szerint a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jo­gok veszélyben vannak Len­gyelországban és Magyaror­szágon is. Hasonlóan véleke­dik Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli politikusa. A lengyel külügyminiszté­rium közleménye szerint poli­tikai nyomásgyakorlásként ér­telmezhető az egyoldalú, ala­pos elemzéseket mellőző hatá­rozat. Az EP májusban hason­ló határozatot fogadott el a ma­gyarországi helyzet kapcsán is, kezdeményezve az „atom­fegyverként” is emlegetett he­tes cikkely szerinti uniós eljá­rás megindítását. MW HIRDETÉS Főgáz és Démász új néven, együtt Nemzeti Közművek * %

Next

/
Thumbnails
Contents